1170 talált cikk a társasági adó kifejezésre

Kérdés: Áfaalany több éven keresztül vett igénybe jogi szolgáltatást. A számla kibocsátója figyelmen kívül hagyta az Áfa-tv. azon változását, mely szerint a jogi szolgáltatás nem tartozik a tárgyi adómentes tevékenységek közé. A két fél 2007 júliusában megállapodott, hogy a kibocsátott számlákat úgy módosítják, hogy a számlák végösszege nem változik, a számlákat befogadónak további fizetési kötelezettsége a számlahelyesbítések miatt nem keletkezhet. A számlák befogadójánál csökken az elszámolt költségek összege, így nő az eredménye. Kell-e utólagos engedményként kezelni az áfa szerepét? Kell-e az eredménynövekedés miatt a társasági adót önellenőrzéssel módosítani? Elfogadható-e a két fél megállapodása az áfa visszafelé történő számítására?

Kérdés: Belföldi társaság külföldi beszállítójától évekkel ezelőtt befogadott jelentős összegű árut és szolgáltatást tartalmazó számlát, mivel a teljesítés megtörtént. A számla kiegyenlítésére viszont nem került sor a projekthez kapcsolódó minőségi kifogások, illetve garanciális kérdések miatt. Most a külföldi szállító mint eredeti jogosult lemond számlaköveteléséről, elengedi a belföldi társaság kötelezettségét. Az elengedett kötelezettség rendkívüli bevételként elszámolt összegével csökkenthető a társasági adó alapja?

Kérdés: Belföldi társaság 2005-ben zárt végű pénzügyi lízing keretében vásárolt személygépkocsit 5000 E Ft + áfa összegben. Az amortizációt elszámoltuk, a személygépkocsi jelenlegi értéke 2800 E Ft, piaci értéke 3000 E Ft. A társaság a személygépkocsit most értékesíti úgy, hogy a vevő cég átvállalja a lízingdíjat. A lízingcég a társaság felé kiállított egy helyesbítő számlát: -5000+4000 = -1000 E Ft + áfa összegről, a meg nem fizetett lízingdíjról. A lízingcég a vevőnek leszámlázta a járművet 1000 E Ft + áfa értéken. Milyen jogcímen számlázandó a piaci értékből fennmaradó 1500 E Ft + áfa? Hogyan kell mindezt könyvelni? Milyen adóvonzata van (áfa, társasági adó)?

Kérdés: Társaságunk 2003. évben fejlesztési tartalékot képzett, csökkentve a társasági adó alapját. 2004. évben jelentős beruházási ráfordításai voltak. Az előző évben képzett fejlesztési tartalékot azonban egy üzemcsarnok teljes felújításának aktiválásakor oldottuk fel, és ezen tárgyi eszköz társasági adóban elszámolható értékcsökkenését a felújítással megegyező összegben elszámoltnak tekintettük. A felújítás megfelel a Tao-tv. 7. §-ának (15) bekezdése szerinti beruházási célnak? Ha nem, akkor hogyan lehet ezt korrigálni?

Kérdés: Társaságunk telephelyén 2001-2002-ben jelentős értékű felújítás volt, amelyet aktiváltunk. A felújítás 2 éve alatt az ügyvezetőnél közel 7 millió forint elszámolásra felvett előleg halmozódott fel (ami a könyvelésben követelésként szerepelt), amellyel végül az ügyvezető akként számolt el, hogy 2003 márciusában felújításról szóló, az elszámolási előleggel közel megegyező összegű készpénzes számlákat fogadott be. A társaság egyik tulajdonosa sikkasztás gyanúja miatt feljelentést tett. A számlákat a nyomozás során a rendőrség lefoglalta, annak könyvelése, áfatartamának levonásba helyezése akkor nem történt meg. A bírósági eljárás 2007 áprilisában lezárult. A bíróság nem találta bizonyítottnak, hogy az ügyvezető a rábízott pénzeszközöket jogtalanul eltulajdonította vagy sajátjaként rendelkezett volna vele. Ezért az ügyvezetőt jogerősen felmentette. A gazdasági esemény teljesítettnek minősül-e? 2007-ben megtörténhet-e a számlák befogadása, áfatartamának levonása? Milyen időponttal történjen az aktiválás? A bírósági iratokban lévő eredeti számlákról kért hiteles másolat megfelelő-e?

Kérdés: A cég üzemeltetési szolgáltatást végez, amelyről 54 millió forint értékű számlát állít ki. Negyedévenként elszámolást kell készítenie a megbízó cég felé az üzemeltetési szolgáltatásokkal kapcsolatos bevételekről és felmerült költségekről, ami alapján díjkedvezményt nyújt a megbízónak, amellyel helyesbítő számlában korrigál. A díjkedvezményt az adózás előtti eredményhez köti. Minél nagyobb az adózás előtti eredmény, annál nagyobb a díjkedvezmény. Árengedményként könyveljük. Adóellenőrzési szempontból van-e valami hiba az árengedmény mértékének meghatározásában?

Kérdés: A Tao-tv. 19. §-ának (4) bekezdése szerint a 10 százalékos adókulcsot az az adózó alkalmazhatja, aki nem vesz igénybe e törvény alapján adókedvezményt, és az adóévben legalább egy fő a foglalkoztatottainak átlagos állományi létszáma, valamint az adóévben legalább az adóév első napján érvényes minimálbér másfélszeresének – ha az adózó székhelye a területfejlesztés kedvezményezett térségeinek jegyzékéről szóló kormányrendelet 3. számú melléklete szerinti kistérség, illetve 5. számú melléklete szerinti település valamelyikében van, akkor a minimálbér – adóévre évesített összege és a foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma szorzatának megfelelő összegre vallott be nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot. Hogyan kell ezt a törvényhelyet értelmezni a bevallott járulék esetében a 2006-os adóévben, nem kedvezményezett térségben? Ha az átlagos állományi létszám 10 fő, a bevallott nyugdíj- és egészségbiztosítási járulék összege 11 250 ezer forint? A bevallott nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékon csak a munkáltatót terhelő 18 százalék+11 százalékot kell érteni, vagy a 10 fő dolgozót terhelő (ha nem magán-nyugdíjpénztári tag) 8,5 százalék+6 százalékot (augusztus 31-ig 8,5 százalék+4 százalék) is figyelembe lehet venni? Ha nyugdíjpénztári tag is van a dolgozók között, a nyugdíjpénztári 8 százalékot is figyelembe lehet venni a számításnál?

Kérdés: A társasági adóval kapcsolatban szeretném kérdezni: amennyiben egy kis cégnél teljesültek a kedvező, sávos 10 százalékos társaságiadó-fizetés feltételei, de a bevallásában nem élt ezzel a lehetőséggel, utólag önellenőrizheti-e bevallását?

Kérdés: Kéttagú kft. 3 millió forint jegyzett és befizetett, 6 millió forint saját tőkével rendelkezik. A 25 százalékos üzletrésszel rendelkező tag elhunyt. Hogyan kell, hogyan lehet a "legolcsóbban" az üzletrészeket 60 (új tag), 20 (új tag), 20 (régi 75 százalékos tag) százalékosra "átalakítani"?

Kérdés: Önkormányzati tulajdonú kht. közhasznú eredménykimutatását az önkormányzat nem fogadta el, mivel a tárgyévi vállalkozási eredményt a vállalkozási tevékenysége bevétele mínusz a vállalkozási tevékenység ráfordítása és az adófizetési kötelezettség alapján határoztuk meg. Melyik módszert kell alkalmazni?