Társas vállalkozás magánszemély tagjának jövedelme (eva)

Kérdés: Az Szja-tv. 24. §-ának (1) bekezdése szerint nem önálló tevékenység többek között a társas vállalkozás magánszemély tagjának személyes közreműködése akkor, ha az annak ellenében kapott juttatást a társas vállalkozás költségei között számolják el. Az eva alatt nincs költségelszámolás, ennek ellenére ilyen jövedelemnek minősül-e a tagnak fizetett összeg a személyes közreműködés alapján?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv.-ben megfogalmazott feltétel – a tevékenység ellenében kapott juttatást a társas vállalkozás költségei között számolják el – önmagában arra a körülményre utal, hogy az adott tevékenységgel összefüggő juttatás nem osztalékként került kifizetésre. (Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 30.

Osztalékfizetés haszonélvezeti jog mellett

Kérdés: A kft. két tulajdonosa ajándékozási szerződéssel üzletrésze 90 százalékát átruházta gyermekeire, holtig tartó haszonélvezet mellett. Így a régi tulajdonosok 10 százalékos, a gyerekek 90 százalékos tulajdoni aránnyal rendelkeznek. Hogyan kell összehívni a taggyűlést? A haszonélvező és a tulajdonos milyen erősségű szavazattal rendelkezik? Kit terhel az osztalékfizetés után az osztalékadó? Ki kapja az osztalékot? A tulajdonos megszavazza, és a haszonélvező kapja?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. szerint osztaléknak kell tekinteni a társas vállalkozás adózott eredményéből a társas vállalkozás magánszemély tagja (részvényese, alapítója), tulajdonosa részesedését, ideértve az adózott eredményből a kamatozó részvény utáni kamatot is; a külföldi állam...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 17.

Engedélyhez kötött tevékenység felfüggesztése (eva)

Kérdés: Az Eva-tv. szerint nem választhatják az evát olyan adóalanyok, akik a PSZÁF engedélyéhez kötött tevékenységet folytatnak. Amennyiben a cég már nem folytat ilyen tevékenységet, de a vállalkozás korábbi szolgáltatásai miatt az engedélyköteles tevékenység szerepel a társasági szerződésben, kell-e a társasági szerződést módosítani, az engedélyt visszaadni az eva választhatóságához, vagy elegendő-e az, ha a cégnek nincsenek ilyen tartalmú kimenő számlái, azaz jelenleg nem végez ilyen szolgáltatást?
Részlet a válaszából: […] A választás feltételei között az szerepel, hogy az adózó az adóalanyiság időszaka alatt nem folytathat olyan tevékenységet, amelyhez a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete engedélye, vagy az e szervhez való bejelentés szükséges.A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 9.

Tagi kölcsön

Kérdés: Meghatározó többséggel rendelkező magánszemély tulajdonos adhat-e tagi kölcsönt vállalkozásának kamat nélkül? Ha nem adhat, de mégis ad, hogyan kell azt elszámolni? Van-e szja-kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] A tagi kölcsön összegére jogszabály értékhatárt nem állapít meg. A tagi kölcsön nyújtása nem tartozik az engedéllyel végezhető pénzügyi szolgáltatások közé.Korlátlan felelősségű társaságok esetében a Gt. 90. §-ának (1) bekezdése szerint a társaság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. szeptember 19.

Pótolható-e a könyvvizsgálat?

Kérdés: Egyszemélyes kft. 50 százalékos üzletrészeladását a cégbíróság nem jegyezte be. Így utólag derült ki, hogy mégis könyvvizsgálatra kötelezett. Pótolható-e utólag a könyvvizsgálat? Milyen szankciói vannak a mulasztásnak?
Részlet a válaszából: […] A Gt. 41. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerint: az egyszemélyes korlátolt felelősségű társaságnál kötelező könyvvizsgáló választása. Az Szt. 155. §-ának (6) bekezdése szerint: ha kötelező a könyvvizsgálat, akkor a vállalkozó legfőbb szerve köteles a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. április 25.

