Lakásbővítés vagy új épület

Kérdés: A kft.-ben a férj és a feleség a tulajdonos. A vállalkozás eredeti telephelye egy 4 szobás lakás, ami a gyermekeik tulajdonában van. A lakást bővítették, jelentős értékű csarnok épült a lakás mellé. A gyermekek és a szülők között nincs bérleti szerződés. A felépült csarnok üzembe helyezése után értékcsökkenés címén alkalmazható-e a Tao-tv. 2. sz. melléklete szerint "Idegen, bérelt ingatlanon végzett beruházás" 6%-os leírási kulcsa?
Részlet a válaszából: […] A válasz röviden az, hogy nem alkalmazható. Alapvetően azértnem, mert az elvégzett beruházás nem a meglévő tárgyi eszköz (lakás) bővítését,rendeltetésének megváltoztatását, átalakítását, élettartamának,teljesítőképességének közvetlen növelését eredményező...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 2.

Saját rezsis beruházás működési támogatással

Kérdés: Mint közhasznú társaságnak főtevékenységként a feladatunk sportlétesítmények működtetése. Ennek a finanszírozását nagyobbrészt önkormányzati működési támogatás fedezi. Az államháztartási támogatás miatt áfaarányosítást alkalmazunk. Saját kivitelezésben megvalósult beruházásnál az előzetesen felszámított áfát az arányosításba be kell vonni? Vagy az teljes egészében visszaigényelhető?
Részlet a válaszából: […] A saját vállalkozásban végzett beruházás aktiválásakor,rendeltetésszerű használatbavételkor, az Áfa-tv. 25. §-ának (2) bekezdéseszerint az adó alapja a tárgyi eszköznek a rendeltetésszerű használatbavételidőpontjában meghatározott bekerülési értéke (T 466 – K...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 2.

Bérbe adott, illetve bérbevett állatokkal kapcsolatos elszámolások

Kérdés: Bértartásra átadott állatok esetében, amikor az átadott anyaállatok a bérbeadó tulajdonában maradnak, a szaporulatot a bérbevevő a bérbeadó részére számlázza, mi az elszámolás helyes gyakorlata? Kérem, részletezzék a lehetséges elszámolási módokat! A bérbeadó meghatározott díjat kér a bértartásért. A bértartó számlázhat-e bértartással kapcsolatos költségeket? A bértartás során keletkező szaporulat átadása a bérbeadó részére számlázandó-e?
Részlet a válaszából: […] A bértartásra átadott tenyészállat a bérbeadó tulajdonátképezi, így a bértartásra átadott tenyészállatot az átadás után is a bérbeadókönyveiben kell kimutatni. A bérbevevő a bérbe vett tenyészállatot nem a tárgyieszközök között mutathatja ki, a bérbe vett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 2.

Hulladékkezelési díj elszámolása

Kérdés: Hogyan kell elszámolni a hulladékkezelési díjat? A tárgyi eszköz, a készlet bekerülési értékének része, vagy költség, esetleg ráfordítás?
Részlet a válaszából: […] Az elektromos és elektronikai berendezések hulladékainakvisszavételéről rendelkező 264/2004. (IX. 23.) Korm. rendelet 19. §-ának (6)bekezdése szerint: az elektromos berendezés visszavételével, begyűjtésével,hasznosításával és ártalmatlanításával kapcsolatos költség...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 2.

Épülettel kapcsolatos költségek (egyéni vállalkozó)

Kérdés: Magánszemély telket vásárolt, melyen 2ingatlan található. Egy lakáscélú és egy gazdasági épület 30%-os készültségi állapotban. Egyéni vállalkozásához székhelyként lett az ingatlan bejelentve. Vállalkozási tevékenységét a gazdasági célú épületben végzi. Az ezzel kapcsolatos közműdíjakat elszámolhatja-e a vállalkozás költségei között, ha külön telefonvonal és mérőórák vannak az épületben? A gazdasági épületet átalakítja, a felmerült építési költségek (építőanyag, munkadíj, tervezés) elszámolhatók-e? Erre az épületre hogyan számolhat el értékcsökkenést abban az esetben, ha az adásvételi szerződésből nem állapítható meg egyedileg az épület vételára, ezt az ingatlant (épületet) hogyan veheti be a vállalkozás könyveibe, és milyen értéken?
Részlet a válaszából: […] A Szja-tv. általános szabálya szerint költségnek avállalkozási tevékenységgel közvetlenül összefüggő, kizárólag a vállalkozóibevétel megszerzése, a tevékenység folytatása érdekében a naptári évbenténylegesen kifizetett, szabályszerűen igazolt kiadás minősül.Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. január 19.

