Áttérés az egyszeresről a kettős könyvvitelre (eva)

Kérdés: Az Eva-tv. 8. §-ának az eva alapjának megállapítására vonatkozó különös szabályai nem kezelik azt az esetet, amikor az Szt. hatálya alatt maradó adóalanynak kötelezően át kell térnie az egyszeres könyvvezetésről a kettős könyvvitelre (pl. ügyvédi irodáknak). Mi a helyzet ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] Az Szt.-nek az egyszeres könyvvezetésről a kettős könyvvitel vezetésére vonatkozó rendelkezését alkalmazva 2003-ban evaalanyok esetében a 2002. évi teljesítésű, de pénzügyileg nem realizált bevétel 2003-ban válik az eva alá tartozó bevétellé. Ugyanakkor az áttéréshez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. július 24.

Áfaellenőrzés megállapításainak könyvelése

Kérdés: Társaságunknál az adóhatóság 2002-ben 1998-2000. évekre átfogó ellenőrzést tartott. Megállapította, hogy a 25 százalékos áfakulcs alá tartozó termékértékesítésekhez kapcsolódóan a postai szolgáltatást nem lehet tárgyi adómentesnek tekinteni. Emiatt 639 E Ft fizetendő áfát állapított meg három évre. Ugyanakkor 201 E Ft összegben társasági adót igényelhettünk vissza. Vevőink 254 E Ft-ban megtérítették az áfát. Hogyan kell könyvelni a hiányzó 184 E Ft-ot, ha már nincs lehetőségem az önellenőrzésre?
Részlet a válaszából: […] Hosszabban idéztük a kérdést, mert azt tükrözi, hogy a kérdező nem ismeri az ellenőrzés megállapításainak könyvelésével, elszámolásával kapcsolatos feladatokat, sőt magát az adóellenőrzés megállapítását is – nagy valószínűséggel – pontatlanul idézte.Ha nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. július 24.

Elengedett kötelezettség

Kérdés: A társaság külföldi tulajdonosa 1999-ben véglegesen lemondott a fel nem vett osztaléka egy részéről. A külföldi tulajdonos ugyanezen évben más magyarországi befektetése után osztalékot kapott. Csökkentheti-e a társaság az adózás előtti eredményét az elengedett kötelezettség összegével?
Részlet a válaszából: […] A Tao-tv. 1999-ben hatályos előírása szerint a kapott osztalék – az ellenőrzött társaságtól (Tao-tv. 4. § 11. pont) kapott osztalékot kivéve – csökkentette az adózás előtti eredményt. Osztaléknak minősült a Tao-tv. 4. §-ának 29/b. pontja szerint a más adózó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. július 24.

Később felszámított áfa elszámolása

Kérdés: Társaságunk egy 2000-ben kiállított számlán nem tüntette fel az áfát, mert úgy vélte, hogy a tevékenység tárgyi adómentes körbe tartozik. 2002-ben rájött tévedésére, új számla kibocsátásával módosította az eredeti számlát, önellenőrizte adóbevallását. A módosító számlát a partner csak úgy fogadta el, hogy az áfával növelt érték az eredetileg számlázott értékkel egyezik meg. Hogyan kell az előbbieket helyesen könyvelni? Az árbevétel csökkenése hogyan érinti a társasági adót?
Részlet a válaszából: […] Ha a társaság a számlában nem számította fel az áfát, de fel kellett volna számítania, a hiba korrekciójánál figyelembe kell venni, hogy az adott tevékenységre vonatkozóan volt vagy nem volt szerződés, illetve ha volt, akkor miként, milyen összegben határozták meg az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. július 3.

A kilépő tagot megillető vagyon

Kérdés: Kettős könyvvitelt vezető betéti társaság tagja felmondással felmondja tagsági viszonyát. Elszámolás a 2002. évi mérleg adatai alapján történik: Eszközök: Tárgyi eszközök 23 456 Készletek 15 391 Követelések 10 314 Értékpapírok 12 000 Pénzeszközök 703 Aktív időbeli elhat. 208 Összesen: 62 072 Források: Jegyzett tőke 23 000 Eredménytartalék 1 766 Lekötött tartalék 12 000 Mérleg szerinti e. – 3 061 Saját tőke 33 705 Hosszú lejáratú köt. 2 775 Rövid lejáratú köt. 25 416 Passzív időbeli elhat. 176 Összesen: 62 072 Kölcsönös megállapodás alapján az ingatlanok forgalmi értékét 44 523 E Ft-ban fogadják el, így a tárgyi eszközök különbözete 21 067 E Ft. A kilépő tag szerint részére a saját tőke + értékhelyesbítés [54 772 E Ft] vagyoni betéte arányában (5,55 százalék) jár [3039 E Ft]. A vagyoni betét értéke 2000 E Ft. A lekötött tartalék a másik tagtól visszavásárolt vagyoni betét (névértéke: 5000 EFt), amelyet 18 havi részletben fizetnek ki. Helyes-e az az álláspont, hogy a kötelezettségekkel is csökkenteni kell az elszámolás alapját?
Részlet a válaszából: […] Alapvető problémákat tükröz a részletesen idézett kérdés. Ezért a válasz előtt tisztázni kell, a kilépő tagot milyen összeg illeti meg.A kérdésben a kilépő tag 2000 E Ft vagyoni betéttel rendelkezik, ami 5,55 százaléknak felel meg. Ennek alapján a jegyzett tőkének 36 000 E...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. július 3.

