1524 talált állásfoglalás a tárgyi eszköz kifejezésre

Kérdés: A 2004. évi XXXIV. törvény (Kkv. tv.) 4. §-ának (5) bekezdése szerint egy cégcsoport kapcsolódó vállalkozásnak minősül, amennyiben tevékenységüket vagy tevékenységük egy részét az érintett piacon vagy egymással szomszédos piacokon folytatják. Az érintett piacot a tevékenységek TEÁOR-száma alapján kell-e meghatározni? A meghatározásnál csak a fő tevékenységi körre kell figyelni, vagy valamennyi tevékenységi körre, akkor is, ha annak árbevétele az összes bevétel 1-2%-a? A Kkv. tv. 19. §-ának 4. pontja határozza meg a szomszédos piacot: "Az adott terméknek vagy szolgáltatásnak az a piaca, amely a termék vagy szolgáltatás végső fogyasztóhoz való eljuttatására létrehozott termelési, értékesítési folyamatban vertikálisan az adott piacot megelőző vagy követő szinten helyezkedik el." Ezt hogyan kell értelmezni? Szomszédos piac-e az, ha a termelőeszközöket szerzi be a cég cégcsoporton belül, amelyek tárgyi eszközként vannak az adott vállalkozás tulajdonában? Helyes-e az értelmezés, amely szerint a kis- és középvállalkozási besoroláshoz azokat a kapcsolt vállalkozásokat kell a konszolidált beszámoló alapján minősíteni, amelyek azonos piacon vagy szomszédos piacon működnek? Amennyiben egymástól független piacon működnek, úgy nem kell azokat az összevont adatok alapján minősíteni, hanem csak a saját adataik alapján?

Kérdés: Egy társaság beolvadással átalakult 2009-ben. Az átalakulás során a vagyonmérlegben sem az eszközöknél, sem a forrásoknál átértékelés nem történt. Az átalakulás a Tao-tv. 4. §-ának 23/a. pontja értelmében nem kedvezményezett átalakulás. A társaság a beolvadást megelőző évben a korábban képzett fejlesztési tartalék terhére hajtott végre beruházást. A Tao-tv. 16. §-a (2) bekezdésének a) pontja alapján az adózás előtti eredményt növeli az az összeg, amellyel az együttes könyv szerinti érték az együttes számított nyilvántartási értéket meghaladja, amennyiben az átalakulás nem kedvezményezett. A fejlesztési tartalék terhére elszámolt beruházás miatt a tárgyi eszközök könyv szerinti értéke 30 millió Ft, a számított nyilvántartási érték nulla Ft. Jól értelmezzük, hogy a beolvadás miatt vissza kell fizetni a korábban fejlesztési tartalék képzésével igénybe vett halasztott társasági adót?

Kérdés: Partnerünktől filteres kávégépet bérelünk. A számlát bérleti díjról állítják ki, amelynek az alapja az adott hónapban elfogyott filter, amelyből a kávé készül. Helyes-e ez a számlázási gyakorlat? Ha igen, nekünk bérleti díjként vagy anyagköltségként kell könyvelni?

Kérdés: Egy olyan cég, amely kisvállalkozásnak minősül, és jogszabályban meghatározott elmaradott térségben működik, 100%-ban a fejlesztési tartaléka terhére gépberuházást hajtott végre 2009-ben. A Tao-tv. 1. számú mellékletének 14. pontja szerint 100%-nak megfelelő értékcsökkenési leírást érvényesíthet. Kérdés: A fent említett Tao-tv. szerinti értékcsökkenés lehetőségét korlátozza-e, hogy korábban a fejlesztési tartalék terhére történt a felhasználás? Sajnos a 3945-ös kérdés és válasz áttanulmányozása nem ad elegendő információt. Ebben nincs szó elmaradott térségről, ami a kérdésemben döntő fontossággal bír.