Káresemény elszámolása

Kérdés: Az 1896. és 2203. sz. kérdésre adott válaszban leírtak szerint a káresemény utáni javítási költségek elszámolása költségként történik. Ehhez képest helyreigazítást igényelnek a 220. sz. kérdésre adott válaszban leírtak, mely szerint "a káreseménynyel kapcsolatos helyreállítási, mentési költségeket..." egyéb ráfordításként kell elszámolni.
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kell kezdeni, hogy nincs szükséghelyreigazításra, mert a hivatkozott, látszólag ellentmondásos válaszokban nemugyanarról van szó.A Számviteli Levelek 92. számában az 1896., a 108. számábana 2203. kérdés a személyautó, a cégautó káresemény utáni javítási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. január 5.

Könyvelés a vagyonkezelőnél

Kérdés: Hogyan történik a vagyonkezelőnél a vagyonkezelési szerződés alapján kezelésbe vett, a kincstári vagyon részét képező tárgyi eszközök főkönyvi könyvelése, analitikus nyilvántartása, értékcsökkenése, üzembe helyezés utáni felújításának elszámolása? A Kincstár részére történő adatszolgáltatásnak mi a tartalma?
Részlet a válaszából: […] A kincstári vagyonnal való gazdálkodásról az 58/2005. (IV.4.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) rendelkezik. A vagyonkezelői jog – általában – a vagyonkezelési szerződésmegkötésével keletkezik. Az ingatlanra vonatkozó, szerződésen alapuló vagyonkezelőijog az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. január 5.

Adásvételi szerződéstől való elállás elszámolása

Kérdés: 2003. december 30-án adásvételi szerződés jött létre a társaság és a magánszemély vevők között a halastó és építményei tárgyában. A vevők foglalót fizettek, a vételárat pedig a szerződés szerint részletfizetéssel rendezik 2004-ben. A vételár teljes megfizetéséig a tulajdonjog a társaságot illeti meg, az eladás tényét a földhivatalnál a tulajdonjog fenntartásával jegyezték be. Az értékesítésről az eladás napjával számla készült, a befektetett eszközök 2003. december 30-ával a könyvekből kivezetésre kerültek. A vevők a vételárat többszöri felszólítás ellenére sem rendezték, 2005. február 17-én elálltak az adásvételi szerződéstől, az ingatlanokat visszaadták a társaságnak, a foglaló a társaságnál maradt. 2005. februárban az eladásról kiállított számlát sztorníroztuk, az eszközöket kivezetéskori értéken vettük nyilvántartásba. Helyesen jártunk el? Önellenőrzést kellett volna végrehajtani?
Részlet a válaszából: […] A tárgyi eszközök közvetlen értékesítéséből származóbevételt az Szt. 77. §-a (3) bekezdésének e) pontja alapján az egyéb bevételekközött kell kimutatni, az értékesítésről kiállított, a vevők által elismert,elfogadott számlában rögzített – áfát nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. január 5.

50 százalékos értékcsökkenési leírás

Kérdés: A Tao-tv. 1. sz. mellékletének 9. pontja szerint a 2003-ban vagy azt követően beszerzett, korábban még használatba nem vett, 33, illetve 14,5%-os kulcs alá tartozó eszközök esetében 50%-os értékcsökkenés érvényesíthető. Ez azt jelenti, hogy 2005-ben a 2003-ban beszerzett eszközök adótörvény szerinti értékcsökkenése megváltoztatható?
Részlet a válaszából: […] Természetesen nem azt jelenti. A kérdésben is szerepel a"korábban még használatba nem vett" kitétel, amely arra utal, hogy mivel azadott eszközt még nem vették használatba, annak a bekerülési értéke alapjánértékcsökkenési leírást még egyáltalán nem számoltak el.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. január 5.

Felújítás utáni értékcsökkenés elszámolása

Kérdés: Hogyan történik az értékcsökkenés elszámolása, ha egy részben leírt tárgyi eszközt felújítunk? Ha változatlan, ha változik a hasznos élettartam? Ha lehet, akkor példán keresztül kérjük bemutatni.
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 3. §-a (4) bekezdésének 7. pontja tartalmazza aberuházás, 8. pontja a felújítás értelmező rendelkezését. Az Szt. szerintifelújítás elszámolásával azonos módon történik a pótlólagos beruházás (ameglévő tárgyi eszköz bővítését, rendeltetésének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. január 5.
1
105
106
107
146