Mikro- és kisvállalkozási kedvezmény

Kérdés: A mikro- és kisvállalkozások által érvényesíthető adóalap-kedvezménynél a beruházás fogalmát mely törvény alapján kell meghatározni?
Részlet a válaszából: […] A társasági adóról és az osztalékadóról szóló Tao-tv. 1. §-ának (5) bekezdése alapján a törvény előírásait a számviteli törvény rendelkezéseire figyelemmel, azzal összhangban kell értelmezni. Így beruházás alatt az új Szt. előírása szerint beruházásként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. február 8.

Tárgyi eszközök maradványértéke

Kérdés: Hogyan történik a tárgyi eszközök maradványértékének meghatározása? Lehet-e a maradványérték a bekerülési értékkel azonos összegű? Mikor változhat a már megállapított maradványérték?
Részlet a válaszából: […] A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: új Szt.) az évenként elszámolandó értékcsökkenés összegének helyes megállapítása érdekében két új – a nemzetközi gyakorlatban is használt – fogalmat vezet be: az új Szt. 3. §-a (4) bekezdésének 5-6....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. január 25.

A beruházás kamattámogatása

Kérdés: A tárgyi eszköz beszerzésére felvett hitelre fizetett kamat, vagy a kamattámogatással csökkentett kamat alapján veheti igénybe a vállalkozás az adókedvezményt, ha a beruházáshoz kamattámogatást kap?
Részlet a válaszából: […] Az adókedvezményt a tárgyi eszköz beszerzéséhez pénzügyi intézménnyel 2000. december 31-ét követően kötött hitelszerződés alapján fizetett kamat arányában lehet igénybe venni, a kamattámogatással a fizetett kamatot nem kell csökkenteni. Független a kedvezmény attól is,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. január 25.

Terven felüli értékcsökkenés

Kérdés: Mikor kell terven felüli értékcsökkenést elszámolni? Mikor lehet az elszámolt terven felüli értékcsökkenést visszaírni?
Részlet a válaszából: […] Az új Szt. 52. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerint akkor kötelező terven felüli értékcsökkenést elszámolni, ha az immateriális jószág, a tárgyi eszköz (ide nem értve a beruházást) könyv szerinti értéke tartósan és jelentősen magasabb, mint ezen eszközök piaci...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. január 25.

Terven felüli értékcsökkenés a társaságiadó-alapnál

Kérdés: Módosítani kell-e a társaságiadó-alapot a terven felüli értékcsökkenéssel, illetve a terven felüli értékcsökkenés visszaírt összegével?
Részlet a válaszából: […] A terven felüli értékcsökkenés visszaírt összegével csökkenteni kell az adóalap megállapításakor az adózás előtti eredményt, ha a terven felüli értékcsökkenés elszámolásakor azt csak adóalapot növelő tételként vette figyelembe az adózó. Abban az esetben, ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. január 25.

Értékcsökkenés sajátos elszámolása

Kérdés: Szabad-e az 50 ezer forint alatti képzőművészeti alkotásnál egy összegben amortizációt elszámolni?
Részlet a válaszából: […] Az új Szt. 80. §-ának (2) bekezdése szerint "az 50 ezer forint egyedi beszerzési, előállítási érték alatti vagyoni értékű jogok, szellemi termékek, tárgyi eszközök bekerülési értéke – a vállalkozó döntésétől függően – a használatbavételkor értékcsökkenési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. január 25.

Levonható áfa

Kérdés: Levonható-e az 50 ezer forint egyedi beszerzési érték alatti képzőművészeti alkotások általános forgalmi adója?
Részlet a válaszából: […] Az áfalevonási jog érvényesíthetőségekor alapvető szempont, hogy csak az adóköteles tevékenységet szolgáló beszerzések áfája vonható le (az is csak akkor, ha az adólevonás hiánya egyébként adóhalmozódásra vezetne). Értelemszerűen ilyen pl. az árubeszerzés, a termelési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. január 25.

Piaci értékek meghatározása

Kérdés: Az új számviteli törvény szerint az eszközök mérlegfordulónapi értékelésekor a könyv szerinti értéket össze kell vetni a piaci értékkel. Honnan tud a gazdálkodó szervezet a piaci értékre vonatkozóan információt szerezni? Hogyan lehet a gépek, berendezések, technológiák piaci értékét meghatározni, különösen akkor, ha azok egyedi eszközök?
Részlet a válaszából: […] A 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: új Szt.) 57. §-a szerint a befektetett eszközöket, a forgóeszközöket – a sajátos előírások figyelembevételével meghatározott – bekerülési értéken kell értékelni, csökkentve azt a terven felüli értékcsökkenés, illetve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. január 4.

Nem forgalomképes eszközök piaci értéke

Kérdés: Az immateriális javak és a tárgyi eszközök között is találhatók olyan eszközök, amelyek nem forgalomképesek, a társaságnak nincs joga értékesíteni azokat (pl. szoftverek, jogok, zálogjoggal terhelt eszközök stb.). Kérdés, ezen eszközök mérlegfordulónapi értékelésekor a piaci értéket milyen módon kell megállapítani, illetve a piaci érték tekinthető-e nullának?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben a nem forgalomképes, a társaság által nem értékesíthető szoftvereket, jogokat, zálogjoggal terhelt eszközöket a törvényi előírás nulla piaci értékűnek tekintené, akkor ezeket az új Szt. nem engedné az eszközök között állományba venni, azokat a beszerzéskor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. január 4.

Forgalommal arányosan utólag adott engedmény

Kérdés: A forgalommal arányosan adott engedményt nem lehet időbelileg elhatárolni, annak ellenére sem, hogy a szállítási szerződések negyedéves, éves utólagos elszámolásról rendelkeznek, amelyek pénzügyi rendezése a negyedévet, az évet követő 30 napon belül történik meg. Nem sérti-e ez az összemérés elvét?
Részlet a válaszából: […] Az új Szt. 77. §-a (3) bekezdésének c) pontja szerint:"Az egyéb bevételek között kell kimutatni a szerződésen alapuló – konkrét vásárolt és saját termelésű készlethez, valamint szolgáltatáshoz közvetve kapcsolódó, nem számlázott – utólag kapott engedmények...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. január 4.
1
…
138
139
140