Kérdés: Az üzemi ingatlan tűzkárt szenvedett, 35%-os kár érte. A biztosító megtéríti a helyreállítás költségeit. Minden helyreállítási költség egyéb ráfordítás lesz, vagy előfordulhat felújítási rész is, mivel a helyreállítás költsége meghaladja az ingatlan bekerülési értékének 35%-át? A biztosító egy mai helyreállítást térít, és nem a több évvel ezelőtti nyilvántartási értéket. Időbeli elhatárolás szóba jöhet-e a felújításra eső értékcsökkenéssel szemben, a biztosító kártérítésének elhatárolásával? Érinti-e az elszámolás a valós értéken történő nyilvántartást (értékelési tartalék van az ingatlanra)?

Kérdés: Az ingyenes számítógép- és internethasználat biztosítása a munkavállalók részére 2010-ben is adómentes. Az Szja-tv. azonban nem rendelkezik arról, hogy a juttatás milyen esetben tekinthető adómentesnek. Adómentesnek tekinthető-e a juttatás, ha a munkáltató azzal a céllal szerez be számítógépeket, hogy azokat a munkavállalók ingyenes használatába adja? A számítógép-használat biztosítása megvalósul-e akkor is, ha az alapgéphez szükséges tartozékot adja csak használatba a munkáltató (monitor, nyomtató, operációs rendszerek)? A használatba adás céljából beszerzett számítógépeket, tartozékokat társaságunk tárgyi eszközként nyilvántartásba véve az eszközök után értékcsökkenést számol el. Ez a költség a Tao-tv. szerint elismert költségnek minősül? Amennyiben a számítógépek beszerzésekor a társaság nem vonta le az áfát, akkor a használatba adáskor sem kell az áfát felszámítania?

Kérdés: A magánszemély egy ingatlan megszerzését követően több évvel (3 éven túl) kiváltja a vállalkozói igazolványt ingatlan-bérbeadásra (nem adószámos magánszemélyként adja bérbe). A vállalkozási időszakban felmerülnek az ingatlannal kapcsolatos fenntartási (festés, tetőjavítás) és felújítási (kazáncsere, ablakcsere) költségek. A kérdés, hogyan tudja érvényesíteni ezeket a költségeket a bérbeadás vállalkozási bevételével szemben, ha az ingatlan nincs a vállalkozás eszközei között?

Kérdés: Bérelt ingatlanon vagyonvédelmi berendezés (riasztó), továbbá villamos hálózat kiépítése 105 000, illetve 250 000 forintért. Milyen értékcsökkenési leírás érvényesíthető? Hogyan kell elszámolni?

Kérdés: Cégünk főtevékenysége egyéb gép, berendezés nagykereskedelme, amelynek során iroda- és raktárkonténerek kereskedelmével és bérbe­adásával foglalkozik. A bérbe adott konténereket a bérbeadás napján a tárgyi eszközök közé soroljuk át, mivel tapasztalataink szerint jellemzően az egy évet meghaladóan szolgálják a cég érdekeit. A tárgyi eszközök közé sorolt konténerekre a Tao-tv. által biztosított 50 százalék/év gyorsított leírási kulcsot alkalmazzuk. Helyes-e, ha a számviteli elszámolás során is 2 év alatt leírjuk? Mikor történjen az átsorolás? Helyes-e, ha a bérbeadásból visszaérkezett konténereknél is az értékcsökkenést folyamatosan elszámoljuk? Helyes-e, ha a bérbe adott konténerek értékesítésekor az ellenértéket egyéb bevételként számoljuk el?

Kérdés: Egyéni vállalkozó esetében 100 E Ft feletti tárgyieszköz-vásárlás beruházásnak minősül, amikor is az értékcsökkenés elszámolásával lehet költséget érvényesíteni. Tekintettel arra, hogy a termőföld után écs-t nem számolunk el, akkor ennek beszerzési költségét mikor, milyen arányban tudjuk elszámolni? Olvastam egy szaklapban, hogy a termőföld értékesítéséből származó ellenérték bevételnek minősül, és ekkor lehet a beruházási költség egészét egy összegben elszámolni a bevétellel szemben. De mi van abban az esetben, ha nem értékesíti a termőföldet, vagy nem is áll szándékában? Illetve abban az esetben, ha az egyéni vállalkozó támogatásból fedezi a tárgyi eszköz teljes összegét, akkor a használatbavétel időpontjában a teljes összeg elszámolható écs-ként, vagyis költségként? Ez alkalmazható a termőföldre, vagy écs hiányában ez sem?