Marketingakció árengedménye

Kérdés: Az áramszolgáltató vállalkozás a fogyasztás növelése érdekében 2006. október 1-jétől 2007. április 30-ig meghirdetett marketingakciója keretében lehetővé tette azok számára, akik elektromos sütő-, főző-, fűtőberendezést vásároltak, hogy a névre szóló számla végösszegének 10 százalékát az aktuális havi áramdíjszámla fizetendő összegéből levonják. Hogyan kell elszámolni az áramszolgáltatónál az árbevételt és áfát tartalmazó követelés összegéből a 10 százaléknak megfelelő, pénzügyileg már rendezettnek tekintendő összeget? Kell-e, lehet-e a jövőbeni várható összegre céltartalékot képezni? Milyen adóvonzata van, lehet az akciónak?
Részlet a válaszából: […] A választ a kérdések végén kezdjük. Bár a kérdés nem utalrá, feltételezzük, hogy a marketingakcióval megcélzott fogyasztókmagánszemélyek. Az Szja-tv. 1. számúmellékletének 8.14. pontja szerint: adómentes természetbeni juttatás a kifizetőáltal üzletpolitikai...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 22.

Tőzsdei részvények árfolyama

Kérdés: A társaság tőzsdén jegyzett részvényeket vásárolt, amelyek árfolyama fél év alatt 30 százalékkal emelkedett. Hogyan érinti ez a számviteli, illetve a társaságiadó-elszámolást és a feltöltési kötelezettséget?
Részlet a válaszából: […] A tőzsdén jegyzett részvények árfolyamának növekedését azeredménnyel szemben – főszabályként – nem szabad könyvelni. Így a nem realizáltárfolyam-különbözet nem befolyásolja a társasági adó alapját sem, és emiatt nemkell társasági adót elszámolni, emiatt nincs...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 8.

Közös költség elszámolása számla nélkül

Kérdés: A kft. magánszemélyektől bérel lakást iroda céljára. A közüzemi költségeket átírattuk a kft. nevére. A közös költségeket is a kft. fizeti. Több helyen olvastam, hogy a közös költséget a magánszemélynek kell megfizetnie, a kft. csak a magánszemély által számlázott bérleti díj részeként számolhatja el költségként. Miért nem lehet a banki befizetés és a szerződés alapján a kft.-nél saját költségként elszámolni? Hiszen a költségelszámolás hiteles bizonylatolása így is biztosítva van. Melyik számviteli vagy adózási alapelv sérül, ha a költség közvetlenül a bérbevevőt terheli?
Részlet a válaszából: […] Az utolsó kérdésre a válaszunk az, alapvető számviteli ésadózási követelmény, hogy a költség azt terhelje, akinek (amelynek) atevékenysége érdekében az felmerült. Nyilvánvaló, hogy a bérbevevő tevékenységeérdekében felmerült költségek a bérbevevőt kell, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 8.

Térítés nélküli átadás

Kérdés: Cégünk személygépkocsit ad át térítés nélkül. A térítés nélküli átadásról kiállított bizonylat számla vagy egyszerűsített számla. A személyautó nettó értékének kivezetésekor az eszközprogram feladása alapján kerül az rendkívüli ráfordításként elszámolásra. A számlázóprogrammal a következőképpen könyveljük a térítés nélküli átadást: T 311 (vevő) – K 05 technikai számla, K 467 fizetendő áfa. Vegyes tétellel: T 05 – K 311 a nettó érték, T 88 – K 311 a le nem vonható áfa. Helyes ez így?
Részlet a válaszából: […] A térítés nélküli eszközátadás esetén a fizetendő áfadokumentálására az Áfa-tv. 43. §-ának (4) bekezdése szerint bizonylatot kellkiállítani. Erre valóban megfelelő a számla (az egyszerűsített számla nem, mertaz ellenértéket nem készpénzzel egyenlítik ki, sőt ki...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 11.

Működési költségek fedezetére kapott támogatás

Kérdés: A gazdasági társaság többségi tulajdonosától (költségvetési szervtől) pénzeszközt kapott működési feladatainak ellátására. A támogatási szerződésben nincs kikötés arra vonatkozóan, hogy az átadott pénz visszakövetelhető-e. A társaság az átvett pénzeszközt működési feladatainak finanszírozására használhatja fel, a felhasználással elszámolni tartozik. A társaságnak milyen feladatai és kötelezettségei vannak a pénz jóváírása után? A társaság könyvelését, adózását (áfa, társasági adó, egyéb) az ügylet milyen módon befolyásolja?
Részlet a válaszából: […] A kérdés szerint – bár a megfogalmazás nem pontos – a társaságaz átvett pénzeszközt működési feladatainak finanszírozására használhatja fel,a felhasználásról elszámolással tartozik. Az ilyen feltételekkel átvettpénzeszközt véglegesen kapott, a működési költségeket...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. december 14.

