3360 talált cikk a szolgáltatás kifejezésre

Kérdés: Az szja-törvény szerint a kifizető köteles a társasház részére az általa fizetett bérleti díj után az adó megállapítására, annak levonására és befizetésére, amennyiben a társasház kifizetőnek minősülő bérlőnek ad bérbe közös tulajdonú ingatlanrészt (üzlethelyiséget). A társasház a bérbeadásról számlát állítana ki online számlázóprogrammal, papíralapú vagy e-számlát. A bérbeadásnál a főszabály szerint jár el az áfatörvény 86. § (1) bekezdés l) pontját alkalmazva. Lehetséges, hogy a társasház az általa kiállított számlán feltüntesse, a törvényi előírásnak megfelelően, a bérleti díjat terhelő, a kifizető által levonandó forrásadó összegét, és a bérlő a forrásadóval csökkentett összeget utalja a társasház, a bérbeadó felé, vagy csak a forrásadó nélküli összeget lehet feltüntetni? Ez utóbbi esetben a bérlő folyószámláján folyamatosan hátralék keletkezik a kifizető által levont forrásadó összegével.

Kérdés: Interneten értékesítő cég az áruátvételre több módot biztosít. Például átvétel az üzletben, automatába történő szállítás és átvétel, vagy házhoz szállítás. Ha az előző módokon kiszállítás történik, akkor az értékesítő számlájában külön tételként felszámításra kerül a kiszállítás díja. Ha a szállítócég benyújtja a számláját az interneten értékesítő cégnek, akkor az az értékesítő cégnél szállítási költség vagy közvetített szolgáltatás? Hogyan kell könyvelni a kiszállítás költségét, ha az értékesítés külföldre történik?

Kérdés: A társaság könyveiben nyílt végű pénzügyi lízing keretében beszerzett autó szerepel, ami megsérült, a casco biztosítás terhére javították. Ajavítást végző cég számlája megérkezett, amelyen a teljes kárösszeg szerepel, ennek csak az önrészét kellett átutalni a társaság felé, és az áfa felét, mivel a társaság az Áfa-tv. 124. § (4) bekezdésében foglaltak szerint azt helyezi levonásba a lízing után. Kaptunk egy nyilatkozatot is mellé, amelyben a javító cég ügyvezetője kijelenti, hogy a fennmaradó részt a biztosító megtéríti részükre. A kérdés a számla helyes könyveléséhez kapcsolódik. Az önrész és a kifizetett áfarész egyéb ráfordítás lesz, a fennmaradó rész követelés, majd a kapott nyilatkozat szerint átvezetem az egyéb bevételek közé? Ez esetben hogyan élhetek a munkadíj utáni áfa 50%-os levonhatóságával?

Kérdés: Áfakörös kft. fordított áfa alá tartozó építési tevékenységet végez. Az ezen tevékenységhez tartozó anyagot is ő szerzi be, amelyet a megrendelő részére továbbszámláz. Fordított vagy egyenes adózás szerint kell kiállítani a továbbértékesítésről szóló számlát? Mely esetben kell fordítottan és mely esetben kell egyenes adózással számlázni a megvásárolt anyagot, amelyet továbbszámlázunk a megrendelő felé?

Kérdés: Harmadik országból (Kína) importált áru esetében nem kötnek adásvételi szerződést, nagyon kevés dokumentumot kapunk. Megrendeljük az árut, amelyről a vámhivatal határozatot ad ki. Eddigi eljárásunk úgy alakult, hogy a teljesítés helyét és idejét a vámhatározat kiadására határoztuk meg. Az árfolyamot pedig a határozatban szereplő árfolyamra tettük. A kft. az MNB-árfolyamra is bejelentkezett. Több fórumon olvastuk, hogy nem megfelelő az átváltás a határozatban megállapított árfolyamon, hanem az MNB-árfolyamon kellene, amennyiben azt választotta a cég. Maradhat-e így, ebben a formában ez évben az eljárásunk, és a jövőben térjünk át az MNB-árfolyamra, vagy pedig módosítsuk már a 2020. évet is?

Kérdés: Az "A" kft. többször nagyobb összegeket kapott "B" kft.-től, hogy fizesse ki "C" kft.-nek az ő számláit ("B" és "C" között volt számlázás). Először engedményezésre gondoltunk, de az ügyvéd azt mondta, ebben az esetben az nem jó. Hogyan kell ezt helyesen kezelni? Társaságiadó-alapot növelő tétel lesz a "C" kft.-nek utalt összeg, és a "B" kft.-től beérkezett összeg egyéb bevétel?

Kérdés: Egyik ügyfelünk bérbe venné az ingatlanunkat, majd hosszabb távon megvásárolná úgy, hogy a kifizetett bérleti díjat beszámítsuk az ingatlan vételárának kiegyenlítésébe. Hogyan kell eljárnunk a bérlet időszakában, majd az adásvételnél? Milyen bizonylatok alapján és hogyan kell a gazdasági eseményeket könyvelni?

Kérdés: Társaságunk 4 éves futamidejű nyílt végű lízingben vett több személygépkocsit. A szerződés szerint az első részlet kiemelt részlet volt, a teljes lízingdíj 20%-a. Az első részletre felszámított áfa 50%-át a társaság levonásba helyezte, hogy az autók részbeni hivatali célú használatát igazolni tudja. A másik 50%-ot le nem vonható áfaként teljes egészében az egyéb ráfordítások közé könyvelte. Nem kellett volna az első részletre felszámított nem levonható áfát megosztani a futamidő alapján adott évre jutó ráfordítás és az aktív időbeli elhatárolás között?

Kérdés: Közösségen belüli termékértékesítésre november 30-án kerül sor, a számla kiállítása december 4-én történik. A számlán december 4-i számladátum és november 30-i teljesítés szerepel. Melyik napi árfolyammal kell Ft-ra átszámítani? Melyik havi áfabevallásba kerül be? A fenti ügylethez negatív összegű módosító számla kerül kiállításra 2021. január 10-én, mivel az eredeti számlán az ár rosszul lett feltüntetve. A módosító számla esetén mi a teljesítés napja, és milyen árfolyammal kell Ft-ra átszámolni? Melyik havi áfabevallásba kell bekerülnie?

Kérdés: Egy fogorvosi szolgáltatást végző kft. tulajdonosa egy házaspár. A feleség az ügyvezető. A feleség fogorvos, ő végzi a szakmai munkát egy fogorvosi asszisztens segítségével. A férj nem ügyvezető, csak tulajdonos, és máshol biztosított, a járulékokat a másik jogviszonyában megfizeti. A tulajdonos férj mérnök, a szakmai munkában nem tud részt venni, de a vállalkozásban tevékenykedik oly módon, hogy intézi a banki átutalásokat, adminisztrációs feladatokat, kapcsolatot tart a könyvelővel. Ezen feladatok ellátásával a férj esetében megállapítható-e a személyes közreműködés, és erre tekintettel a tulajdonos házastárs kaphat-e kedvezményes adózással SZÉP-kártyát?