A társaságba bevitt nem pénzbeli hozzájárulás értékesítése

Kérdés: Eladhatja-e a kft. a cégbejegyzést követően az apportlistán szereplő értékpapírt névértéken a társaság tagjának, ügyvezetőjének? Köteles-e a kft. az apport értékesítése miatt a társasági szerződést módosítani, vagy csak bejelentési kötelezettsége van?
Részlet a válaszából: […] A Gt. előírása szerint a társaság törzstőkéje az egyes tagok törzsbetéteinek összességéből áll. A törzsbetét a tagok vagyoni hozzájárulása, amely pénzbeli betétből, illetve a gazdasági társaság tulajdonába adott nem pénzbeli betétből áll. A Gt. 141. §-ának (1)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. március 28.

Az apport áfája

Kérdés: A számlát helyettesítő okmányon az apportérték és a forgalmi érték közötti különbözet áfatartalma átterhelhető-e az apportot fogadó társaságra?
Részlet a válaszából: […] A Gt. 12. §-ának előírása szerint van arra lehetőség – ha törvény ettől eltérően nem rendelkezik –, hogy a gazdasági társaság tagjai a nem pénzbeli hozzájárulás értékét a könyvvizsgáló által megállapított értéknél alacsonyabb összegben is meghatározhatják....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. március 14.

Dolgozói üzletrész kedvezményes áron

Kérdés: A kft. dolgozói üzletrészt kíván kialakítani, amelyet a dolgozók kedvezményes áron vásárolhatnak meg. Az üzletrész teljes értékét, vagy csak a névérték és a megfizetett összeg különbözetét kell az eredménytartalék terhére elszámolni? Hogyan és mikor kell a kapcsolódó gazdasági eseményeket könyvelni?
Részlet a válaszából: […] A kérdésre adandó válaszhoz idézzük a Gt. idevonatkozó előírásait. A Gt. 145. §-ának (1)–(2) bekezdése szerint: "(1) A társasági szerződés rendelkezhet arról, hogy a társaság munkavállalói ingyenesen vagy kedvezményes áron dolgozói üzletrészt szerezhetnek." "(2) A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. február 14.

Pótbefizetés kezelése átalakulásnál

Kérdés: Egy társaság tulajdonosai pótbefizetéssel rendezték a társaság tőkevesztését. A társaság időközben átalakult. Átalakulás esetén a beolvadónál – véleményem szerint – megszűnt az a jogcím, amiért azt eleve befizették, ezért a vagyonmérlegben a pótbefizetés összegét a lekötött tartalékból az eredménytartalékba visszavezették.Mi a helyzet akkor, ha a pótbefizetés a beolvasztónál volt? Ha nem lehet visszafizetni, akkor negatív lesz az eredménytartalék, és nem lehet átalakulni. Véleményem szerint ez hátrányos megkülönböztetés. Hogyan kell ekkor eljárni?
Részlet a válaszából: […] A Gt. 132. §-a szabályozza a pótbefizetés intézményét. E szerint a társasági szerződés feljogosítja a taggyűlést arra, hogy a veszteségek fedezésére pótbefizetési kötelezettséget írjon elő a tagok számára. A pótbefizetés összege a tag törzsbetétjét nem növeli. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. január 31.

Szövetkezeti törvény: számvitel, társasági adó

Kérdés: Az új típusú szövetkezeteknek oktatási, kulturális, egészségügyi célokra szolidaritási alapot kell létrehozniuk. Az alapképzést 2001. évtől, illetve annak mértékét a társasági szerződésben is rögzíteni kell. Az ezzel kapcsolatos számviteli elszámolásokat sehol sem lehet megtalálni. A szövetkezeti törvényben előírt más alapok, a számviteli törvény, valamint az adótörvények rendelkezéseinek értelmezéséhez szeretnék tájékoztatást kapni.
Részlet a válaszából: […] Az új, szövetkezetekről szóló 2000. évi CXLI. törvény (a továbbiakban Szöv-tv.) 2001. január 1-jén lépett hatályba. Ez a törvény valójában nincs ellentmondásban az új Szt. előírásaival, a sajátos kérdéseket pedig maga a törvény szabályozza. Ez külön szabályozást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. december 6.
1
34
35
36