Visszavásárolt üzletrész alapján költségelszámolás

Kérdés: A társaság visszavásárolta az egyik tag üzletrészét, így a társaság a társasági szerződés szerint is X százalékban tulajdonos. Szolgáltatási szerződést magával nem köthet, de üzletrésze után teljesíthet-e működésiköltség-hozzájárulást? Ha igen, akkor milyen formában?
Részlet a válaszából: […]  A kérdés nem értelmezhető! Az üzletrész tulajdonosamellékszolgáltatás teljesítésére kötelezettséget vállalhat, de ez – véleményünkszerint – nem lehet működésiköltség-hozzájárulás (amelyet a társaságnálbevételként, az eredmény javára kell elszámolni). Ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 24.

Közhasznú-e az önkormányzati feladatok ellátása?

Kérdés: A 100%-ban önkormányzati tulajdonú közhasznú nonprofit kft. az alapító okirat szerint közhasznú és vállalkozási célú tevékenységet is folytat, takarítókat és karbantartókat alkalmaz. A kft. a közhasznú tevékenységéhez tartozó intézmények részére is végez takarítást és egyéb szolgáltatást. Az önkormányzattal szerződést kötött közhasznú feladatok ellátására. A kft. áfamentes tevékenységet nem végez. Az előbbiek alapján hogyan történhet helyesen az önkormányzattal az elszámolás, az áfát is figyelembe véve 2011., illetve 2012. évben? A megrendelőtől kapott összeg támogatás, vagy az áfát is tartalmazó ellenérték? Az önkormányzat milyen feltételekkel, összegben adhat támogatást? Helyes-e, ha az önkormányzat részére a fenti szolgáltatásokra áfát is tartalmazó számlát állít ki a kft.?
Részlet a válaszából: […]  Elöljáróban meg kell jegyezni, abból, hogy a kft. közhasznúnonprofit kft., még nem következik, hogy a tevékenysége is közhasznú. Atakarítókat és karbantartókat alkalmazó kft.-nél elképzelhetetlen, hogy azönkormányzat helyett közhasznú feladatokat lásson el. (Jó lenne...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 3.

Üzletvezető tagsági vagy munkaviszonyban

Kérdés: Szolgáltatótevékenységet folytató betéti társaság beltagja az üzletvezetésre jogosult, amely tisztséget – a társasági szerződés szerint – tagsági jogviszony alapján díjazás nélkül látja el. Emellett a beltag a kereskedelemmel kapcsolatos tevékenységét munkaviszonyban, munkaszerződés alapján, 40 órában, díjazás ellenében látja el. A beltagnak más jogviszonya nincs, rajta és a kültagon kívül még 4 fő alkalmazottja is van. 2012-ig helyesen járt el a társaság? 2012-től kell-e módosítani a társasági szerződést azzal, hogy a beltag az ügyvezetést csak munkaviszonyban láthatja el? A munkaszerződését fel kell-e bontani, vagy elégséges módosítani, kiegészítve a munkaköri feladatait az ügyvezetői teendők ellátásával?
Részlet a válaszából: […]  A Gt. 21. §-ának (2) bekezdése szerint a betéti társaságügyvezetését az üzletvezetésre jogosult tag vagy tagok vezetőtisztségviselőként látják el, a 22. § (2) bekezdése alapján társasági jogijogviszonyban vagy a munkaviszonyra irányadó szabályok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. április 19.
Kapcsolódó címke:

Lemondás a pótbefizetésről

Kérdés: A kft. tagjai az elmúlt két évben a veszteség fedezetére pótbefizetést eszközöltek. 2011-ben a társaság már nem veszteséges, a pótbefizetés visszafizethető lenne a tagok részére, azonban ők írásban lemondtak a befizetett összegről. Ebben az esetben hogyan, mikor és hová kell könyvelni a pótbefizetést?
Részlet a válaszából: […]  A Gt. 120. §-ának (4) bekezdése szerint a veszteségpótlásához nem szükséges pótbefizetéseket a tagok részére vissza kell fizetni.A visszafizetésig a pótbefizetés összegét lekötött tartalékként kell kimutatni.A pótbefizetés visszafizetéséről a társaság tagjai...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. április 19.
Kapcsolódó címke:

Tagi hitelből tőkeemelés bt.-nél

Kérdés: Bt.-nél hogyan lehet tagi hitelből jegyzett tőkét emelni?
Részlet a válaszából: […]  A válasz előtt meg kell jegyezni, hogy amíg a kft. esetébena törzstőke emelésének feltételeit a Gt. részletesen szabályozza, addig abetéti társaságnál, a közkereseti társaságnál erre vonatkozó rendelkezés nincs.A Gt. előírásából az következik, hogy a társaság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. április 5.
Kapcsolódó címkék:  

Tulajdonosok által befizetett pénzeszközök

Kérdés: A kft. tulajdonosai véglegesen akarják átadni a pénzeszközöket. Szándékuk szerint a saját tőkét akarják feltölteni, hogy az ne legyen negatív, de ettől függetlenül a cégnek is szüksége van a pénzre. Ezek a pénzeszközök a lekötött tartalékba tehetők?
Részlet a válaszából: […]  A rövid válasz az, hogy nem tehető a lekötött tartalékba atulajdonosok által befizetett pénz, azt a rendkívüli bevételek között kellkimutatni, és mint ilyen bevétel, része lesz az adózás előtti eredménynek,tehát társasági adót kell miatta fizetni.Ha a tulajdonosok a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. január 12.
Kapcsolódó címke:

Tagi hitelből jegyzett tőke

Kérdés: "A" kft. jelentős összegű tagi hitellel rendelkezik. A vállalkozás 2008-ban alakult, azóta minden évben veszteséges volt. Az egyik tag szeretné eladni az üzletrészét, de a felgyülemlett tagi hitel ezt akadályozza. Lehet-e tagi hitelből jegyzett tőkét emelni? Szükséges-e könyvvizsgáló az ügylethez? A teljes tagi hitelt fel kell használni a jegyzett tőke emeléséhez? Van adóvonzata?
Részlet a válaszából: […]  A feltett kérdésekre a válasz röviden a következő:A tagi hitelből (tagi kölcsönből) közvetlenül nem lehetjegyzett tőkét emelni. A tulajdonos tag viszont a tagi kölcsön miattikövetelésével, mint nem pénzbeli hozzájárulással a társasági szerződésmódosítása esetén...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 15.

Közhasznú vagy vállalkozási tevékenység

Kérdés: A közhasznú nonprofit kft. (100%-ban önkormányzati tulajdonú) alapító okirata szerint az alábbi közhasznú tevékenységet végzi: sportlétesítmény működtetése (főtevékenység), nem veszélyes hulladékok gyűjtése, zöldterület kezelése, építményüzemeltetés, sport-, szabadidős képzés, kulturális képzés, sporttevékenység támogatása. A kft. alapító okirata alapján vállalkozói tevékenységet is végez, és a vállalkozási tevékenységei között lényegében megtalálhatók az előbbi közhasznú tevékenységek is. A tevékenységének végzéséhez működési támogatást kap az önkormányzattól, amelyre közhasznú szolgáltatás ellátására szerződést kötöttek. E szerint az önkormányzat megbízza a kft.-t, hogy az alábbi közhasznú feladatokat lássa el: sportlétesítmények működtetése, településbiztonsági szolgáltatás, közutak üzemeltetése, nem veszélyes hulladékok gyűjtése, köztisztasági tevékenység, parkok gondozása, a fák ápolása, zöldterület-kezelés. Kérdések: Mi alapján lehet eldönteni, hogy a kft. éppen közhasznú vagy vállalkozási tevékenységet folytat? A megrendelő személye, vagy az, hogy milyen szerződés van mögötte, vagy az, hogy kiállítanak-e számlát vagy sem? A tulajdonos önkormányzattól kapott összeg működési célú támogatás vagy ellenérték? Az áfát kell arányosítani? Ha igen, hogyan kell a megosztást elvégezni? Jó megoldás-e az, ha a kft. a vállalkozói tevékenységhez kapcsolódó áfát levonja, a közhasznú tevékenységgel kapcsolatos áfát pedig nem?
Részlet a válaszából: […]  Hosszabban idéztük a kérdést. Tettük ezt azért, mert azutóbbi időben számos hasonló kérdés érkezett, amelyek arra utalnak, hogy aközhasznú tevékenységet és a vállalkozási tevékenységet eltérő módonértelmezik, másrészt egyenlőségjelet tesznek a közhasznú...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 3.

Be nem fejezett beruházás

Kérdés: Társaságunk termálfürdő és élményfürdő megvalósítását tervezte. Ehhez próbafúrásokat és terveket készíttetett. A bejövő számlákon lévő elő­zetesen felszámított áfát mint következő időszakra átvihető követelést állította be. A tervek között szerepelt az önkormányzattal közös üzemeltetés, illetve befektetőnek történő értékesítés. A gazdasági válság meghiúsította mindkét elképzelést. A tagok a beruházást ki akarják selejtezni, de mi lesz az áfával? A társaság egyéb tevékenysége tárgyi mentes.
Részlet a válaszából: […]  A kérdező társaság beruházásba kezd, de arról nem szól akérdés, hogy a termálfürdő és élményfürdő működtetésével, üzemeltetésévelkapcsolatos tevékenységgel bővítették-e a társasági szerződés szerinti tevékenységüket,azt bejelentették-e az állami...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 3.
Kapcsolódó címkék:    

Egymást követő két teljes üzleti év

Kérdés: A Gt. 51. §-ának (1) bekezdése értelmében: Ha a gazdasági társaság egymást követő két teljes üzleti évben nem rendelkezik a társasági formájára kötelezően előírt jegyzett tőkének megfelelő összegű saját tőkével, és a társaság tagjai a saját tőke biztosításáról nem gondoskodnak, a gazdasági társaság köteles a határidő lejártát követő hatvan napon belül elhatározni más gazdasági társasággá való átalakulását, vagy rendelkeznie kell jog­­utód nélküli megszűnéséről. Ez esetben a két teljes üzleti évnél az első tört év és az azt követő év értendő, vagy a kezdő tört évet figyelmen kívül hagyva a 01. 01.-12. 31. időszakot magában foglaló két teljes év és a tört év után kell a tagoknak rendeznie a tőkehiányt?
Részlet a válaszából: […]  A választ azzal kell kezdeni, hogy a kérdező a Gt.hivatkozott előírását pontatlanul idézte: éppen azt hagyta ki a törvényiszövegből, amely a kérdésére választ ad. A kérdésből kimaradt törvényi előírás:és a társaság tagjai "(részvényesei) a második év...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 20.
Kapcsolódó címke:
1
…
18
19
20
…
37