Tulajdonosok által befizetett pénzeszközök

Kérdés: A kft. tulajdonosai véglegesen akarják átadni a pénzeszközöket. Szándékuk szerint a saját tőkét akarják feltölteni, hogy az ne legyen negatív, de ettől függetlenül a cégnek is szüksége van a pénzre. Ezek a pénzeszközök a lekötött tartalékba tehetők?
Részlet a válaszából: […]  A rövid válasz az, hogy nem tehető a lekötött tartalékba atulajdonosok által befizetett pénz, azt a rendkívüli bevételek között kellkimutatni, és mint ilyen bevétel, része lesz az adózás előtti eredménynek,tehát társasági adót kell miatta fizetni.Ha a tulajdonosok a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. január 12.

Tagi hitelből jegyzett tőke

Kérdés: "A" kft. jelentős összegű tagi hitellel rendelkezik. A vállalkozás 2008-ban alakult, azóta minden évben veszteséges volt. Az egyik tag szeretné eladni az üzletrészét, de a felgyülemlett tagi hitel ezt akadályozza. Lehet-e tagi hitelből jegyzett tőkét emelni? Szükséges-e könyvvizsgáló az ügylethez? A teljes tagi hitelt fel kell használni a jegyzett tőke emeléséhez? Van adóvonzata?
Részlet a válaszából: […]  A feltett kérdésekre a válasz röviden a következő:A tagi hitelből (tagi kölcsönből) közvetlenül nem lehetjegyzett tőkét emelni. A tulajdonos tag viszont a tagi kölcsön miattikövetelésével, mint nem pénzbeli hozzájárulással a társasági szerződésmódosítása esetén...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 15.

Közhasznú vagy vállalkozási tevékenység

Kérdés: A közhasznú nonprofit kft. (100%-ban önkormányzati tulajdonú) alapító okirata szerint az alábbi közhasznú tevékenységet végzi: sportlétesítmény működtetése (főtevékenység), nem veszélyes hulladékok gyűjtése, zöldterület kezelése, építményüzemeltetés, sport-, szabadidős képzés, kulturális képzés, sporttevékenység támogatása. A kft. alapító okirata alapján vállalkozói tevékenységet is végez, és a vállalkozási tevékenységei között lényegében megtalálhatók az előbbi közhasznú tevékenységek is. A tevékenységének végzéséhez működési támogatást kap az önkormányzattól, amelyre közhasznú szolgáltatás ellátására szerződést kötöttek. E szerint az önkormányzat megbízza a kft.-t, hogy az alábbi közhasznú feladatokat lássa el: sportlétesítmények működtetése, településbiztonsági szolgáltatás, közutak üzemeltetése, nem veszélyes hulladékok gyűjtése, köztisztasági tevékenység, parkok gondozása, a fák ápolása, zöldterület-kezelés. Kérdések: Mi alapján lehet eldönteni, hogy a kft. éppen közhasznú vagy vállalkozási tevékenységet folytat? A megrendelő személye, vagy az, hogy milyen szerződés van mögötte, vagy az, hogy kiállítanak-e számlát vagy sem? A tulajdonos önkormányzattól kapott összeg működési célú támogatás vagy ellenérték? Az áfát kell arányosítani? Ha igen, hogyan kell a megosztást elvégezni? Jó megoldás-e az, ha a kft. a vállalkozói tevékenységhez kapcsolódó áfát levonja, a közhasznú tevékenységgel kapcsolatos áfát pedig nem?
Részlet a válaszából: […]  Hosszabban idéztük a kérdést. Tettük ezt azért, mert azutóbbi időben számos hasonló kérdés érkezett, amelyek arra utalnak, hogy aközhasznú tevékenységet és a vállalkozási tevékenységet eltérő módonértelmezik, másrészt egyenlőségjelet tesznek a közhasznú...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 3.

Be nem fejezett beruházás

Kérdés: Társaságunk termálfürdő és élményfürdő megvalósítását tervezte. Ehhez próbafúrásokat és terveket készíttetett. A bejövő számlákon lévő elő­zetesen felszámított áfát mint következő időszakra átvihető követelést állította be. A tervek között szerepelt az önkormányzattal közös üzemeltetés, illetve befektetőnek történő értékesítés. A gazdasági válság meghiúsította mindkét elképzelést. A tagok a beruházást ki akarják selejtezni, de mi lesz az áfával? A társaság egyéb tevékenysége tárgyi mentes.
Részlet a válaszából: […]  A kérdező társaság beruházásba kezd, de arról nem szól akérdés, hogy a termálfürdő és élményfürdő működtetésével, üzemeltetésévelkapcsolatos tevékenységgel bővítették-e a társasági szerződés szerinti tevékenységüket,azt bejelentették-e az állami...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 3.

Egymást követő két teljes üzleti év

Kérdés: A Gt. 51. §-ának (1) bekezdése értelmében: Ha a gazdasági társaság egymást követő két teljes üzleti évben nem rendelkezik a társasági formájára kötelezően előírt jegyzett tőkének megfelelő összegű saját tőkével, és a társaság tagjai a saját tőke biztosításáról nem gondoskodnak, a gazdasági társaság köteles a határidő lejártát követő hatvan napon belül elhatározni más gazdasági társasággá való átalakulását, vagy rendelkeznie kell jog­­utód nélküli megszűnéséről. Ez esetben a két teljes üzleti évnél az első tört év és az azt követő év értendő, vagy a kezdő tört évet figyelmen kívül hagyva a 01. 01.-12. 31. időszakot magában foglaló két teljes év és a tört év után kell a tagoknak rendeznie a tőkehiányt?
Részlet a válaszából: […]  A választ azzal kell kezdeni, hogy a kérdező a Gt.hivatkozott előírását pontatlanul idézte: éppen azt hagyta ki a törvényiszövegből, amely a kérdésére választ ad. A kérdésből kimaradt törvényi előírás:és a társaság tagjai "(részvényesei) a második év...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 20.

