Bérleti díj számlázási kötelezettsége

Kérdés: Ha a lakásomban van a bt. irodája, köteles vagyok-e bérleti díjat számlázni a bt.-nek, ha nem, akkor keletkezik-e adófizetési kötelezettsége a bt.-nek az "ingyenesen juttatott szolgáltatás" miatt? Ha kamatmentesen nyújtom a tagi kölcsönt, annak van-e valami adófizetési vonzata (esetleg piaci kamat után mint kvázi bevétel), hiszen tulajdonképpen ez is ingyenes juttatás a bt. felé, mert ha banktól venné fel, kamatot fizetne érte? Mi a helyzet ezekkel az ingyenes juttatásokkal társasági adó, illetve az Eva-tv. hatálya alatt?
Részlet a válaszából: […] Az Eva-tv. hatálya alatt bevételnek számít az Szt. hatályaalá nem tartozó adóalany által vállalkozási (gazdasági) tevékenységévelösszefüggésben, vagy arra tekintettel bármely jogcímen és bármely formábanmástól megszerzett vagyoni érték, beleértve az áthárított...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 23.

Fejlesztésre kapott támogatás elszámolása

Kérdés: A társaság 5 millió forint vissza nem térítendő fejlesztési támogatást kap a KTA-ból. A támogatásból 4,5 millió forintot előlegként 2006-ban már átutaltak, a fennmaradó 500 ezer forintot 2007-ben, a pályázat megvalósulásakor utalják át. Az átutalt összeget a társaság lekötötte. A szerződés szerint a támogatási összeg átutalása közötti időben keletkezett kamat összegét olyan célra kell felhasználni, mint a támogatást. A társaság az áfát az általános előírások szerint számolja el. Helyesen jár-e el a társaság, ha az átutalt összeget és a fenti kamatot rendkívüli bevételként számolja el, illetve az év végén fel nem használt részt elhatárolja? Kell-e arányosítani az áfát? Milyen egyéb sajátosság van a támogatás könyvelésével, adózásával kapcsolatosan?
Részlet a válaszából: […] A választ azzalkezdjük, hogy a vissza nem térítendő támogatás pénzeszközének a lekötöttösszege után kapott kamatot az Szt. 84. §-a alapján a pénzügyi műveletekbevételei között kell elszámolni, – jellemzően – az egyéb kapott (járó) kamatokközött a kamatokra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 9.

Pótbefizetés visszafizetése

Kérdés: A veszteség fedezetére a kft. tulajdonosai 2000-ben pótbefizetést teljesítettek, amely összeg a tőketartalék számlára került. 2006 végére a várható eredmény alapján az eredménytartalék a pótbefizetés nélkül pozitív egyenleget fog mutatni. A 2006. évi beszámoló elfogadását követően a pótbefizetést vissza lehet fizetni a tagoknak? Ha igen, akkor milyen dokumentumok alapján, milyen járulékos költségek (kamat) mellett?
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kell kezdeni, hogy a kft. tulajdonosai általa veszteség fedezetére teljesített pótbefizetést ugyan 2000-ben – a számvitelitörvény akkor hatályos előírásai alapján – az eredménytartalék (és nem atőketartalék!) javára kellett elszámolni, amelyet azonban az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 9.

Teljesítési bankgarancia beváltása

Kérdés: Egy projekt megvalósításának a feltétele volt a teljesítési bankgarancia adása. Az ügyfél nem megfelelő teljesítésre hivatkozva beváltotta a bankban a bankgaranciát, a bank a számlánkat a bankgarancia értékével megterhelte. (A bank előzetesen keretszerződés alapján adta ki a garanciát.) Kérdésem az lenne, hogyan kell helyesen könyvelni ezt, és az elszámolt ráfordítás érinti-e a társasági adó alapját?
Részlet a válaszából: […] Ha a garanciát ellenérték ellenében vállalta a társaság,akkor követelésként kell a beváltott összeget nyilvántartani, és akövetelésekre vonatkozó előírások szerint érinti a társasági adó alapját.Például, ha értékvesztést számolnak el, akkor az növeli az adóalapot,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 26.

Fejlesztési tartalék és az értékcsökkenési leírás

Kérdés: A kft. a 2003. évi eredményéből 5 millió forintot lekötött fejlesztésre. 2004. évi beruházásainak teljes összegben a lekötött tartalék terhére történtek. A 2626. kérdésre adott válaszukat úgy értelmezem, hogy miután a bekerülési érték azonos összegű a fejlesztési tartalék csökkenésével, a fenti beruházások után értékcsökkenést nem számolhatok el? Mi lesz a bruttó értékkel? Hogyan és mikor vezetem ki?
Részlet a válaszából: […] A kérdező a fejlesztési tartalék képzésével ésfelhasználásával, továbbá a társasági adó alapjának módosításával kapcsolatoselőírásokat, és így a Számviteli Levelek 130. számában a 2626. kérdésre adottválaszunkat alaposan félreérti.A fejlesztési tartalék képzése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 28.

