618 talált cikk a tartozás kifejezésre

Kérdés: Leírható-e behajthatatlan követelésként a 2013. évi beszámolóban annak a vevőnek (kft.) a tartozása, amelynek az adószámát még 2012 novemberében az adóhivatal "szankciós jelleggel" törölte? Cégkivonata a cégnyilvántartásban szerepel, a Cégközlönyben eddig a kényszertörlési vagy felszámolási eljárás megindításáról nem jelent meg végzés. A társaság székhelyéről, az ügyvezető lakcíméről a fizetési felszólítások visszajöttek. A cég tulajdonosa is egy kft., amelynek szintén törölték az adószámát "szankciós jelleggel".

Kérdés: A zrt. magánszemély devizaadósával az adósság forintosításában egyezik meg, amelyet szerződésbe foglalnak. Kérdés, hogy az átváltás milyen árfolyamon történjen? A zrt. az árfolyam-különbözetet azonnal elszámolhatja a könyveiben?

Kérdés: Az 50 milliós alaptőkével rendelkező zrt. tagikölcsön-állománya 55 millió Ft. A zrt. 2003-ban megvásárolt egy 110 millió Ft ingatlan vagyonnal rendelkező kft.-t, ehhez vette fel az eredetileg 140 millió Ft összegű tagi kölcsönt, amiből még 55 millió Ft összeg áll fenn. Értelmezhető-e a tagi kölcsönre az elévülés fogalma? Hogyan kell ezt rendezni a könyvekben? Gondolkodunk a 288. számban az 5916. kérdésre adott válasz szerinti tőkeemelési megoldáson is. A problémát az jelenti, hogy az adóhatóság állásfoglalása szerint ez a fajta tőkeemelés tagikölcsön-elengedésnek minősül. A zrt. 2013. 01. 01. óta kiva-alany. Hogyan fog megjelenni a kiva-bevallásban a tagi kölcsön? A tagi kölcsön állománya 2009. 01. 01. óta nem változott.

Kérdés: "A" társaság devizaalapú nyílt végű pénzügyi lízingszerződés keretében járművet lízingelt, amelyre a jövőben nincs szükség. Ezt az eszközt "B" társaság átveszi a tartozás átvállalásával. A lízingbe adó ehhez hozzájárult. A lízingbe adó a fennmaradó kötelezettséggel egyező összegben helyesbítő számlát állított ki "A" társaságnak. "A" társaság könyveiben a jármű bruttó értéke 45 M Ft, elszámolt értékcsökkenés 38 M Ft, a nettó értéke 7 M Ft. A lízingszerződésből eredő kötelezettség (december 31-i árfolyamon) 9 M Ft (30 000 euró). A lízingbe adó által megküldött helyesbítő számlán 30 000 euró szerepel, amelynek a teljesítéskori árfolyama: 302,44 Ft/euró. Hogyan kell könyvelni az "A" társaságnál az eszköz kivezetését?

Kérdés: A devizás forgóeszközhitel árfolyamvesztesége 2013. 01. 01-től elhatárolható. Rulírozó hitel esetén is? Mi a teendő akkor, ha igen, akkor hogyan kell céltartalékot képezni? Ha a rulírozó hitelt folyósítás nélkül újítják meg? (Ha újrafolyósítják, akkor teljesen új hitelnek minősül, a teendők érthetőek.)

Kérdés: A betéti társaság ellen kényszertörlést rendelt el a cégbíróság. A társaság több éve nem működik. Az adótartozások kiegyenlítése miatt tagi kölcsönt halmozott fel, amit a bt. nem tud visszafizetni. Maradhat-e tagikölcsön-kötelezettség a záróbevallásokban? Ezt bejelentenék a cégbírósághoz.

Kérdés: Állásfoglalást szeretnék kérni a Ptk. 301/A. §-a (3) bekezdésében rögzített 40 eurós behajtási költségátalány gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban. Értelmezésünk szerint, amennyiben egy másik gazdasági társaság tartozik társaságunknak, az adós a 40 eurós behajtási költségátalányt számlánként köteles megfizetni. Más értelmezés szerint az eladó fizetési felszólítás alapján egyszeri 40 eurós behajtási költségre jogosult, függetlenül a számlák számától. Melyik értelmezés a helyes? A 2013. július 1-jétől hatályos késedelmikamat-szabályok és a 40 eurós költségátalány mely számlákra alkalmazandó?

Kérdés: Hogyan kell értelmezni az illetéktörvény 2. §-ának (4) bekezdését? Mit értünk belföldön bejegyzett szervezet fogalma alatt? A bekezdésben felsorolt ügyletek ajándékozásiilleték-kötelezettséget eredményeznek, bár e tényállások nem szerepelnek az Itv. 11. §-ában?

Kérdés: Külföldi leányvállalatunk működése évek óta veszteséges, gazdasági tevékenységét már két éve nem folytatja. Rendelkezésre álló információink szerint nincs eszköze, mely fedezné a követelésünket. A társaságunk felé fennálló tartozásra értékvesztést számoltunk el: 2011-ben a teljes kintlévőség után 50%-ot, 2012-ben további 10%-ot, tehát az eredeti számlakövetelés a számvitelben jelenleg 40%-os értéken szerepel. Az értékvesztés elszámolása után először a 2012. évi társaságiadó-bevallásban a teljes követelés 20%-ának megfelelő összeggel csökkentettük a társasági adó alapját. 2013-ban jelentős összegű lesz az elévültté váló (5 éven túli esedékességű) követelésünk (a teljes követelés fele), a követelés behajtására (felszámolás, peres eljárás) nem tettünk intézkedést. Az elévült követelésre jutó, 2012-ben a társaságiadó-alap csökkentéseként figyelembe vett 20%-os összeggel 2013-ban növelni kellene az adóalapot? Az adóalap növelésének elkerülése érdekében engedményeznénk kötelezettségcsökkentés ellenében anyavállalatunknak ezt a követelést. Ha az eredeti számlakövetelések összegével értékesítenénk a követelést, akkor a 2013. évi társaságiadó-alapot meg kellene növelnünk a tavalyi évben csökkentőként elszámolt 20%-os összeggel? Ha a követelést az eredeti számlakövetelés 40%-os (ezen az áron van az értékvesztésekkel korrigáltan) árán értékesítenénk, akkor nem kellene a 2013. évi társaságiadó-alapunkat megnövelni? Ebben az esetben van-e társaságiadó-korrekció? Mi az optimális megoldás? A transzferár-nyilvántartásban hogyan kell (kell-e) szerepeltetni a fenti követelésértékesítést?

Kérdés: A társaság könyveiben váltókötelezettség szerepel, ami meghaladja a saját vagyont, rendezésére nincs lehetőség. A váltó jogosultja (a cég tulajdonosa) követelésére korábban már értékvesztést számolt el, a követelés kivezetését tervezi, mert az szerinte behajthatatlan. A követelés az elévülés fogalma szerint is leírható. A kérdező társaság könyveiben a váltókötelezettség eredeti értékében szerepel. Ha a jogosult kivezeti bármilyen jogcímen a követelését a könyvekből, akkor az adós könyveiben is meg kell szüntetni a kötelezettséget. Ez esetben mi a szabályos számviteli megoldás? Keletkeztet-e ez társaságiadó-fizetési kötelezettséget? Nincs elhatárolt veszteség, csak negatív eredménytartalék. Felmerülhet-e az ajándékozásiilleték-fizetési kötelezettség? Lehet-e a társaságiadó-alap csökkentésével élni?