1479 talált cikk a tárgyi eszköz kifejezésre

Kérdés: Az alapítvány tevékenysége könyvtári szolgáltatás, a lakosság részére könyvek kölcsönzése. Csak közhasznú tevékenységet végez, kettős könyvvitelt vezet. Helyes-e az a gyakorlat, hogy a kölcsönzésre beszerzett könyveket azonnal anyagköltségként elszámolják? Azt az eredménykimutatásban szerepeltetik teljes összegében, és készletet nem mutatnak ki? Esetleg immateriális javak között kellene állományba venni, és azután értékcsökkenést elszámolni?

Kérdés: Egy betéti társaság egészségügyi alapellátás keretében házi gyermekorvosi tevékenységet folytat. A társaság személygépkocsit vásárol 2006. évben, amelyet kizárólag az egészségügyi tevékenységéhez használ. (A gépkocsi nélkül az alapellátási feladat nem lenne megoldható, hiszen a betegeket sok esetben a lakásukon lehet ellátni.) A bt. mikrovállalkozásnak minősül. Kérdésem, hogy a társaság figyelembe veheti-e a társaságiadó-törvény 7. § (1) bekezdésének zs) pontja szerinti kedvezményt a személygépkocsi beruházási értéke után? (A bt. cégautóadót nem fizet a személygépkocsi után, mivel az autót az egészségügyi alapellátáshoz használja kizárólagos jelleggel.)

Kérdés: Szállítási ágazatban tevékenykedő kft. az eddigi belföldi közúti áruszállítási tevékenysége mellett 2004. 11. 09-étől nemzetközi áruszállítási tevékenységre is kért engedélyt, és a tulajdonában lévő 15 tehergépkocsiból 4 db tehergépkocsis szerelvénnyel 2005. 06. 01-jétől ténylegesen is végez nemzetközi áruszállítási tevékenységet. A fentieken túl rakodógépet is vásárolt 2005-ben, amelyeket kizárólag kavicsbányákat üzemelő társaságoknak ad bérbe rakodási tevékenység végzésére. De minimis támogatást igénybe vehet-e a belföldi szállítási tevékenységéhez vásárolt tehergépkocsik, illetve a kizárólag rakodási bérmunkát végző rakodógépek vásárlása után?

Kérdés: A kft. 2005-ben gépet vásárolt pénzügyi lízing keretében, ehhez támogatást kért. A pályázati támogatási szerződést 2005-ben kötötték meg. A támogatás összege a beruházás 50%-a. A társaság a gép beszerzésekor az áfának az 50%-át igényelte vissza, a vissza nem igényelhető áfát a gép bekerülési értékében aktiválta, 2005. 08. 31-én. Ettől az időponttól értékcsökkenési leírást számolt el költségként. A támogatás negyedévente igényelhető a lízingcég bekérő levelei alapján. Az eddig benyújtott támogatási igényeket a minisztérium még nem folyósította. A támogatás elszámolása érinti-e a 2005. évet, ha annak pénzügyi rendezése a mérlegkészítés időpontjáig megtörténik? 2006-ban menynyi rendkívüli eredményt kell elszámolni? Helyesen járt-e el a társaság, amikor a beérkező számlákból csak a támogatással arányos áfát nem igényelte vissza?

Kérdés: A társaság eladja tárgyi eszközként nyilvántartott személygépkocsiját. A beszerzéskor le nem vonható áfa ilyen esetben részben levonhatóvá válik. Tudjuk, hogy egyéb bevételként kell elszámolni. Milyen jogcímen kell az utólag levont áfát az egyéb bevételek közé besorolni? Hogyan kell könyvelni?

Kérdés: Cégünk 2003 óta bérel egy bolthelyiséget. 2006. 01. 03-án adásvételi szerződés készült, amely szerint ezen teljesítési nappal az eladó elkészíti az ingatlan eladásáról a számlát. A vételár megfizetése két részletben 2006. 02. 07-ig megtörtént. Az eladó a tulajdonjogát a vételár kiegyenlítéséig fenntartotta. 2006. január hónapra még bérleti díjat fizetünk. Január hónapban az üzlethelyiségben felújítási munkát végeztünk (ezeket a válaszban ismertetjük!) A számlát 2006. 02. 01-jei teljesítéssel állították ki. Ezzel a nappal szeretnénk a felújítást aktiválni. Melyeket lehet aktiválni, és melyeket kell karbantartásként elszámolni? A felújításhoz (vagy beruházáshoz) devizaalapú beruházási hitelt vettünk igénybe, amelynek a bekerüléskori árfolyam-különbözetével a felújítás (beruházás) értékét növelni, illetve csökkenteni kell?

Kérdés: 2005. év végén a társaság az euróban lévő összes követelését és kötelezettségét a számviteli politikában meghatározott árfolyamon átértékelte, jelentős árfolyamveszteség került megállapításra. A 2004. évi árfolyam-különbözet árfolyamnyereség volt, amely a számviteli politika szerint nem minősült jelentősnek, így az nem került könyvelésre. A 2005. év végén megállapított – igen jelentős – árfolyamveszteség a számvitelben minden további nélkül elszámolható? Tudomásunk szerint a céltartalék-képzési lehetőség, illetve az elhatárolás lehetősége az áfolyam-különbözet elszámolására visszamenőleges hatállyal nem alkalmazható!

Kérdés: Különböző szakkönyvekben a devizában kiállított külföldi beruházási szállítók kiegyenlítésekor az aktiválás időpontjáig keletkező árfolyam-különbözet eltérő főkönyvi számlaszám megjelölésével szerepel. (Egyik helyen 161., a másik helyen 876.) Beletartozik az előbbi árfolyam-különbözet az eszköz bekerülési értékébe, vagy nem?

Kérdés: Meglévő raktárépületből ipari üzem kialakítása bérelt ingatlanon. Az elvégzett munka 60 százaléka a tulajdonos felé – megállapodás alapján – kiszámlázásra került. Ez az összeg a havonta számlázott és fizetendő bérleti díjba beszámításra kerül. Hogyan kell elszámolni az üzem kialakításának költségeit? Hogyan kell elszámolni a meg nem térült 40, illetve a kiszámlázott 60 százalék értékű munkákat?

Kérdés: A cégnek telephelyként iroda céljára van egy lakás, és azt eladja, vesz helyette a székhely közelében egy másik lakást, szintén telephelyként. Az értékesített lakás eladásából adódó eredmény a társasági adó alapját képezi? Az eladott lakás helyett vásárolt új lakást felfoghatjuk-e úgy, hogy csak csere történt, és a kft. vagyona a két lakás értékkülönbözetével változik?