Találati lista:
191. cikk / 357 Euróban teljesített pótbefizetés nyilvántartása
Kérdés: A társaság forintban vezetett könyveiben a veszteség pótlására teljesített befizetést – taggyűlési határozatban rögzített euróösszegben – a banki nap árfolyamán mutatja ki. Amikor áttért forintról euróban történő könyvvezetésre, akkor az új devizában készített nyitó mérlegben a lekötött eredménytartalék során a pótbefizetésnek az átutalt, a visszafizetendő euróösszegnek kell-e szerepelnie, vagy az áttérés napján érvényes árfolyammal átszámított összegnek? Az így kimutatott kötelezettség kevesebb, mint az eredetileg átutalt euróösszeg. Melyik összeg szerepeljen az áttérés utáni nyitó mérlegben?
192. cikk / 357 Tőkeleszállítás veszteség miatt
Kérdés: A kft. új tagjai saját leadózott jövedelmükből 2004. évben jegyzett tőkét emeltek. A kft. saját tőkéje 2010-ben negatív volt (jegyzett tőke 20 M Ft, eredménytartalék -22 M Ft, lekötött tartalék 5 M Ft). A kft. tagjai a jegyzett tőkét 3 M Ft-ra szeretnék csökkenteni. Az Szt., illetve a cégtörvény szerint ha a kft. csökkenti a jegyzett tőkét, akkor vele együtt az eredménytartalékot is csökkenteni kell (ami osztalékfizetést eredményez a tagoknak). A fentiek miatt a kft. tagjainak milyen szja- és ehofizetési kötelezettségei vannak?
193. cikk / 357 Ügyvezető munkaviszonyban
Kérdés: A Gt. 22. §-ának (3) bekezdése alapján azt gondolom, a Gt. ezen rendelkezése megengedi például az egyszemélyes kft. tagjának, aki egyúttal az ügyvezető is, hogy az ügyvezetői teendőit munkaviszonyban lássa el, ha erről az alapító okiratban rendelkezik, és anélkül, hogy ennek a jogviszonynak a megítéléséhez mögöttes jogszabályként a Munka Törvénykönyvét kellene alkalmazni. Vagy arról van szó, hogy az egyszemélyes társaságnak nem társasági szerződése, hanem alapító okirata van? De ha így lenne, akkor miért írnak itt az egyszemélyes társaság tagjáról? Ha mögöttes jogszabályként mégis csak az Mt.-t kellene alkalmazni, akkor ez a lehetőség egyáltalán miért került be a Gt.-be? Számomra a hivatkozott bekezdés arról szól, ha a társasági szerződésben (alapító okiratban) deklaráltan rögzítésre került, hogy a vezető tisztséget az illető tag munkaviszonyban látja el, akkor az munkaviszonynak minősül, a munkaviszony ismérveinek minősítése nélkül! Egyébként semmi értelmét nem látnám a kötőjelek közé beszúrt szövegrésznek! Mi erről az Önök véleménye?
194. cikk / 357 Jegyzett tőke egyesülésnél
Kérdés: Ügyfelünk egyesülés formájában működő gazdasági társaság. A társasági szerződés szerint az egyesülés célja a tagok tevékenységével kapcsolatos szakmai érdek-képviseleti feladatok ellátása. A tagok éves tagdíjfizetésre kötelezettek, de az alapító tagok, valamint az újonnan belépő tagok vagyoni hozzájárulásra is kötelezettek. Az egyesülés cégbíróságon történt bejegyzésekor a cégbíró a vagyoni hozzájárulást jegyzett tőkeként jegyezte be. A társasági szerződésben a tagok nem rendelkeztek kiegészítő gazdálkodási tevékenységről. A Gt. egyesülésről szóló magyarázata szerint, ha az egyesülés elsődleges tevékenységet kíván folytatni (érdekképviseletet), akkor alapításkor nem kell tőkét biztosítani, csak a fenntartási költségek fedezetéről kell rendelkezni. Vagyont (tőkét) csak akkor kell biztosítani, ha kiegészítő tevékenységet is kíván folytatni az egyesülés.
