1170 talált cikk a társasági adó kifejezésre

Kérdés: Az Szt. hatálya alá tartozó evás bt. adóját a teljesítés szerint fizeti meg. Ha a vevő nem fizet és nem érhető utol, akkor mi a teendő? Az evát mindenképpen meg kell fizetni? Mivel nincs elismert követelésem, számvitelileg már nem tudom kezelni a vevőt. Adóügyileg ez helyes és korrekt? A társasági adó, illetve az áfatörvény alanyaként is meg kell fizetni az áfát? Nincs lehetőség arra, hogy ne kelljen adót fizetni?

Kérdés: Nonprofit szervezet tagjai közül minden évben kiválasztanak egy művészt, aki kiemelkedő tevékenységéért díjazásban részesül. Kap egy vándordíjat, ami egy plasztika (ezt a következő évben az őt követő díjazottnak át kell adnia), valamint 300 ezer Ft pénzbeli juttatást. A társaság az eddigi gyakorlat szerint az államtól kapott évi 1 millió Ft támogatást. Ezenfelül, a tagoktól beszedett csekély összegű tagdíjakból fedezték működési költségeiket, valamint a pénzbeli juttatást. 2007. évben a költségvetési megszorítások miatt a támogatás megszűnt. Működésük fedezésére és a díj összegére tombolajegyet szeretnének kibocsátani, amivel tárgyjutalmat lehetne nyerni. A tagok közül tízen zsűrizett kisplasztikát bocsátanak ingyenesen a társaság rendelkezésére, hogy azokat sorsolják ki mint tárgyjutalmat. A tombolajegyekből befolyt összegből szeretnék a vándordíjat, valamint a hozzá járó pénzösszeget fedezni. Szabályos-e ez ebben a formában, illetve milyen módon lehet ezt lekönyvelni? Az odaítélt díjak után a társaságnak milyen közterheket kell fizetni? A művészt, aki megkapja a díjat, milyen adók és egyéb kötelezettségek terhelik?

Kérdés: Egy jogelőd nélküli kft. – 1994-ben alakult és változatlan formában működő – adózó helyesen járt-e el az elhatárolt veszteség felhasználásával 2006. évet bezárólag, a következőkben felsorolt adatok (E Ft-ban) ismeretében? Év Bevétel Nyereség Veszteség Elhatárolt veszteség felhasználása 1994 266 791 472 1995 456 284 1652 1996 237 469 3859 1997 78 620 3 281 1998 42 475 11 776 1999 39 016 5 351 2000 - 625 2001 - 267 2002 - 518 518 2003 3 687 4801 4801 2004 3 226 976 2005 2 388 2526 2526 2006 5 626 1923 1923

Kérdés: Vállalkozásunk szerződést kíván kötni egy sportegyesülettel, melynek keretében ellenérték fejében az egyesület a cégünk nevét több helyen (mezeken, pályán stb.) feltünteti. Kötelező-e ennek a sporttörvény szerinti szponzorálási szerződésnek lennie, vagy lehet ez reklámszerződés? Ennek megfelelően a kifizetett összeg a társasági adó alapját módosítja-e?

Kérdés: Kapcsolódóan a 3250. kérdésre adott válaszhoz: egy korai (január 8-i) mérlegkészítés időpontú, nagy forgalmú (több száz szállító, több ezer számla) cégnél a legnagyobb gondosság mellett előfordul, hogy nem kerül feltárásra, elszámolásra az összes, még le nem számlázott igénybe vett szolgáltatás. Ezek miatt minden évben önellenőrzéssel kell rendezni a többlet-társaságiadót. Tízmilliárdos árbevételű, milliárdos eredményű cégnél az egyedileg 20-100 ezer forintos, összességében párszázezer forintos tételek nem jelentősek. Van-e lehetőség a számviteli politikában a költség-haszon elve alapján meghatározni egy korlátot, ami alatt ezek a számlák a következő évi beszámolóban szerepelhetnek, és nem kell önellenőrzést végezni? Amennyiben a 2005. évi mérlegkészítés után érkezett 2005. évi számlákat 2006. évre könyvelték, 2005. évet nem önellenőrizték, megállapítható-e 2006. évre ezek miatt adóhiány? Mi alapján? Mivel nem jelentős összegű a hiba, a számvitelben a 2006. évi beszámolóban szerepel. Adóalap-növelő tételként az adóellenőrzés, önellenőrzés során megállapított, elszámolt összeggel kell módosítani, adóellenőrzés, önellenőrzés viszont 2006-ban nem történt. Kötelessége-e az adóellenőrnek a 2006. év ellenőrzésekor a 2006. évi mérlegkészítéskor el nem számolt költségek megállapítása? Vagy jogosan hivatkozhat arra, hogy ezek 2007. évi tételek, ami nem tárgya a 2006. évi ellenőrzésnek?

