1479 talált cikk a tárgyi eszköz kifejezésre

Kérdés: Társaságunk jelentős vagyont halmozott fel. A tulajdonosok úgy döntöttek, hogy a kft. alakuljon át zártkörűen működő rt.-vé. Az átalakulás során élni kívánnak a vagyonátértékelés lehetőségével. Milyen szempontok érvényesíthetők a vagyonátértékelés során? Hogyan kell meghatározni a piaci értéket? Hogyan indokolt dokumentálni az átértékelés hatását? Ki hagyja jóvá a vagyonátértékelést?

Kérdés: Egy gépjárműveket forgalmazó társaság a készletei között nyilvántartott személygépkocsik közül 3-5 hónapra saját használatra is tart autót. Ezeket a saját dolgozók használják, a társaság a cégautóadót is megfizeti. 3-5 hónap után pedig kiskereskedők részére értékesítik. Ezeket az autókat a vásárláskor már a tárgyi eszközök között kell kimutatni és értékcsökkenést elszámolni, vagy maradhat a készletek között? A társaság fő tevékenysége személygépkocsi-kereskedelem.

Kérdés: Helyes-e az a gyakorlat, amely szerint a tárgyieszköz-nyilvántartó program készítője a felhasznált fejlesztési tartalékot felvezeti külön sorba az egyedi kartonra, de csak a nettó értéket csökkenti vele, az értékcsökkenés oszlopba és a halmozott értékcsökkenés oszlopba sem veszi fel, emiatt nem egyezik meg az értékcsökkenéssel csökkentett bruttó érték a nettó értékkel?

Kérdés: Hogyan kell elszámolni a beruházási célból kibocsátott kötvény kamatát, bankgaranciadíját?

Kérdés: Cégünk ingatlan-bérbeadással foglalkozik. Bérlőnk – ipari tevékenysége folytatásához – raktársátrat bérel, amelynek a területét térköveztük. Beruházásnak minősül-e ez a térkövezés a bérbeadó részéről, vagy fenntartási költségként is elszámolható? Ha beruházás, milyen amortizációs kulccsal indokolt kezelni? A Tao-tv. milyen amortizációs kulcsot ír elő?

Kérdés: Nyílt végű pénzügyi lízing lejáratakor a lízingbe vevő cég élt a vevőkijelölési jogával, és egy magánszemélyt jelölt meg leendő tulajdonosként. A lízing futamideje 3 év volt, a cég 20%-os leírási kulccsal számolt, maradványértéket nem állapított meg. Mi a helyes amortizációs kulcs: 20% vagy 33% a futamidőből eredő elhasználódás? Ha a cég maradványértéket akar megadni, akkor az hogyan függ össze a szerződés szerinti maradványértékkel? A számviteli bizonylat, ami alapján aktiválásra került az eszköz, tartalmaz maradványértéket, azt az összeget, amelyet a vevőkijelöléskor a lízingbevevő nem fizetett meg a lízingbeadónak, azt a kijelölt személy fizette meg. Ezen elszámolásnak mi a helyes bizonylatolása? Vagy számlát kell kiállítani? Az ügylet végén a lízingbevevő könyveiben 2300 E Ft kötelezettség szerepel, egyezően a lízingszerződés szerinti maradványérték összegével. A tárgyi eszköz nyilvántartás szerinti értéke 6932 E Ft, az aktiválási érték 40 százaléka. A kettő közötti különbözet (4632 E Ft) mint veszteség adóalap-növelő korrekció nélkül elszámolható?

Kérdés: Cégünk ez évben több szerszámot fog vásárolni az alábbi feltételekkel: a tulajdonjog nem lesz a miénk. A szállító/gyártó cég megtartja a szerszámok tulajdonjogát, amelyeket telephelyükön (külföldön) használnak, kizárólag a mi alkatrészeink előállításához. A szerszámokkal – azok teljes hasznos élettartama alatt – a beszállító kizárólagosan a mi részünkre fog alkatrészeket gyártani. A számlán "Tool charges" megnevezés áll. A számlán szereplő összeget aktiválhatjuk-e tárgyi eszközként/vagyoni értékű jogként, és a hasznos élettartam alatt értékcsökkenést elszámolhatunk-e, vagy egy összegben költségként kell leírnunk az adott évben?

Kérdés: Közös üzemeltetésnek tekinthető-e egy irodaház működtetése? Az irodaházban az egyes irodák jogi személy tulajdonosainak alkalmazottai, bérlői alapvetően a tevékenységükhöz szükséges vezetői, gazdasági, irodai tevékenységet végzik, termelőtevékenységet nem folytatnak. Az irodaház működtetése során felmerült költségekhez az egyes irodák tulajdonosai hozzájárulnak, de nyereséget nem realizálnak. A közös üzemeltetés értelmezésére nem találtam jogszabályi előírást.

Kérdés: Az "A", "B" és "C" társaság saját eszközeit közös üzemeltetésben szeretné hasznosítani, de nem kívánnak közös vállalatot létrehozni. A közös üzemeltetésbe az "A" társaság a tulajdonát képező üzemcsarnok használatát biztosítaná, "B" társaság a gépeket, berendezéseket bocsátaná a közös üzemeltetés rendelkezésére, "C" társaság pedig a tervezett termékeket előállító munkaerőt. Az előállított termékeket az "A" és a "B" társaság használná fel, illetve értékesítené. A leírt konstrukció tekinthető-e közös tevékenységnek (közös üzemeltetésnek)? Hogyan kell a kérdéshez kapcsolódó gazdasági eseményeket elszámolni a három társaságnál? Az esetleges nyereségen miként lehet osztozni?

Kérdés: Jól gondoljuk-e, hogy a próbaüzem feladata az üzembe helyezésre kerülő beruházás összes gépének, berendezésének és az ezek használatát biztosító építményeknek együttes és meghatározott ideig történő üzemszerű működtetése, amelynek célja annak megállapítása, hogy a rendeltetésszerű, rendszeres és folyamatos üzemeltetés biztosított-e, és a beruházás alkalmas-e a beruházás céljaként meghatározott feladatok ellátására? Van-e a próbaüzemeltetésnek időbeli korlátja? A környezetvédelmi szakhatóság hozzájárulása nélkül megkezdhető-e a próbaüzem? A próbaüzemeltetés mely költségei azok, amelyeket beruházásként kell elszámolni? Ha a próbaüzem időtartama elhúzódik, a használt gépek amortizációja elszámolható? Ha nem, akkor az előállított termékek önköltségénél a terv szerinti értékcsökkenés elszámolásának hiánya torzulást okozhat.