Megrendelésre végzett kutatás-fejlesztés

Kérdés: Nonprofit közhasznú kft. fő tevékenysége kutatás-fejlesztés, amelyet áfásan számláz megbízóinak. A kft. uniós pályázat résztvevője egy nemzetközi konzorcium keretében. A kapott támogatás nem ellenérték, illetve árat nem befolyásol, ezért áfamentesnek tekintik. Levonható-e a pályázatból finanszírozott költségek áfája? Közhasznú tevékenységnek tekinthető-e a konkrét vállalati megrendelésekre végzett, számlázott kutatási-fejlesztési tevékenység?
Részlet a válaszából: […] A választ a második kérdéshez kapcsolódóan kezdjük.A közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény 2.§-a alapján közhasznú szervezetté minősíthető a Magyarországon nyilvántartásbavett nonprofit gazdasági társaság is.A közhasznúsági nyilvántartásba...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 6.

Ingyenesen végzett ügyvezetés

Kérdés: A kft. ügyvezetője egy nyugdíjas személy, aki egy bt.-nek is a beltagja. Kérdésem: elfogadható-e, hogy az ügyvezető tevékenységét ingyenesen végzi? A kft. ügyvezetője akkor is végezheti-e a tevékenységét ingyenesen, ha egy másik kft. ügyvezetője?
Részlet a válaszából: […]  Ha a társas vállalkozás tagja egyben ügyvezetőis, akkor azt kell vizsgálni, hogy ezt a tisztséget milyen minőségben látja el.Az ügyvezető mint vezető tisztségviselő – e minőségében – vagy a munkaviszonyravonatkozó, vagy a megbízásra irányadó társadalombiztosítási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. szeptember 22.

Ügyvezető járuléka

Kérdés: Tulajdonos a vállalkozásban munkaszerződéssel látja el az ügyvezetői feladatokat, a tevékenységben közvetlenül részt vesz, és a járulékokat megfizeti. B vállalkozásban ügyvezető és 50%-os tulajdonos, illetve C evás vállalkozás 25%-os tulajdonosa és ügyvezetője is egyben. B és C vállalkozásokban milyen járulékfizetési kötelezettség terheli?
Részlet a válaszából: […]  Arra vonatkozóan, hogy a B és Cvállalkozásokban milyen járulékfizetési kötelezettség terheli a magánszemélyt,abból kell kiindulni, hogy a Tbj-tv. szempontjából társas vállalkozónak minősüla korlátolt felelősségű társaság tagja, ha a társaság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. szeptember 22.

Lekötött tartalék a kilépő taggal történő elszámoláskor

Kérdés: Két részvénytársaság beolvadással történő átalakulása során, a Gt. 74. §-a értelmében el kell számolni az átalakulásban részt venni nem kívánó részvényessel. Az elszámolás alapja a saját tőke/jegyzett tőke arány. Szakértői vélemény szerint a lekötött tartalék nem képezi alapját a felosztható vagyonnak. Jól gondoljuk? A közgyűlés dönthet a jegyzett tőke értékénél lényegesen nagyobb lekötött tartalék felosztásáról? A kilépő taggal történő elszámolás veszélyeztetheti-e a maradó tagok vagyoni helyzetét és a társaság működését?
Részlet a válaszából: […]  A Gt. 74. §-a alapján a vagyonmérleg-tervezet adatai és avezető tisztségviselők előterjesztése alapján meg kell állapítani a jogutódgazdasági társaságban tagként (részvényesként) részt venni nem kívánószemélyeket megillető vagyonhányadot. Az elszámolás során...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 25.

Jegyzett tőke leszállítása tőkekivonással

Kérdés: A kft. alapításakor megállapított tőkeigény időközben lecsökkent, és ezért a tagok a jegyzett tőke leszállítását tőkekivonás útján valósítanák meg. Ezzel a mérleg szerinti eredmény arányos részét osztalékként ki kell-e fizetni (nem akarják más tőkeelemként megtartani)? A társaság tagjai Magyarországon bejegyzett társaságok, jogi személyek. Van-e lehetősége a társaságnak még ugyanebben az évben, egy későbbi időpontban osztalék­előleg kifizetésére, természetesen közbenső mérleg alapján? (Az érthetőség kedvéért a jegyzett tőke 100 millió Ft, a mérleg szerinti eredmény 60 millió forint, a saját tőke egyéb elemei számláin érték nem szerepel. A jegyzett tőke leszállítása a felére történne.)
Részlet a válaszából: […]  Az adózott eredmény osztalékként történő kifizetéséhez nemszükséges a jegyzett tőkét leszállítani. A taggyűlés a számviteli törvényszerinti beszámoló elfogadásakor dönthet az adózott eredménynek azosztalékkénti kifizetéséről, ha egyébként az Szt. 39....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 25.
1
18
19
20
36