Bányanyitással, -bezárással kapcsolatos költségek elszámolása

Kérdés: A kft. 2002. év elején bányatelket vásárolt a hozzá tartozó bányászati joggal. Agyagkitermelésre 2002-ben nem került sor. Novemberben elkészítette a rekultivációs tervet a bányabezáráshoz és az egyéb dokumentumokat. A rekultivációs időszak 4 év, addig igény esetén a bányában lévő agyagot kitermelik. Hogyan kell elszámolni a bányatelek-vásárlást, a bányászati jog vételét, a rekultivációs és bányabezárási dokumentációt, a 4 év során felmerülő rekultivációs ráfordításokat?
Részlet a válaszából: […] A bányatelek-vásárlást elsődlegesen beruházásként kell elszámolni, majd a rendeltetésszerű használatbavételkor (az adott esetben az agyagkitermelés megkezdésekor, ha a telket egyébként másra nem használják) aktiválni kell az ingatlanok között.A bányaművelésre igénybe vett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 2.

Fejlesztési tartalék földterület-vásárlásra

Kérdés: A Tao-tv. 7. § (1) bekezdés f) pontja alapján képzett fejlesztési tartalék felhasználható-e földterület, telek vásárlására? A kérdés azért merül fel, mert a fejlesztési tartalékkal a tárgyi eszköz értékcsökkenési leírása helyett csökkenthető az adóalap. A földterület, a telek után azonban értékcsökkenési leírás nem érvényesíthető, így gyakorlatilag "megnyerhető" a földterület, a telek bruttó értékének társasági adója.
Részlet a válaszából: […] A Tao-tv. 7. §-ának (15) bekezdése rendelkezik arról, hogy a fejlesztési tartalékot meddig, milyen célra kell felhasználni. E szerint a fejlesztési tartalékot a lekötése adóévét követő négy adóévben beruházásra kell fordítani. A beruházások közül az Szt. 3. §-a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 2.

Reprezentáció (eva)

Kérdés: A Számviteli Levelek 48. számában olvastam, hogy a reprezentáció utáni adót meg kell fizetni az evásoknak is. Eddig úgy értelmeztem az evát, hogy nem kell számlát gyűjteni a költségekről, a bevétel 15 százalékával letudott az adó. Az adózott eredményből annyit reprezentálhat, amennyit akar – gondoltam én eddig. Pont a reprezentációról kell mégis számla, vagy mi lesz az adó alapja?
Részlet a válaszából: […] Az Eva-tv. 1. §-a kimondja, hogy az adózó az Eva-tv.-ben foglalt különös szabályokat figyelembe veszi az általános forgalmi adóval, a személyi jövedelemadóval és a társasági adóval összefüggő adókötelezettségei, valamint az Szt.-ben meghatározott kötelezettségei...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 18.

A forgalmi visszatérítések elszámolása

Kérdés: A multinacionális cégek különböző címeken – szerződésben rögzítve – ún. forgalmi visszatérítéseket követelnek a beszállítóktól. Ezek egyik része az ún. fix és sávos bonus, amit a forgalom százalékában fizetünk a vevőpartner pénzügyi elszámoló levele alapján. Elszámolása a pénzügyi rendezéssel egyidejűleg történik egyéb ráfordításként. Ezenkívül fizetünk még a vevő számlája alapján reklámköltség-hozzájárulást, listántartási bonust, Merchandiser-hozzájárulást, EDI-bonust stb., amit szintén a forgalom százalékában határoznak meg, s amit költségként számolunk el. Helyesen járunk-e el?
Részlet a válaszából: […] A kérdés első felében leírtak – látszólag – megfelelnek az Szt. előírásainak, bár az elnevezésük megtévesztő lehet. Az Szt. 81. §-a (2) bekezdésének g) pontja alapján: az egyéb ráfordítások között kell elszámolni a szerződésen alapuló – konkrét termékhez,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 18.

Felújítás támogatásának elszámolása

Kérdés: Társaságunk egyik nem lakás célú ingatlanát bérbeadja az önkormányzatnak. Ezen épület felújításához az önkormányzat visszafizetés nélküli támogatást nyújt. Csökkenthető-e ezzel az adózás előtti eredmény a társasági adó alapjának meghatározása során? Van-e olyan megoldás, hogy az átvett pénzeszköz után ne kelljen társasági adót fizetni? Az önkormányzat egyébként 100 százalékban tulajdonosa a kft.-nek.
Részlet a válaszából: […] A bérbe adott épület felújításához visszafizetési kötelezettség nélkül kapott támogatást az Szt. 86. §-a (4) bekezdésének b) pontja szerint – a pénzmozgással egyidejűleg – rendkívüli bevételként kell elszámolni (T 384 – K 9894), de halasztott bevételként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 18.