Betéti társaságból kilépés, betéti társaságba belépés elszámolása

Kérdés: A bt. jegyzett tőkéje 2 millió Ft (a beltag férj 1 millióval, a kültag feleség 1 millióval). A feleség kilép a bt.-ből, 250 ezer forint megfizetése mellett lemond a vagyoni betétjéről. A férj is módosítja a vagyoni betétjét térítésmentesen 250 ezer forintra. Belép a férj édesapja 250 ezer forinttal. A társasági szerződést 2005-ben módosítják, a végzés 2006-ban jön meg, amely törli a 2 millió forintos jegyzett tőkét és bejegyzi az 500 ezer forintot. Hogyan kell könyvelni? Melyik évben? Szíveskedjenek kontírozni is, az összegek megjelölésével.
Részlet a válaszából: […] A kérdésre adandó válasz előtt néhány jogszabályi előírásrautalni kell.A 2005-ben hatályos Gt. 95. §-ának (1) bekezdése szerint atársaságtól megváló taggal a tagsági jogviszonya megszűnésének időpontjábanfennálló állapot szerint kell elszámolni. Ehhez viszont meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 28.

Eva-tv. hatálya alóli visszalépés

Kérdés: Ha egy bt.-t 2005. december 31-ei hatállyal "kiraknak" az evából, akkor milyen dátummal kell a nyitó mérleget elkészíteni? Ezt a leltárral alátámasztott nyitó mérleget, miután ellenjegyezte a könyvvizsgáló, közzé kell-e tenni, letétbe kell-e helyezni? Vagy csak a bt.-nél kell megőrizni? Az eva előtti időszakról a jegyzett tőkén kívül semmi egyéb nem fog a nyitó mérlegben szerepelni? Az utolsó evás év bevétele sem? Ha lehet, akkor gyakorlatiasabban kérem részletezni a vonatkozó törvényt!
Részlet a válaszából: […] A gyakorlatiasabb válaszhoz pontosabban indokolt a kérdéstis megfogalmazni. Ezt azért kell előrebocsátani, mert a kérdésből nem derül ki,hogy a kérdező bt. bevételi nyilvántartásait az Eva-tv. előírásai szerintvezette, vagy az evaalanyiság alatt is a számviteli törvény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 14.

Különadó elszámolása

Kérdés: A különadó ráfordításként elszámolható-e, vagy úgy viselkedik, mint a társasági adó?
Részlet a válaszából: […] A különadó nem számolható el az adózás előtti eredményterhére, úgy viselkedik, mint a társasági adó.A különadót úgy kell könyvelni, mint a társasági adót. Azeredménykimutatásban a különadót vagy a társasági adóval egy soron, vagy atársasági adó sorának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 14.

Végleges pénzeszközátvétel dokumentálása

Kérdés: Két zrt. közötti végleges pénzeszközátadásról szóló megállapodásban az átadó kijelenti, hogy az átadás végleges, semmilyen feltétel vagy körülmény fennállása esetén nem követelhető vissza az átadott pénz, az átvevő az átadott pénzeszközt saját belátása szerint, szabadon, bármilyen célra felhasználhatja. Az átvevőnek milyen feladatai és kötelezettségei vannak a pénz bankszámlán való jóváírása után (számlaadás, áfafizetés)?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 86. §-a (3) bekezdésének i) pontja alapján a kérdésszerinti feltételekkel, visszafizetési kötelezettség nélkül kapott, véglegesenátvett pénzösszegeket a pénzügyi rendezéskor (a bankszámlán történőjóváíráskor) a rendkívüli bevételek között kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. augusztus 31.

Szövetkezeti üzletrész bevonása

Kérdés: A 2622. kérdésre adott válaszhoz lenne kérdésem és véleményem. Az ÁPV Rt. az Ajánlat és szerződés... dokumentumában közli a vagyon nevesítéskori és a nyilvántartási (75 százalékos árfolyamon) értékét. A térítésmentes átvételt melyik értéken kell nyilvántartásba venni? A számviteli elszámolás során az adózás előtti eredmény kétszeresen kerül növelésre, míg csökkentésre csak egyszer. Az elszámolás során (a névértéken történő) az eredmény a térítésmentes átvételből származik, nem pedig a bevonásból. A Tao-tv. csak a bevonás hatását vonja ki az adózás alól, a térítés nélküli átvételét nem. A 100 milliós nagyságrendű visszakapott üzletrészek értékének megadóztatása egyet jelentene a szövetkezetek felszámolásával.
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kell kezdeni, nyilvánvalóan nem lehetett ajogalkotó szándéka a szövetkezetek felszámolása az üzletrészek térítésmentesvisszaadásával, hiszen nem kötelező az üzletrészek visszavétele. Ebbőlkövetkezően, a hosszabban hivatkozott kérdés gondolatmenetében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. augusztus 31.
1
83
84
85
112