3366 talált cikk a szolgáltatás kifejezésre

Kérdés: Külföldi anyavállalatunkkal kötött szerződés értelmében az anyavállalat minden általunk belföldön gyártott terméket önköltség + 5% markuppal vásárolt meg tőlünk. A számlákat az anyavállalat különböző országokban lévő áfaregisztrációjára állítjuk ki az év során. Év végén a zárás keretében kerül sor az évi tényleges önköltség meghatározására, a már kiszámlázott összeghez viszonyítva a markuppal növelt összegre jóváíró, vagy még további terhelő számla kiállításával. Ezen utolsó számlát is szét kell bontani áfaregisztrációnként? Év közben a számlázásokat termékértékesítésként jelentettük az áfabevallásban. Könyvvizsgálónk szerint a költségátterhelés az Áfa-tv. hatályán kívüli tétel, így a végső számlát nem kell közösségi értékesítésként vagy szolgáltatásnyújtásként jelentenünk. Igaza van?

Kérdés: "B" kft. és "C-Z" társaságok között korábban termékforgalmazási szerződés állt fenn, amely alapján "C-Z" társaságokat jutalék illette meg. "B" kft. a "C-Z" társaságok számára jutalékelőleget adott, amelyről "C-Z" társaságok számlát állítottak ki. A folyósítás időpontjában az áfakulcs 20% volt. "B" kft. a jutalékelőlegből származó – teljesítésbe még nem ment – követeléseit ellenérték fejében eladta "A" kft.-nek. Ez időponttal "B" kft. és a "C-Z" társaságok között fennálló termékforgalmazási szerződés alapján "B" kft.-t megillető jogok és kötelezettségek – egy háromoldalú szerződéssel – "A" kft.-re szálltak át. "A" kft. a vásárolt követeléseket az előlegek között vette nyilvántartásba, a követelésekért fizetett összegben. "C-Z" társaságok a termékforgalmazási szerződés alapján 2010. 12. 31-én jutalékot számláztak ki 20% áfával növelten "A" kft.-nek, amelyből levonták a korábban "B" kft.-től kapott előleg jutalékkal megegyező részét és annak 20%-os áfáját. (A jutalék összege meghaladta a kapott előleg összegét.)

Kérdés: Magyar áfaalany a közösségi adóalany német anyacégtől bérel hosszú távon személygépkocsit. A felek közötti megállapodás alapján a német cég a személygépkocsi bérleti díját, illetve biztosítási díját havonta számlázza, ami után – mint közösségi szolgáltatás után – az áfát a magyar cég fizeti meg. A megállapodás módosításával a német cég nem számláz bérleti díjat, csak a biztosítási díjat. Hogyan kell elszámolni a ki nem számlázott bérleti díjat? Megteheti a német fél, hogy ingyen adja bérbe a gépjárművet? Van ennek valamilyen adóvonzata?

Kérdés: Hogyan kell eljárni megszűnés bejelentése kapcsán egyéni vállalkozó esetén?

Kérdés: Társaságunk nyugdíjas munkavállalókat is alkalmaz. Mindenkinek biztosítjuk a BKV-bérletet a cégnél. Mivel a nyugdíjasoknak a BKV nem állít ki cégnévre szóló számlát, csak saját nevükre szóló számlát tudnak hozni havonta. Hogyan járok el helyesen adózás szempontjából? Megtehetem-e, hogy az Szja-tv. alapján a 70. § (1) bekezdés bc) pontja szerint csoportot képezek a cégnél, azaz a nyug­díjasoknak a nyugdíjasbérletet juttatásként adom havonta? Így az egyes meghatározott juttatásként megfizetem a 16% szja-t és a 27% ehót. Vagy csak úgy tudok adni a nyugdíjas dolgozóknak bérletet, hogy ők is a teljes árú havi bérletet veszik meg, és a béren kívüli juttatás szabályai szerint adózom le?

Kérdés: A külföldi kiküldetésben lévő dolgozók hitelkártyát kapnak üzleti útjaikon felmerült költségeik kifizetésére. A hitelkártya-forgalomról minden hónap 20-áig folyószámla-kivonatot kapunk. A cég bankszámláját a havi forgalmi összeggel minden hónap 20-áig megterheli a hitelkártya-forgalmazó. A dolgozók – eddig az időpontig – leadják a hitelkártyával kiegyenlített számláikat. Hogyan és mikor kell könyvelni a hitelkártya-tranzakciókat? A hitelkártyát a könyvekben mint pénz­eszközt vagy mint kapott hitelt kell kimutatni?

Kérdés: Egyéni vállalkozó külföldi partnere részére euróban állítja ki a számlát, partnere devizaszámlájára utalja az ellenértéket. Az egyéni vállalkozó a jóváírás napján könyveli a bevételét aznapi árfolyamon számolva forintban. Az ő esetében év végén a devizaszámlán nyilvántartott összeget át kell-e értékelni a december 31-i árfolyamon? Az így keletkezett árfolyam-különbözetet hova kell könyvelni?

Kérdés: Kapcsolt vállalkozásnak minősül-e a két vállalkozás, ha az egyik kft.-ben: "A" 45%-ban, "B" 50%-ban és "C" 5%-ban tulajdonos, a másik bt.-ben: "A" 40%-ban, "B" 50%-ban és "D" 10%-ban tulajdonos? "A" és "B" házastársak, valamint "C" és "D" szintén házastársak. Transzferár-nyilvántartást kötelező-e készíteni, ha igen, melyik vállalkozásnak?

Kérdés: A társaság szeretné a munkavállalója részére megtéríteni azt a telefonköltséget, amely a társaság érdekében merült fel (például külföldi kiküldetés során fogadott vagy indított hívások roamingdíja), azonban a mobilszolgáltató a munkavállaló felé számlázza azt. A társaság csak az igazolt költségeket térítené meg. Milyen módon lehet azt igazolni, hogy ezek a költségek a társaság érdekében merültek fel?

Kérdés: Társaságunknál a készáru kiszállításához idegen szolgáltatókat veszünk igénybe. A termék általunk kiszámlázott ára tartalmazza a kiszállítás költségeit is. A szállítási tevékenységről a szolgáltató által benyújtott számlákban a szolgáltató által igénybe vett alvállalkozói tevékenység is szerepel. A helyi iparűzési adó alapjának a meghatározásakor a fuvarköltséget vagy annak az alvállalkozó által teljesített értékét figyelembe lehet-e venni csökkentő tételként?