Munkaruházat személyi jövedelemadója

Kérdés: Az Szja-tv. 1. sz. mell. 9.2 d) pontja szerint: adómentes munkaruházati termék a szolgáltatási tevékenységet végzők megkülönböztető jellegű ruházata és tartozékai, amely(ek) az adott munkaköri feladat ellátásán kívüli viseletre alkalmatlan(ok). Ebbe a körbe beletartozik-e a biztonsági őrök ruházata, mely megkülönböztetésként a ruházaton elhelyezett (ráhímzett, rányomtatott), az őrzésre, védelemre utaló feliratot tartalmazza? Bizonyos munkahelyeken a megrendelő megkívánja a biztonsági őröktől az öltöny viseletét, ahol pl. a nadrágon nem szerepel megkülönböztető jelzés. Ebben az esetben lehet-e adómentesnek minősíteni?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 1. számú melléklet 9.2 d) pontja szerint ahhoz, hogy a magánszemély által a munkavégzés során viselt ruházat adómentes lehessen, két feltételnek kell teljesülnie. Az egyik, hogy a viselt munkaruhának megkülönböztető jellegű ruházatnak kell lennie, a másik pedig,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 17.

A munkavállaló részére kötött életbiztosítás

Kérdés: Elérésre szóló életbiztosítást (nyereségrészesedéssel) kötöttünk dolgozóinkra. A szerződő és a kedvezményezett a cég (a munkáltató), a biztosított a megnevezett dolgozó. A biztosítás időtartama 10 év. A cég negyedévente számla alapján fizeti meg a biztosítási díjakat a biztosítónak. A biztosítási díj személyi jellegű egyéb kifizetés, vagy igénybe vett szolgáltatás költsége? A vállalkozás érdekében felmerült költségként kezelendő? Ha a futamidő alatt (pl. öt év után) a dolgozó átvállalja a biztosítási díj fizetését, a dolgozó lesz a kedvezményezett és a szerződő is, akkor az eddig befizetett összeget miként kell a dolgozó jövedelmeként figyelembe venni? Milyen pótlékfizetési kötelezettség terheli a társaságot? Mi a helyzet akkor, ha a társaság visszavásárolja a biztosítást? A visszafizetett díjat a nyereségrészesedéssel együtt egyéb bevételként kell elszámolni? Módosítja az adóalapot is? Ha a biztosított nem járul hozzá a biztosítás felmondásához, saját jogán folytatja, az milyen adó- és járulékfizetési kötelezettséggel jár?
Részlet a válaszából: […] ...az következik, hogy számlázni (árbevételként elszámolni) csak a vásárolt és a saját termelésű készletek, valamint a teljesített szolgáltatások ellenértékét lehet (ideértve a tárgyi eszközök és immateriális javak értékesítését is, bár azok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 17.

Áttérési szabályok és a bevétel (eva)

Kérdés: Az evára történő áttéréssel kapcsolatosan hogyan értelmezendő a bevételi nyilvántartást választó nem jogi személyiségű társaságok bevételének megállapítása?
Részlet a válaszából: […] ...beleértve az áthárított általános forgalmi adót is. Vagyoni érték különösen a pénz, a dolog, az értékpapír, az igénybe vett szolgáltatás és a forgalomképes vagy egyébként értékkel bíró jog, valamint az adóalany javára elengedett, elévült kötelezettség...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 17.

Magánszemélyek alapítványi támogatása

Kérdés: Alapítvány magánszemély tagjának vagy alapítványhoz nem tartozó magánszemélynek támogatást ad konferencián való részvétel céljából. A támogatás összege a részvételi díj töredéke. Az alapítvány nevére kiállított számla nincs. A konferencia tárgya az alapítvány célkitűzésével megegyezik. Az alapítvány által nyújtott támogatás szja-vonzatát illetően kérjük szíves tájékoztatásukat.
Részlet a válaszából: […] ...kutatásra, külföldi tanulmányútra (ösztöndíj címén) folyósítják, a szociálisan rászoruló részére szociális segély (ellenszolgáltatás nélkül nyújtott, vissza nem térítendő támogatás az olyan magánszemélynek, akinek vagy eltartottainak a létfenntartása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 17.