Boltnyitási, áruháznyitási hozzájárulások elszámolása

Kérdés: A multinacionális cégeknek fizetnünk kell ún. boltnyitási, áruháznyitási hozzájárulást, amely tételeket a vevő egy fix összegben határozza meg, és áfával növelt összegben számlázza felénk. Elszámolhatjuk ezt költségként?
Részlet a válaszából: […] A válasz röviden az, hogy nem!A boltnyitási, az áruháznyitási hozzájárulások elnevezésből arra lehet következtetni, hogy az nem a jövendőbeli beszállítónak nyújtott szolgáltatás. Ezt támasztja alá az is, hogy azt fix összegben határozzák meg. Ha viszont nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 18.

Garanciális visszatartás egyszeres könyvvitelben

Kérdés: Az egyszeres könyvvitelt vezető betéti társaság építési-szerelési tevékenységet végez. A kimenő számlákban feltünteti a szerződés szerinti 5 százalékos garanciális visszatartást. A vevő a számlát részletekben fizette ki. A betéti társaság a még ki nem fizetett összeget az adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontjától számított 60, illetve 30 napon belül az áfabevallásba beállította. Az 1 év elteltével a vevő a garanciális visszatartási 5 százalékot megfizette. Mikor kell a garanciális visszatartást árbevételként elszámolni? Mikor kell a társasági adónál figyelembe venni, illetve az áfabevallásba beállítani?
Részlet a válaszából: […] A garanciális kötelezettségekre való visszatartás a fizetendő összegből történő visszatartást jelent. Az egyszeres könyvvitelt vezető betéti társaság az Szt. 109. §-ának (1) bekezdése alapján a számlázott – áfa nélküli – ellenértéket csak akkor tudja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 4.

Szolgáltatások kompenzálása

Kérdés: Társaságunk számítógépes feldolgozási rendszert bocsát különböző társaságok rendelkezésére. A használó társaságok nem fizetnek bérleti díjat, hanem kizárólagos értékesítési jogot biztosítanak társaságunknak. A fenti tranzakciót hogyan kell bizonylatolni? Milyen áfa- és Tao-tv. hatása van? Vonatkozik-e erre az esetre az Áfa-tv. 24. §-ának a cserére vonatkozó része?
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kell kezdeni, a kérdésben leírt konstrukció ellentétes mind a számviteli, mind az Áfa-tv. vonatkozó előírásaival. A kérdésben leírtak alapján egyértelműen megállapítható, hogy az adott esetben két – egymással azonos értékű, de ellenkező irányú –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. augusztus 14.

Közhasznú szervezet társaságiadó-kötelezettsége

Kérdés: A társadalmi szervezetet a bíróság 1998-ban közhasznú szervezetként vette nyilvántartásba. Cél szerinti tevékenységének egy része nem felel meg a Khsz-tv.-ben meghatározott közhasznú tevékenységnek. Kérdés, hogy a társadalmi szervezet nem közhasznú, cél szerinti tevékenysége működési költségeinek finanszírozására kapott állami támogatást I. hogyan kell könyvelni, II. mentesül-e e tevékenységének eredménye a társasági adó alól a Khsz-tv. 6. § (1) bekezdés a/1. pontja alapján?
Részlet a válaszából: […] A költségek ellentételezésére kapott támogatást egyéb bevételként kell könyvelni, ha a társadalmi szervezet kettős könyvvitelt vezet, és pénzügyileg rendezett adóköteles egyéb bevételként, ha egyszeres könyvvitelt vezet.A közhasznú szervezetnek minősülő társadalmi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. augusztus 14.

Átvállalt tartozás könyvelése

Kérdés: Az 1065. kérdésre adott válaszban a tartozásátvállalás könyvelését és társasági adózását válaszolták meg a tartozást átvállaló oldaláról. Kérem, ugyanezt tegyék meg a másik fél – akitől átvállalják a tartozást – szemszögéből is!
Részlet a válaszából: […] Annál, akitől (amely társaságtól) átvállalják a tartozást (természetesen, írásban és a hitelező írásbeli hozzájárulása alapján, jogi feltételeit a Ptk. 332-333. §-ai tartalmazzák), az átvállalt tartozás (kötelezettség) elszámolása annak függvényében változik,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. július 24.
1
98
99
100
114