Termékminta elszámolása

Kérdés: Cégünk az általa gyártott termékekből a vevőnek először 2-3 db mintát küld. Ez termékváltozásonként évente 1-2 alkalommal fordul elő. Jól dokumentálja-e dolgot, ha piaci értéken számlázza a mintát, és rendkívüli bevételként könyveli, a küldött minta után az áfát megfizeti?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben leírtak valóban rendkívüliek. Nem az elszámolásmódja alapján, inkább az alkalmazott módszer szerint.A termék megismertetése, forgalmának növelése céljábóladott, az Szja-tv. szerint természetbeni juttatásnak minősülő árumintátáltalában térítés nélkül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. december 14.

Minimum- és tényleges járulékalap közötti különbözet

Kérdés: A Számviteli Levelek 136. számában a 2763. számú kérdésre adott válaszban azt írják, hogy a munkáltató által átvállalt egyéni járulék (a 6+8,5 százalék) a vállalkozás igazolt költsége. Véleményem szerint ez sajnos nem így van. Ez egy átvállalt kötelezettség, amely a társasági adó alapját növeli. A jogszabály alapján átvállalt kötelezettség esetén az adóalap semleges, de ezt a jogszabály nem teszi lehetővé.
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kell kezdeni, hogy a szóban forgó esetben amunkavállalót terhelő kötelezettségről nem beszélhetünk. A kötelezettségfogalmát az Szt. 42. §-ának (1) bekezdése tartalmazza. Ezek egyike sem olyan,amely a munkavállaló kötelezettsége lenne, és amelyet a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. december 14.

Korengedményes nyugdíjazás költségeinek elszámolása

Kérdés: A kft. ügyvezető igazgatója 82 százalékban tulajdonosa a kft.-nek. Az ügyvezetői teendőket munkaviszonyban látja el. 2006-ban jogosultságot szerez a korengedményes nyugdíjra. A társaság által átvállalt összeg elszámolható-e a kifizetés időszakában egy összegben költségként? Kell-e emiatt a társasági adó alapját módosítani?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 3. §-a (7) bekezdésének 3. pontja szerint a személyijellegű egyéb kifizetések közé tartozik "a munkáltatói hozzájárulás akorengedményes nyugdíj igénybevételéhez". A korengedményes nyugdíjazás miattfizetendő összeget a korengedményes munkavállaló nyugdíjas...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 23.

Fejlesztésre kapott támogatás elszámolása

Kérdés: A társaság 5 millió forint vissza nem térítendő fejlesztési támogatást kap a KTA-ból. A támogatásból 4,5 millió forintot előlegként 2006-ban már átutaltak, a fennmaradó 500 ezer forintot 2007-ben, a pályázat megvalósulásakor utalják át. Az átutalt összeget a társaság lekötötte. A szerződés szerint a támogatási összeg átutalása közötti időben keletkezett kamat összegét olyan célra kell felhasználni, mint a támogatást. A társaság az áfát az általános előírások szerint számolja el. Helyesen jár-e el a társaság, ha az átutalt összeget és a fenti kamatot rendkívüli bevételként számolja el, illetve az év végén fel nem használt részt elhatárolja? Kell-e arányosítani az áfát? Milyen egyéb sajátosság van a támogatás könyvelésével, adózásával kapcsolatosan?
Részlet a válaszából: […] A választ azzalkezdjük, hogy a vissza nem térítendő támogatás pénzeszközének a lekötöttösszege után kapott kamatot az Szt. 84. §-a alapján a pénzügyi műveletekbevételei között kell elszámolni, – jellemzően – az egyéb kapott (járó) kamatokközött a kamatokra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 9.

Pótbefizetés visszafizetése

Kérdés: A veszteség fedezetére a kft. tulajdonosai 2000-ben pótbefizetést teljesítettek, amely összeg a tőketartalék számlára került. 2006 végére a várható eredmény alapján az eredménytartalék a pótbefizetés nélkül pozitív egyenleget fog mutatni. A 2006. évi beszámoló elfogadását követően a pótbefizetést vissza lehet fizetni a tagoknak? Ha igen, akkor milyen dokumentumok alapján, milyen járulékos költségek (kamat) mellett?
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kell kezdeni, hogy a kft. tulajdonosai általa veszteség fedezetére teljesített pótbefizetést ugyan 2000-ben – a számvitelitörvény akkor hatályos előírásai alapján – az eredménytartalék (és nem atőketartalék!) javára kellett elszámolni, amelyet azonban az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 9.
1
38
39
40
51