3366 talált cikk a szolgáltatás kifejezésre

Kérdés: Az Szt. előírása alapján: a mérlegfordulónapon meglévő, külföldi pénzértékre szóló minden követelést, befektetett pénzügyi eszközt, értékpapírt, illetve kötelezettséget, valamint a valutakészletet, a devizaszámlán lévő devizát az üzleti év mérlegfordulónapjára vonatkozó választott devizaárfolyamon átszámított forintértéken kell kimutatni. A mérleg-fordulónapi értékelés hatással lesz az eredményre. Kérdésem az, hogy ha egy devizában történt megállapodást követően a teljesítésről a szállító forintban állítja ki a számlát (a teljesítéskori napi árfolyam alapján), akkor az külföldi pénzértékre szóló kötelezettségnek számít? Át kell értékelni? (A kérdező példát is hoz erre.)

Kérdés: A Tao-tv. 2. § (4) bekezdésének b) pontja és 15. §-a alapján 2010-ben a külföldi szervezet a társasági adó alanya volt. Az adó alapja a részére fizetett, juttatott kamat, jogdíj, valamint szolgáltatási díj a Tao-tv. 15. §-ában meghatározottak szerint. A külföldi szervezet ilyen jövedelmei után a forrásadó mértéke 30%, amely adót a (magyar) kifizető köteles megállapítani, levonni és befizetni. A kifizetőt nem terheli a 30%-os adó levonásának, befizetésének kötelezettsége, ha egyezményes állambeli külföldi személy részére fizet (juttat) kamatot, jogdíjat, meghatározott szolgáltatási díjat. Annak igazolására, hogy a külföldi szervezet illetőséggel rendelkezik egy olyan államban, amellyel Magyarországnak van hatályos egyezménye – az Art. 4. számú mellékletének 7. pontja szerint –, a kifizetést (juttatást) megelőzően illetőségigazolást kell kérni. Amennyiben a külföldi személy a kifizetés (juttatás) időpontjában nem tudja igazolni illetőségét, akkor a kifizető a külföldi személy írásbeli nyilatkozatát is elfogadhatja. Az illetőségigazolást azonban legkésőbb a bevallás benyújtásáig be kell szerezni, ellenkező esetben a kifizető köteles megfizetni a nyilatkozat alapján le nem vont, meg nem fizetett adót. Ha a kifizető 2011. május 31-ig beszerezte a külföldi szervezet (német társaság) illetőségigazolását, de a társaságiadó-bevallást május 20-án elküldték, szükséges-e az 1029-es bevallást önellenőrizni, bevallani az adót, majd azt önellenőrzéssel visszakérni, és ha szükségesek az önellenőrzések, az adó pénzügyi rendezése elhagyható-e, elegendő-e az önellenőrzési pótlék pénzügyi rendezése?

Kérdés: Társaságunk utazási irodaként működik. 2011. évben barterszerződést kötöttünk egy média­szolgáltatóval reklámtevékenység végzésére. A 2011-2012. évi reklámtevékenységért cserébe utazásszervezési szolgáltatást nyújtunk 2012-ben. A megállapított utazásszervezés részvételi díja egyenlő a marketingszolgáltatás díjával. A médiaszolgáltató folyamatosan végzi a reklámtevékenységet, amelyről – minden teljesítés után – áfával növelt szolgáltatási számlát állít ki. Irodánk a vállalt szolgáltatást 2012 augusztusában teljesíti. A szerződés szerint a számlákon "pénzmozgást nem igényel" megjelölést tüntetünk fel. Az utazási iroda a médiaszolgáltató aktuálisan teljesített és számlázott szolgáltatása értékének megfelelő összegű, árrésáfát tartalmazó előlegszámlát állít ki a médiaszolgáltató részére "pénzügyi teljesítést nem igényel" megjegyzéssel. A marketingszolgáltatóval való folyószámla-egyeztetés során kiderült, hogy ő az előlegszámláinkat nem könyveli. Kérdéseim: A könyvelésben összevezethetem-e az előlegszámlát a reklámszolgáltatás számlájával? Jogosult vagyok-e a marketingszámlák áfájának visszaigénylésére? Helyes-e azon értelmezésünk, hogy bartermegállapodás esetén a médiaszolgáltató számlája utazási irodánknál részvételidíjelőleg-befizetésnek minősül?

Kérdés: A Számviteli Levelek 253. számában az 5188. kérdésre adott válasz a mérlegfordulónapot követően kibocsátott vagy beérkezett számlák helyes számviteli nyilvántartásba vételét részletezi. Kérem, szíveskedjenek egyértelművé tenni, hogy mi az az időpont, amíg a fordulónap után beérkezett vagy kibocsátott (előző évi teljesítést tartalmazó) számlákat árbevételként a vevőnél, költségként a szállítónál nyilvántartásba kell venni, és nem elhatárolásként könyvelni.

