618 talált cikk a tartozás kifejezésre

Kérdés: Cégünk rendszeresen háromoldalú fizetési megállapodást köt: "A" jelű partner külön szerződés alapján szállít "B" jelű partnernek 1000 forintért, "B" jelű partner külön szerződés alapján szállít "C" jelű partnernek 500 forintért. A "B" jelű partner "C"-vel szemben fennálló követelését engedményezi "A" partnerre. "B" jelű partner 500 forintot beszámíthat "A" partnerrel szembeni kötelezettségébe. A szerződésben szereplőknek a leírt üzleti eseményeket engedményezésként kell könyvelni, vagy a követelések-kötelezettségek között kell elszámolni egyéb eredményt nem érintő tételként?

Kérdés: Szeretnénk barterüzletet kötni egy rádióval. Tőlük kapunk reklámidőt, mi adunk nyereményjátékaikhoz kisorsolható szolgáltatást. A barterszerződésben jelentős mértékű akciós árak szerepelnének, mindkét fél részéről. Nekünk, mint szolgáltatást nyújtónak, illetve nyereményfelajánlónak milyen adózási kötelezettségeink merülnének fel? Adóalapként figyelembe lehet-e venni az akciós árat?

Kérdés: Az EU-ban fióktelepet létrehozó magyar anyavállalatnál hogyan kell kimutatni a jegyzett tőke címén átutalt összeget?

Kérdés: A fizetésképtelenséget hogyan kell értelmezni? Ha nincs pénze a kapcsolt vállalkozásnak, és a követelésre értékvesztést számoltunk el, akkor is kell kamatot számítani a kiegyenlítetlen lejárt vagy késve kiegyenlített követelésünk után?

Kérdés: A kiválással létrejött egyszemélyes kft. áfamentesen értékesítette a kiválás során tulajdonába került lakóingatlanokat, amelyeket a jogelőd társaság eredetileg a fejlesztési tartaléka felhasználásával vásárolt meg. A vevő a vételárat 150 hónap alatt részletekben fizeti meg. Néhány hónappal később az eladó elhatározta a végelszámolását. A kft. egyszemélyi tulajdonosa magánszemély. A kft. végelszámolása során, illetve a végelszámolás befejezését követő vagyonfelosztás során milyen szja-kötelezettsége keletkezik a kft. egyszemélyes tulajdonosának a még fennálló vételár-követelés mint kiadott cégvagyon után? Milyen számviteli bizonylatok alapján állapítható meg az szja alapja és összege? Mi lesz az adóköteles bevétel megszerzésének az időpontja?

Kérdés: Víziközmű-szolgáltató társaság az elmúlt években jogszabály alapján közműfejlesztési hozzájárulást kapott. A társaság a tevékenységét 2014. április 30-ával megszüntette, emiatt az üzemeltetéshez szükséges eszközeit értékesíti. A társaságnál vevői követelések, szállítói tartozások maradnak, és halasztott bevételként a közműfejlesztési hozzájárulás. A társaság a beszedett hozzájárulásból beruházást valósított meg, üzembe helyezés után a költségeknek megfelelő összeggel csökkentette a halasztott bevételt, de még maradt. Mi a teendő ebben az esetben a halasztott bevétellel? A hozzájárulásból megvalósult beruházás jogszabály alapján átadásra kerül az önkormányzatok részére.

Kérdés: Integrált könyvelőszoftverrel könyvelünk. A számlázóprogramból integrálódnak a főkönyvbe az értékesítésről készült számlák. A negatív előjelű tételek a főkönyvi kartonra nem a hagyományos könyvelést követve, a Követel oldalra kerülnek pozitív összegben, hanem a Tartozik oldalra negatív összegben. Elfogadható-e ez a megoldás? Sérti-e ez a gyakorlat a törvényt?

Kérdés: A kft. a részvényei értékesítéséről szóló szerződésben a részvények vevőjével úgy állapodott meg, hogy a vevő a részvények vételárát több részletben fizeti meg. Amennyiben a részletek megfizetésének időszakában a kft.-t terhelő fizetési kötelezettség válik ismertté, akkor a kft. azt úgy teljesíti, hogy annak összegét a vevő beszámíthatja az általa még fizetendő vételárrészletbe. A kft.-nek az ilyen esetleges, a későbbiekben ismertté váló fizetési kötelezettségeit az értékesítés évében valamilyen módon ki kell mutatnia?

Kérdés: "A" és "B" kft. kapcsolt vállalkozások. Az "A" kft. 10 000 E Ft értékben fedezetet vállal arra, hogy az összeg erejéig a bank folyószámlahitelt biztosít "B" kft. részére. A "B" kft. a hitelkeretet kimerítette, a bank pedig a fedezetet leemelte, a szerződést megszüntette. Ez esetben az adott összeg erejéig kamatmentes kölcsönszerződést köthet-e a két társaság a helyzet rendezésére? Kamatmentes kölcsön esetén a piaci kamat erejéig adóalap-növelő tétel keletkezik, és vizsgálandó az alultőkésítés is? Előfordulhat, hogy emiatt kétszer is "büntetve" vagyok? Esetleg az egész tartozásátvállalásként számolható el?

Kérdés: A telefonszámlán a vevő neve: "A" kft., számlafizető "B" kft. A flotta fő tagja az "A" kft., a "B" kft. csak később csatlakozott. Ha a készüléket a "B" kft. használja, elszámolhatja-e a telefonköltséget, amennyiben ő a számlafizető? Jogosult-e az áfalevonásra a "B" kft.?