Kérdés: A társas vállalkozások különadójáról szóló törvény nem tartalmaz adóalap-módosítást az adóellenőrzés, az önellenőrzés esetére. Mi a teendő, ha 2007-ben önellenőrzésre kerül sor 2006. évre vonatkozóan, de nem éri el a jelentős összegű hibahatárt?

Kérdés: A munkáltató társas vállalkozás dolgozójára mint biztosítottra elérésre, 15-20-25 éves időtartamra szóló életbiztosítási szerződéseket kötött. A szerződés alapján biztosított a dolgozó, a szerződő, a díjfizető a munkáltató cég. A kedvezményezett elérés esetén a kifizető társaság, halál esetén a biztosított munkavállaló gyermekei. A biztosító által kért díjakat a társaság negyedévenként utalja át. A szerződés szerint biztosítási esemény a biztosítottnak a biztosítás tartama alatt bekövetkezett halála, vagy a biztosítottnak a biztosítás lejárati időpontjában való életben léte. A biztosítási szolgáltatás: ha a biztosított a biztosítás lejáratakor életben van, a szerződésben meghatározott összeg kifizetése, ha a biztosított a biztosítás időtartamán belül meghal, a biztosításra ténylegesen befizetett összes díj egyösszegű kifizetése a kedvezményezettnek. Hogyan kell a megfizetett díjat könyvelni?

Kérdés: Év közbeni kiválás esetén meg kell-e osztani, illetve megosztható-e a jogelőd és a kiváló társaság között a társaságiadó- és az egyéb adókötelezettség a vagyonmegosztás arányában? Hogyan kell könyvelni a kiváló társaság vagyonának kivezetését a jogelőd társaságnál?

Kérdés: Társaságunk 2007-ben a telephely létesítésekor megvásárolt épületet lebontja. A megvásárolt épület beszerzéskori értéke a beruházási számlán van, amortizáció nem került elszámolásra. Az épület helyére egy új termelőcsarnok megépítését tervezzük, a megvalósítása azonban még bizonytalan. A cég területén még tereprendezés is történt. Az üresen maradt telket nem kívánjuk értékesíteni. Ez esetben a lebontott épület könyv szerinti értéke és bontási költségei az eredmény terhére elszámolandók, vagy a telek értékét növeli, a piaci értéket meghaladó rész a később megépítendő épület beszerzési értékét növeli? Azt terven felüli értékcsökkenésként kell előbb elszámolni? Milyen adókonzekvenciákkal járhat a döntés, ha a bontási költségekkel, az épület bekerülési értékével nem rontjuk az eredményt?

Kérdés: A földtulajdonosok vadászati közössége alapítását a vadászati-tv. 6. §-ának (2) bekezdése szabályozza. A társaságiadó-törvény felsorolásszerűen határozza meg a társasági adó alanyait, a földtulajdonosok vadászati közösségét nem sorolja ide, így nem alanya a társasági adónak. A vdászati tv. szerint viszont jogokat szerezhet, kötelezettségeket vállalhat. A tevékenységéhez az APEH adószámot adott ki, az áfának az általános szabályok szerint alanya. Az Szt. egyéb szervezetekre vonatkozó szabályai szerint kell a könyvelését a földtulajdonosi közösségnek végezni, figyelemmel a 224/2000. (XII. 19.) Korm. rendeletben foglaltakra? Ha év végén adózás előtti eredménye van a közösségnek vadgazdálkodásból (célja szerinti eredmény) vagy vadhús-értékesítésből (ami vállalkozási eredmény), kell számolni "adót"? Vagy a keletkezett eredmény felosztható a közösség tagjai között, ha így döntenek, és esetleg szja-s jövedelmet kapnak a tagok?