Kérdés: Építőipari kivitelezői tevékenységet végző kft. defibrillátort vásárolt közel félmillió forint értékben. Tárgyi eszközként nyilvántartva, értékcsökkenési leírása elszámolható-e költségként? Vagy növelni kell a társaságiadó-alapot? Visszaigényelhető az áfája?

Kérdés: A társaság mészkőfeldolgozással foglalkozik, különféle szemcsefinomságú kőporokat, zúzott követ állít elő. A feldolgozáshoz szükséges mészkövet egy bányászattal foglalkozó társaságtól vásárolja. A határozott időtartamú szerződésben a szállító kétféle mérettartományba tartozó kő beszállítását vállalta. Az ehhez szükséges beruházást azonban nem valósította meg, így nem tud a szállítási szerződésben vállaltak szerint teljesíteni. A fejlesztéseket a vevőnek kell végrehajtania. A méretbeli kifogásokat a beszállítónak folyamatosan jeleztük, még a számla elkészülte előtt, akárcsak a gépmeghibásodásból eredő többletköltségeket is. A szállító elismeri a minőségi kifogást, de nem hajlandó módosítani a számlán. Hogyan lehet helyesen kezelni ezen számlákat? A nem szerződés szerinti teljesítés alapján a kiállított számla teljes áfája levonható-e? Helyesen jár-e el a vevő, ha a számlákat befogadja, de a könyveibe csökkentett értéken veszi fel? Vagy a számlát befogadja, könyveli, az áfát levonja, és a kifogásolt mennyiségről és értékről ő készít a szállító nevében egy jóváíró számlát, és az ezzel csökkentett számlaértéket fizeti ki? Vagy a számlát befogadja, könyveli, az áfát levonja, a meddő mennyiséget visszaszámlázza ugyanazon az egységáron, és kiszámlázza a többletmunkából eredő költségeket is?

Kérdés: A kft. – működési engedéllyel – kereskedelmi szálláshely-szolgáltatási tevékenységet végez bérelt ingatlanon. Az ingatlanon álló épületet a társaság felújította, a felújítás áfáját levonta. Az ingatlanhoz tartozó telken különböző udvari létesítményeket alakított ki: bográcsozót tetőszerkezettel, kültéri szaunát, amelyek áfáját levonásba helyezte. Ha a szobaár ezen udvari létesítmények használatát is tartalmazza, az áfa 18%, ha nem tartalmazza, a számlát 25%-os áfával állítják ki. A társaság nem élt az ingatlan-bérbeadás adókötelessé tételének lehetőségével. Az udvari létesítmények nem építésiengedély-kötelesek, nincsenek az ingatlan-nyilvántartásba sem bejegyezve. Helyes-e a fenti gyakorlat?

Kérdés: Német székhelyű anyavállalat részére a magyarországi leányvállalata bérmunkát végez. Az anyag és a gépek a német anyavállalat tulajdonában vannak. A német anyavállalatnak van magyar adószáma is. Helyesen számolja-e el a cég a következő gazdasági eseményeket? A Magyarországon igénybe vett szolgáltatásokat továbbszámlázza a német vállalatnak. Olyan költségeket, amelyek a bérmunka érdekében merülnek fel, de a szerződésben meghatározott bérmunkaóradíj nem tartalmazza. Ilyenek például a német cég tulajdonában lévő gépek javítása, az anyacégtől itt tartózkodó vendégek ellátásának költségei, a rendkívüli kiszállítás költségei stb. Ezeket a cég közvetített szolgáltatásként könyveli, és a bérmunkához kap­csolódó szolgáltatásként számlázza az anyacégnek adómentes közösségen belüli szolgáltatásként.

Kérdés: A fuvarozócéget megbíztuk azzal, hogy "A" pontból "B" pontba szállítsa el az általunk beszerzett árut. A megadott időre a szállítmányozó cég kiállította a kocsit, de az árura várakoznia kellett. Mivel a várakozási idő meghaladta a szerződésben megengedettet, ezért társaságunk "kocsiállás" címén előre meghatározott tarifa szerinti díjat fizetett. Kérdésünk, ezt a díjat hogyan kell elszámolni a szállítmányozónál és a megrendelőnél? Áfa szempontjából mi a helyes eljárás? Az áruszállítóra milyen címen terheltethetjük tovább? (Ezt ugyan a szerződésben nem szabályoztuk, de a fuvarozócég elismeri a késedelmes teljesítést.)

Kérdés: Az ügyvédi iroda évekkel ezelőtt kölcsönt adott a betéti társaságnak, amelyet egy közösen megfogalmazott okirat keretében elengedett. Az ügyvédi iroda által elengedett kölcsön a bt.-nél illetékköteles?