3403 talált cikk a szolgáltatás kifejezésre

Kérdés: Az Áfa-tv. módosításával a nem lakóingatlanok bérbe-, illetve haszonbérbe adása tárgyi adómentessé vált. De az adóalany dönthetett úgy is, hogy az általános szabályok szerint adózik, azaz felszámít és visszaigényel áfát. Tevékenységei között az ingatlanhasznosítás szerepel, választását az Art. szerint legkésőbb 2004. 02. 15-ig az adóhatósághoz be kellett jelentenie. Az egyik szaklapban 2004 márciusában a következőket olvastuk: "Az az adózó, aki (amely) tudatosan vagy a meghosszabbított határidőt is lekésve ingatlan bérbeadása tekintetében 2004. évben tárgyi adómentes szolgáltatást nyújt, köteles megvizsgálni, hogy tárgyi adómentes tevékenysége okán az Áfa-tv. 39. §-a (1) és (2) bekezdésében foglalt előírások szerint áfakorrekcióra kötelezett... A konkrét esetben átfordul a korábban adóköteles tevékenység tárgyi adómentesbe annál az adóalanynál, aki bejelentés alapján nem választotta továbbra is az adókötelezettséget. Ha tehát az adóalany irodát, gazdasági épületet épített, vásárolt bérbeadás céljából, a létrehozással kapcsolatos áfát jogszerűen levonta. De mivel tevékenysége megváltozott, a változás évétől a 10 éves időtartamból még hátralévő évekre eső áfát köteles az adóbevalláson keresztül – évenkénti bontásban – visszafizetni." Nem értünk egyet azzal a kitétellel, hogy "De mivel a tevékenysége megváltozott", mert a tevékenység nem változott. Életbe léphet-e egy törvényi módosítás visszamenőleges hatállyal az adózó hátrányára? A hivatkozott szöveg összhangban van-e a hatályos előírásokkal?

Kérdés: A vállalkozás 2003. év végéig kizárólag adóköteles tevékenységet végzett, így az áfát levonta. 2004. évtől ingatlan-bérbeadási tevékenységet is végez, amelyre nem kérte az adózás általános szabályok szerinti folytatását, így az tárgyi adómentessé vált. Hogyan kell az arányosítást alkalmazni az alábbi példa alapján:- az 1997. évben rendeltetésszerűen használatba vett ingatlan visszaigényelt áfája 900 000 Ft, a végleges felhasználási arány "1", mert kizárólag adómentes tevékenysége volt,- a 2004. évi levonási hányad 0,91, nincs teendő a tárgyi eszköz levonható áfájához kapcsolódóan, mert nincs 10 százalékpontot meghaladó változás,- a 2005. évi levonási hányad 0,85, a pótlólag bevallandó adó: 900 000 (1-0,85):10 = 13 500 Ft,- a 2006. évi levonási hányad 0,91, nincs teendő, mert a változás nem éri el a 10 százalékpontot,- a 2007. évi levonási hányad 0,55, nincs teendő, mert a használatbavételt követő 9 év már eltelt.Változik-e a fenti számítás, ha az ingatlannak csak egy része van bérbeadva?

Kérdés: A kft. 2000. 04. 07. napján használatba vett egy személygépkocsit, amelyet pénzügyi lízing keretében szerzett be. A lízing lejárta után, 2003. 06. 16. napján a kft. a személygépkocsit értékesítette. Visszaigényelhető-e az előzetesen felszámított áfa időarányos része, ha a személygépkocsi részben magáncélokat is szolgált? Igénybe vehető-e a kamat után a kis- és középvállalkozások adókedvezménye? Ha az adókedvezményt a kft. nem érvényesítette 2000. és 2002. években, ezt önellenőrzéssel igénybe veheti-e?

Kérdés: A 2004. évtől milyen feltételekkel adható adómentesen kis értékű ajándék?

Kérdés: Mikor kell az evásnak közösségi adószámot kérnie?

Kérdés: Társaságunk a helyi közlekedéshez bérletet kíván juttatni a dolgozóknak. Azt szeretnénk tudni, hogy ez a juttatás adható-e a 2004. évi szabályok alapján természetbeni juttatásként?

Kérdés: Mi a teendő az áfával akkor, ha a vevő a teljesített és átvett áruról kiállított számlát az árra, a fizetési határidőre hivatkozással nem fogadja el, visszaküldi? Az áfát befizettük, bevallottuk. Az ügy bíróságra került. Mi a teendő a befizetett és bevallott áfával akkor, ha a mérlegkészítés időpontjáig nem születik döntés?

Kérdés: A külföldi tulajdonos külföldi cége több éven keresztül – kártyás tankolás keretében – megfizette a belföldi társaság tulajdonában lévő kamionok üzemanyagköltségeit. A költségeket a tulajdonos most átszámláztatta. Ugyanezen társaság termelőgépeit is a külföldi társasággal javíttatta meg. A munkákat ez esetben belföldön végezték. A számlát a külföldi anyacég nevére állították ki, amelyet az kiegyenlített. Ezt is átszámlázták. Mi a költségkénti elszámolás feltétele, s azt milyen adófizetési kötelezettség terheli?

Kérdés: Társaságunk – az arra igényt tartó dolgozók részére – meleg ebéddel szolgál, amit a meleg ételt házhoz szállító társaságtól szerzünk be, ez a társaság szállítja telephelyünkre. Az ételt a dolgozók a társaság étkezőjében fogyasztják el. A melegétel-szolgáltatásról hetenként számlát kap a társaság. Ez az Szja-tv. 1. sz. mellékletének 8.17. pontja alapján 6000 Ft-ig adómentes természetbeni juttatásnak minősül? Mi a helyzet akkor, ha az ételt dolgozóink a szolgáltató éttermében fogyasztják el?

Kérdés: A 2004. január 1-je után megkötendő beszállítói szerződések alapján a forgalmazó részére a beszállító által – új termék bevezetése kapcsán – fizetett listázási díjak elhatárolhatók-e a társaság döntése alapján 10 évre? Jelenleg a társaság ezen díjakat 5 évre határolja el, de a tapasztalati számok alapján 5 év alatt nem térülnek meg. A beszállító társaság folyamatosan növeli forgalmát, és egyre több új termék bevezetését tervezi. Így nem mindegy, hogy milyen döntést hoz a társaság.