Tagi kölcsön

Kérdés: Meghatározó többséggel rendelkező magánszemély tulajdonos adhat-e tagi kölcsönt vállalkozásának kamat nélkül? Ha nem adhat, de mégis ad, hogyan kell azt elszámolni? Van-e szja-kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] A tagi kölcsön összegére jogszabály értékhatárt nem állapít meg. A tagi kölcsön nyújtása nem tartozik az engedéllyel végezhető pénzügyi szolgáltatások közé.Korlátlan felelősségű társaságok esetében a Gt. 90. §-ának (1) bekezdése szerint a társaság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. szeptember 19.

Pótolható-e a könyvvizsgálat?

Kérdés: Egyszemélyes kft. 50 százalékos üzletrészeladását a cégbíróság nem jegyezte be. Így utólag derült ki, hogy mégis könyvvizsgálatra kötelezett. Pótolható-e utólag a könyvvizsgálat? Milyen szankciói vannak a mulasztásnak?
Részlet a válaszából: […] A Gt. 41. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerint: az egyszemélyes korlátolt felelősségű társaságnál kötelező könyvvizsgáló választása. Az Szt. 155. §-ának (6) bekezdése szerint: ha kötelező a könyvvizsgálat, akkor a vállalkozó legfőbb szerve köteles a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. április 25.

A társaságba bevitt nem pénzbeli hozzájárulás értékesítése

Kérdés: Eladhatja-e a kft. a cégbejegyzést követően az apportlistán szereplő értékpapírt névértéken a társaság tagjának, ügyvezetőjének? Köteles-e a kft. az apport értékesítése miatt a társasági szerződést módosítani, vagy csak bejelentési kötelezettsége van?
Részlet a válaszából: […] A Gt. előírása szerint a társaság törzstőkéje az egyes tagok törzsbetéteinek összességéből áll. A törzsbetét a tagok vagyoni hozzájárulása, amely pénzbeli betétből, illetve a gazdasági társaság tulajdonába adott nem pénzbeli betétből áll. A Gt. 141. §-ának (1)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. március 28.

Az apport áfája

Kérdés: A számlát helyettesítő okmányon az apportérték és a forgalmi érték közötti különbözet áfatartalma átterhelhető-e az apportot fogadó társaságra?
Részlet a válaszából: […] A Gt. 12. §-ának előírása szerint van arra lehetőség – ha törvény ettől eltérően nem rendelkezik –, hogy a gazdasági társaság tagjai a nem pénzbeli hozzájárulás értékét a könyvvizsgáló által megállapított értéknél alacsonyabb összegben is meghatározhatják....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. március 14.

Dolgozói üzletrész kedvezményes áron

Kérdés: A kft. dolgozói üzletrészt kíván kialakítani, amelyet a dolgozók kedvezményes áron vásárolhatnak meg. Az üzletrész teljes értékét, vagy csak a névérték és a megfizetett összeg különbözetét kell az eredménytartalék terhére elszámolni? Hogyan és mikor kell a kapcsolódó gazdasági eseményeket könyvelni?
Részlet a válaszából: […] A kérdésre adandó válaszhoz idézzük a Gt. idevonatkozó előírásait. A Gt. 145. §-ának (1)–(2) bekezdése szerint: "(1) A társasági szerződés rendelkezhet arról, hogy a társaság munkavállalói ingyenesen vagy kedvezményes áron dolgozói üzletrészt szerezhetnek." "(2) A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. február 14.

Pótbefizetés kezelése átalakulásnál

Kérdés: Egy társaság tulajdonosai pótbefizetéssel rendezték a társaság tőkevesztését. A társaság időközben átalakult. Átalakulás esetén a beolvadónál – véleményem szerint – megszűnt az a jogcím, amiért azt eleve befizették, ezért a vagyonmérlegben a pótbefizetés összegét a lekötött tartalékból az eredménytartalékba visszavezették.Mi a helyzet akkor, ha a pótbefizetés a beolvasztónál volt? Ha nem lehet visszafizetni, akkor negatív lesz az eredménytartalék, és nem lehet átalakulni. Véleményem szerint ez hátrányos megkülönböztetés. Hogyan kell ekkor eljárni?
Részlet a válaszából: […] A Gt. 132. §-a szabályozza a pótbefizetés intézményét. E szerint a társasági szerződés feljogosítja a taggyűlést arra, hogy a veszteségek fedezésére pótbefizetési kötelezettséget írjon elő a tagok számára. A pótbefizetés összege a tag törzsbetétjét nem növeli. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. január 31.

Szövetkezeti törvény: számvitel, társasági adó

Kérdés: Az új típusú szövetkezeteknek oktatási, kulturális, egészségügyi célokra szolidaritási alapot kell létrehozniuk. Az alapképzést 2001. évtől, illetve annak mértékét a társasági szerződésben is rögzíteni kell. Az ezzel kapcsolatos számviteli elszámolásokat sehol sem lehet megtalálni. A szövetkezeti törvényben előírt más alapok, a számviteli törvény, valamint az adótörvények rendelkezéseinek értelmezéséhez szeretnék tájékoztatást kapni.
Részlet a válaszából: […] Az új, szövetkezetekről szóló 2000. évi CXLI. törvény (a továbbiakban Szöv-tv.) 2001. január 1-jén lépett hatályba. Ez a törvény valójában nincs ellentmondásban az új Szt. előírásaival, a sajátos kérdéseket pedig maga a törvény szabályozza. Ez külön szabályozást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. december 6.

Vezető tisztségviselő jogállása

Kérdés: Egy kft. tulajdonosai magánszemélyek. A 80 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkező tag munkaviszonyban áll a kft.-vel és az ügyvezetést végzi, valamint dolgozik is a kft.-ben. A fenti esetben állhat-e munkaviszonyban, tb-szempontból biztosított-e, jogosult lesz-e nyugdíjra? Ha nem lehet munkaviszony keretében ügyvezető, mi történik a már befizetett tb-vel?
Részlet a válaszából: […] A Gt. hatályos rendelkezései alapján (28. §) az ügyvezető gyakorolja a munkáltatói jogokat. A 80 százalékban tulajdonos magánszemély azonban csak abban az esetben végezheti a társaság ügyvezetését, ha a munkáltatói jogokat a taggyűlés gyakorolja, mely a társasági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. szeptember 6.

Áfa: magánszemély apportja

Kérdés: A kft. jegyzett tőkéjének 3 millió forintra való felemeléséhez magánszemély apportként visz be eszközöket. Az apport áfáját hogyan könyvelem, hogyan állítom be az áfabevallásba?
Részlet a válaszából: […] Tekintettel arra, hogy az apport után áfakötelezettsége elviekben az apportot átadónak volna, de az nem áfaalany, a szóban forgó apport áfafizetési kötelezettséggel nem jár. Ez természetesen azt is jelenti, hogy az apportot befogadó kft.-nek sincs levonható adója. (Áfalevonásra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. május 31.

Előtársaság adóbevallásai

Kérdés: Egy kft. 2000. december 18-án alakult jogelőd nélkül, és 2001. január 10-én jegyezte be a cégbíróság. Milyen adóbevallásokat kell benyújtania?
Részlet a válaszából: […] Az előtársaság adókötelezettségére vonatkozóan általános szabályokat az Art. 23. §-a fogalmaz meg. A szakasz (5) bekezdése szerint az adózó az adót az adókötelezettség keletkezésekor érvényes szabályok szerint állapítja meg. Attól függően tehát, hogy a konkrét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. május 3.
1
…
34
35
36