3366 talált cikk a szolgáltatás kifejezésre

Kérdés: Változott-e az osztalékelengedés ajándékozásiilleték-fizetési kötelezettsége? A társaság a 2011. évi beszámolójában jelentős összegű adózott eredményt mutatott ki, amelyből a taggyűlés 25 millió forint osztalék kifizetését hagyta jóvá. A 2012. októberi önellenőrzés hatására a 2011. évi adózott eredmény jelentősen csökkent. Az osztalékfizetési korlát miatt már nem lehetséges a teljes 25 millió forintot osztalékként kifizetni, azt 3 millió forinttal csökkenteni kell. Az osztalékot a tulajdonosok eddig nem vették fel. Helyesen járunk el, ha a 3 millió forintot a kötelezettség csökkentésével előírjuk rendkívüli bevételként? Ezzel növelni kell a társaságiadó-alapot? Kell-e illetéket fizetni a kényszerűen elengedett összeg után?

Kérdés: Káreseményt szenvedett gépkocsink javítását a szerviz számlája alapján a biztosító rendezte. Casco biztosításunk alapján cégünk csak az önrészt fizette meg. A szerviz részünkre egy hiteles másolatot küldött, amelynek a szöveges részében szerepelt az önrész összege. Hogyan kell könyvelni az önrészt mint költséget?

Kérdés: Saját előállítású termékeinket vásárlóinkhoz szállítva értékesítjük. A termékek árai az átlag szállítási költségeket is magukban foglalják. Alvállalkozói fuvarozóinkkal éves szerződésünk van, fixáljuk az egyes telephelyekre vonatkozó fuvarköltséget. Ezt hárítjuk át a termék árában, átlagosítás után. A számláinkon külön tételben nem tüntetjük fel a fuvarköltséget, de bizonyítani tudjuk, hogy a szóban forgó árak nem azonosak a telephelyünkön (a viszonteladóknak) megadott árral. Az alvállalkozók által számlázott fuvarköltség a helyi iparűzési adó alapjából levonható? Milyen megoldást javasolnak?

Kérdés: Belföldi magánszemélyek magyarországi székhellyel és osztrák telephellyel kívánnak létrehozni egy kft.-t. A kft. egészségügyi szolgáltatást végezne Ausztriában, ahol rendelőt bérelnének, és ott kezelnék a betegeket. Ehhez kapcsolódóan a kérdező által feltett kérdésekre a válaszban térünk ki.

Kérdés: "A" cég Magyarországon bejegyzett zrt. "B" cég 100 százalékban tulajdonosa a zrt.-nek, amely külföldön bejegyzett offshore cég. 2010. évben "A" cég átvállalta "B" anyacég magyarországi 10 éves lejáratú bankhitelét, ellenszolgáltatás nélkül. A hitel nem beruházási hitel volt, eszközbeszerzés nem kapcsolódott hozzá. A magyarországi bank "A" céggel megkötötte az átvállalt tartozásra az új hitelszerződést. "A" cég a hitelt a rendkívüli ráfordítások között könyvelte, majd elhatárolta a számviteli törvény 33. §-a alapján. A hiteltörlesztések összegét a pénzügyi teljesítéssel egyidejűleg könyveli ráfordításként, ezzel csökkentve az elhatárolás összegét. A tárgyévben könyvelt hiteltörlesztéssel megegyező költséget adóalap-növelő tételként számolja el. "A" cég elszámolhatja-e az átvállalt hitelhez tartozó kamatköltséget pénzügyi költségként az adózott eredmény terhére, vagy szintén adóalap-növelő tételként kell kezelnie?

Kérdés: Öregségi nyugdíjas társasági tag egyik vállalkozásában heti 20 órás munkaviszonyban, díjazás mellett dolgozik; a szükséges járulékokat fizetik. Ha párhuzamosan egy másik kft.-jében, díjazás nélkül, ügyvezetőként személyesen közreműködik, van-e további járulék­kötelezettsége?

Kérdés: A dolgozók részére szabályzat alapján biztosított napidíj és dologi kiadás előleg devizában, a valuta, deviza növekedése MNB-árfolyamon, csökkenése átlagárfolyamon kerül meghatározásra. A kérdés ezzel kapcsolatosan tartalmazza az elszámolás módját, valutapénztárból történő kifizetés esetén, illetve a valutapénztár megszüntetése mellett, kétfajta megoldási lehetőséggel. Mivel a kérdésben leírt elszámolási mód nem minden esetben helyes, így azt itt nem mutatjuk be, a válaszban térünk vissza arra.

Kérdés: Külső kivitelező társaságok fordított adózású számlákat bocsátottak ki cégünk részére építési-szerelési szolgáltatásukról. E számlák nyomdai úton (nyomtatványként) előállított egyedi számlalapok, kézzel, írógéppel vagy szövegszerkesztő programból a számlalapra való számítógépes rányomtatással töltötték ki. Társaságunk adószámát azonban több számlán is tévesen tüntették fel. Ennek helyesbítésére melyik módszer a megfelelő? Az eredeti számlán a téves adószám áthúzása és a helyes adószám beírása, vagy a számlával egy tekintet alá eső okirat kiállítása (hivatkozva az eredeti számlára, indokolva a helyesbítés okát, feltüntetve a hibás és a helyes adószámadatokat)? Esetleg az eredeti számla érvénytelenítése (sztornírozása), és új, a helyes adószámot tartalmazó számla kiállítása?

Kérdés: A 2012. évi CXLVI. törvény kiegészítette az Áfa-tv.-t a XIII/A. fejezettel, az áfa pénzforgalmi elszámolásának választási lehetőségével. Ez azt jelenti, hogy a kiállított számlákban felszámított adót csak a számla kiegyenlítésekor kell kötelezettségként bevallaniuk és megfizetniük, viszont a kapott számlában előzetesen felszámított adót csak a számla kiegyenlítésekor lehet levonni. Pénzforgalmi elszámolást választónál hogyan kell könyvelni? És hogyan kell könyvelni az egyéb adózóknál?

Kérdés: A biztosítási termékek értékesítésében részt vevő partnerek részére versenyt írnánk ki. Háromféle ösztönzőprogramban gondolkozunk: meghatározott darabszámú szerződés értékesítése után ajándékutalvány és minden további értékesítés után plusz-ajándékutalvány. Minden eladott biztosítás után pontot írnánk jóvá, és ezeket a pontokat e-katalógusból történő termékválasztással weboldalon keresztül lehetne levásárolni, meghatározott időtartam alatt a legtöbbet értékesítőnek valamilyen pluszajándék jár. Milyen adóvonzatokkal kellene számolnunk? Lehetséges-e az első és a harmadik megoldás esetében üzleti ajándékként elszámolni?