195. cikk / 357 Pótbefizetés könyvelése
Kérdés: A kft. az utóbbi három évben evás volt. 2010-ben már visszatért a Tao-tv. hatálya alá. A saját tőke mínusz 5 millió Ft. A jegyzett tőke 3 millió Ft. Mielőtt evás lett, kisebb volt a saját tőke. Az előző könyvelő pótbefizetést írt elő 2009-ben, amikor még evás volt, a 36/414. könyvelési tétellel. Ebből csak pár ezer forintot fizettek be. A társasági szerződés szerint a tagok nem kötelezhetők pótbefizetésre. Mit lehet most tenni, mielőtt zárnánk a 2010. évet? Könyveljük vissza a pótbefizetést, azt is a középső oszlopban?
196. cikk / 357 Kapcsolt vállalkozás és nyilvántartás
Kérdés: Kapcsolt vállalkozás-e a következő három gazdasági társaság számviteli szempontból és társasági adó szempontjából, és kinek van transzferár-nyilvántartási kötelezettsége? Kiinduló adatok: "A" férj, "B" feleség, "C" közös gyermek, "D" közös gyermek. 1. Részvénytársasági szavazatok megoszlása "A" vezérigazgató 50%, "B" vezérigazgató-helyettes 50%. Semmi egyéb nem szerepel a társasági szerződésben (például az sem, hogy szavazategyenlőség esetén kinek a szavazata dönt, ki gyakorolja a munkáltatói jogokat stb.) 2. Kft.-szavazatok megoszlása "A" ügyvezető 66,66% "B" pénzügyi befektető 33,33% 3. Kft.-szavazatok megoszlása Idegen magánszemély (ügyvezető) 25,0%, "A" 18,4%, "B" 11,4%, "C" 22,6%, "D" 22,6%. A két kft. tevékenysége kizárólag a részvénytársasághoz kapcsolódik, megrendelést kizárólag a részvénytársaságtól kap, más tevékenységet nem végez. Ha a három gazdasági társaság összevont mérlegadatait vesszük figyelembe, a Sztv. 117. § szerint konszolidált éves beszámolót kellene készítenie.
197. cikk / 357 Tőkeemelés a törzstőkén felüli vagyon terhére, differenciáltan
Kérdés: A kft. a törzstőkén felüli vagyonából megemelte a törzstőkét. A törzstőkeemelésről a társaság döntött, a taggyűlési jegyzőkönyv szerint: "a taggyűlés a jegyzett tőkét a Gt. 154. §-ának alkalmazásával a törzstőkén felüli vagyonból, ingyenes juttatással a mai nappal ... Ft-tal megemeli." A tőkeemelés a fentiek szerint nem a törzsbetétek arányában történt, hanem attól eltérően, a taggyűlésen hozott határozatnak megfelelően (0 és 9-szeres szorzókkal). Az ingyenes juttatással történt törzstőkeemelés után kinek, milyen járulék-, adó- és illetékfizetési kötelezettsége van?
198. cikk / 357 Két ügyvezető és a kiküldetés
Kérdés: A kft.-ben két tag van, akik egyben ügyvezetők is. Munkájukat tagi jogviszonyban látják el. Ebben az esetben működik-e az, hogy az egyik ügyvezető a kiküldött, a másik a kiküldő, és így kiküldetési rendelvény alapján számolják el a gépjármű-költségtérítést?
199. cikk / 357 Osztalékelőleg januárban?
Kérdés: A gazdasági társaság 2011. január 5-i osztalékelőleg-fizetését e napra készített közbenső mérleggel támasztja alá. Figyelemmel arra, hogy a január 5-i időpont miatt a 2010. évi beszámoló adatai még nem állnak rendelkezésre, elfogadható-e a közbenső mérlegként a legutolsó beszámolóval lezárt időszaknak a 2009. december 31-i fordulónapra készített mérleg?
200. cikk / 357 Közhasznú társaság iparűzési adója
Kérdés: Ügyfelünk közhasznú társaság volt, társasági szerződésének módosítása révén nonprofit kft.-ként működik tovább, változatlanul közhasznú besorolással. A 2009. évi csekély mértékű vállalkozási tevékenysége után társaságiadó-kötelezettsége keletkezett kamatbevételből. Jól értelmezzük-e az 1990. évi C. tv. 3. §-ának (2) bekezdését, hogy emiatt 2010-ben iparűzésiadó-kötelezettsége keletkezik? Ha igen, akkor az iparűzésiadó-alapba csak a vállalkozási tevékenységből származó nettó árbevétel tartozik bele, és a közhasznú tevékenységből származó árbevétel nem része az iparűzésiadó-alapnak? A kizárólag közhasznú tevékenységet végző nonprofit kft.-nek kell-e kommunális adót fizetnie?