Adott-kapott támogatás társaságiadó-jogi megítélése

Kérdés: A kérdések a társasági adó alapjának módosító tételeként figyelembe veendő adott-kapott támogatások fogalmának tisztázására irányulnak, konkrétan a következők szerint: A szerződés szerint az áruértékesítés érdekében felmerülő szolgáltatás, hozzájárulás, amelyet jellemzően az értékesítés százalékában határoznak meg, amelyet vagy számláznak, vagy nem számláznak, a pénzügyi rendezés helyett a számlából levonják, kompenzálják. Helyes-e ezeket utólagos engedménynek kezelni? A fix összegben vagy az éves értékesítés százalékában meghatározott áruháznyitási hozzájárulások adóalapot növelő tételek-e? Az egyéb címen történő hozzájárulások (például akcióban való részvétel, polchozzájárulás, másodlagos kihelyezés) növelik-e az adóalapot? A külföldi szállítók a garanciális csere miatt kiselejtezett és megsemmisített termékekről mínusz előjellel számlát állítanak ki, és az egész összeget vagy annak egy részét megtérítik. Tekinthető-e ez visszafizetési kötelezettség nélkül kapott támogatásnak, és ennek alapján csökkenthető-e az adóalap?
Részlet a válaszából: […] ...alapján külföldi szervezettől kapott támogatás, juttatás összegét; a szerződésen alapuló – konkrét termékhez, anyaghoz, áruhoz, szolgáltatásnyújtáshoz közvetve kapcsolódó, nem számlázott – utólag kapott engedmény szerződés szerinti összegét;amennyiben az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 3.

Mérlegképes könyvelő regisztrálása

Kérdés: Társaságunk ipari tevékenységet végez. Könyvelését és a beszámoló készítését munkaviszonyban (alkalmazásban) álló mérlegképes könyvelő látja el. Könyvelőnknek kell-e kérnie regisztrálását?
Részlet a válaszából: […] ...válasz következik az Szt. 151. §-ának (1) bekezdése szerinti előírásból. A vállalkozó (a társaság) a könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatok irányításával, vezetésével, a beszámoló elkészítésével kapcsolatos feladatok végzésére olyan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 3.

Személygépkocsi-bérleti díj áfája és elszámolása

Kérdés: Nemzetközi fuvarozással foglalkozó kft. személygépkocsit bérel. A bérleti díj áfája visszaigényelhető-e? Elszámolható-e a bérleti díj költségként?
Részlet a válaszából: […] ...33. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján nem vonható le az előzetesen felszámított adó, ha a beszerzett termék, igénybe vett szolgáltatás egészben vagy részben nem az adóalanyiságot eredményező gazdasági tevékenységet szolgálja. Ez az elbírálási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 3.

Személyi jellegű egyéb kifizetések tartalma

Kérdés: Kérdésünk a Számviteli Levelek 39. számában közzétett 778. válaszhoz kapcsolódik. Ott azt írják, hogy a foglalkozás-egészségügyi ellátást a személyi jellegű egyéb kifizetések között kell elszámolni az szja-val együtt. Egy másik szakkönyvben ezt az igénybe vett szolgáltatások közé sorolják. Melyik a helyes? A könyvvizsgáló cég szerint a természetbeni juttatások szja-ja, fogyasztási adója az egyéb bérjárulékok közé tartozik. A cégautóadót, amit a munkavállalókkal megtéríttettek, az egyéb ráfordításokra, a meg nem fizetett részt pedig az egyéb bérjárulékokra könyveltette át. Összhangban van-e ez az Szt. előírásaival?
Részlet a válaszából: […] ...a megtérített összeg a személyi jellegű egyéb kifizetések között, azt az Szt. 78. §-a (4) bekezdésében foglaltak alapján egyéb szolgáltatásnak minősítve, közvetített szolgáltatások értékeként indokolt elszámolni (a továbbhárított összeg ebből...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 3.

Vissza nem térítendő támogatás áfája

Kérdés: Áfaalany őstermelő juhhodály beruházásához vissza nem térítendő támogatást nyert. Visszaigényelhető-e az áfa, mikor és milyen összeg után?
Részlet a válaszából: […] ...adóalany által belföldön teljesített, a 25 százalékos, 12 százalékos vagy 0 százalékos adómérték alá tartozó termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás adóalapja az adóév elejétől, illetve – ha az adóalany év közben jelentkezik be – az adóalanyként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 3.

Belföldi devizaszámlákban lévő áfa elszámolása

Kérdés: Társaságunk export-import nagykereskedelemmel foglalkozik. Devizás tételeit a választott hitelintézet átlagárfolyamán könyveli. Belföldi vevőivel devizában is köt szerződést, amikor az áfa alapja a deviza szorozva az MNB-árfolyammal. Számítógépes könyvelői program a devizaalapú belföldi árbevételt (T 317 – K 917 könyvelési tétellel) könyveli, majd az árbevételt csökkenti az MNB-árfolyammal számított áfaösszegével (T 917 – K 467). Ezt az áfaösszeget a kimenő számlában is szerepeltetjük. Helyesen járunk-e el?
Részlet a válaszából: […] ...kell a számítógépes programokhoz igazítani, hanem fordítva kell eljárni, a számviteli követelményeket kell a számítógépes szolgáltatással...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 3.
1
289
290
291
324