Külföldi ügyvezető díjazása

Kérdés: Külföldi részvételű társaság külföldi illetőségű ügyvezetőjének tiszteletdíjából csak személyi jövedelemadót vont le a társaság. Helyesen járt-e el, vagy más közterhet is kellett volna fizetnie, illetve levonnia?
Részlet a válaszából: […] A biztosítás nem terjed ki a külföldi részvétellel működő gazdasági társaság külföldi természetes személy munkavállalójára, tagjára, foglalkoztatottjára. Ebből következően a foglalkoztatónak társadalombiztosítási járulékot, egészségügyi hozzájárulást nem kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. július 3.

Készültségi fok alapján történő elszámolás

Kérdés: Építőipari kivitelezéssel foglalkozó vállalkozás az épület előre meghatározott, különböző készültségi fokaiban részszámlákat állít ki, és azok értékét árbevételként számolja el. Helyesen járunk-e el, ha a befejezetlen termelés értékét úgy számítjuk ki, hogy a december 31-i készültségi fok százalékát csökkentjük a már részszámlával kiszámlázott készültségi fok százalékával, és szorozzuk a költségvetés szerint tervezett összköltséggel? Amennyiben a következő évben a tervezettet jelentősen meghaladja a tényleges összköltség, akkor emiatt szükséges-e az előző évi készletértéket módosítani? A készültségi fokot mivel kell dokumentálni? Helyesebb-e az a megoldás, hogy a részszámlák összegét passzív időbeli elhatárolással elhatároljuk, a befejezetlen termelést pedig a december 31-i készültségi fok százaléka és a költségvetés szerinti tervezett összköltség szorzataként állapítjuk meg?
Részlet a válaszából: […] Hosszabban idéztük a kérdést, mert a kérdező több mindenre választ szeretne kapni, elsősorban arra, hogy az általuk folytatott gyakorlat összeegyeztethető-e az Szt. előírásaival.Az Szt. 62. §-ának (2) bekezdése alapján a saját termelésű készlet, a befejezetlen termelés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. július 3.

Igazgatási szolgáltatási díj a védjegynél

Kérdés: A védjegy mint szellemi termék bekerülési értékébe beletartozik-e a Magyar Szabadalmi Hivatal javára történő igazgatási szolgáltatási díj? Milyen leírási kulcsot alkalmazhatunk a védjegyre az Szt., a társasági adó szerint?
Részlet a válaszából: […] A válasz röviden igen. A 42/2002. (XII. 28.) GKM rendelet 10. §-a [korábban a 19/2001. (VII. 13.) GM rendelettel módosított 77/1995. (XII. 29.) GM rendelet 7. §-a] a védjegybejelentés díját és a védjegyoltalom megújítására irányuló kérelem díját határozza meg. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 12.

Visszavásárolt üzletrész térítésmentes átadása

Kérdés: A kft. két tagjától az 500-500 ezer forint névértékű üzletrészt visszavásárolta 500, illetve 800 ezer forint ellenében, a törzstőkén felüli vagyonából. A visszavásárolt üzletrészek nem kerülhetnek bevonásra, mivel a kft. törzstőkéje nem csökkenhet a 3 millió forint érték alá. Két hónap után úgy döntenek, hogy a visszavásárolt 2 üzletrészt a tagok között egyenlő arányban megosztják, és a tagok részére térítésmentesen átadják. Hogyan kell ezeket a gazdasági eseményeket könyvelni? Kell-e adózni?
Részlet a válaszából: […] A Gt. 143. §-ának (1) bekezdése alapján: a kft. az üzletrészek legfeljebb egyharmadát – a taggyűlés legalább háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozatával – a törzstőkén felüli vagyonából szerezheti meg. Csak azok az üzletrészek szerezhetők meg, amelyekre a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 29.

Áttérési szabályok: bevétel értelmezése (eva)

Kérdés: Az evára történő áttéréssel kapcsolatosan hogyan értelmezendő a bevételi nyilvántartást választó, nem jogi személyiségű társaságok bevétele?
Részlet a válaszából: […] Az Eva-tv. alapján adóalanyiság akkor választható, ha az adóévre ésszerűen várható (jelen esetben 2003-ban), a törvény előírásainak megfelelően meghatározott, a 6. § (1) bekezdése és 20. § (1) bekezdése szerinti bevétel a 15 millió forintot nem haladja meg.A 6....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 29.
1
99
100
101
114