618 talált cikk a tartozás kifejezésre

Kérdés: Szeretném megtudni, tiltja-e törvény, határozat, hogy a vevő által kiállított devizaszámlát ugyanezen féltől, mint szállítótól forintban befogadott számlát a cég kompenzáljon? A másik fél álláspontja, hogy nem tudja elfogadni a kompenzációt. Mi a kompenzáláskor annak a számlának az árfolyamával számoltunk, amelyiknél hamarabb van a teljesítés időpontja.

Kérdés: A látványcsapatsport támogatottjaként kérdezem, hogy a támogató részéről a nemzeti szövetségek bankszámlájára utalt beruházási célú pénzeszközöket a támogatott szervezetnél hol kell kimutatni év közben, illetve év végén. Esetleg a kiegészítő mellékletben kell bemutatni ezen összegeket? Az elvégzett beruházás (rész) számláinak alaki követelményeinél van-e valami specifikum? Hogyan zajlik technikailag a pénzügyi teljesítés abban az esetben, ha az önerős hányadot tudja a támogatott, mint a számlán feltüntetett vevő kiegyenlíteni, egyébként az országos szövetség a részteljesítő? Hogyan történik az áfa elszámolása?

Kérdés: A vevőszámla kelte 2012. január, teljesítés időpontja 2011. december, fizetési határidő 2012. január. Helyes-e, ha vevőszámlaként 2012-ben könyveljük, és a bevételt aktív időbeli elhatárolásként számoljuk el 2011-re? Szíveskedjenek példán levezetni a vevőkövetelés, a szállítói tartozás könyvelését olyan esetekben, amelyek két évet érintenek, és olyan példát is, amikor folyamatos teljesítésről van szó.

Kérdés: Az Szt. szerint a társaság által adott, pénzügyileg rendezett, visszafizetési kötelezettség nélküli támogatás, juttatás összegét el lehet számolni az egyéb ráfordítások között, amennyiben az adott támogatás, juttatás a költségek (ráfordítások) ellentételezését szolgálja, illetve a rendkívüli ráfordítások között, amennyiben véglegesen átadott (jellemzően fejlesztési célra szolgáló) pénzeszköz. A térítés nélkül átadott eszköz, térítés nélkül nyújtott szolgáltatás értékét pedig a rendkívüli ráfordítások között kell elszámolni. Szeretném tisztázni a támogatás, illetve térítés nélküli eszközátadás, szolgáltatásnyújtás közötti különbséget. Támogatási szerződés alapján pénzeszközön túl átadható-e véglegesen termék, illetve nyújtható-e ingyenes szolgáltatás? Mi a különbség a támogatási szerződés keretében átadott eszköz, ingyen nyújtott szolgáltatás, illetve az Szt. szerint a rendkívüli ráfordításként elszámolandó ingyen átadott eszköz, valamint az ingyen nyújtott szolgáltatás között?

Kérdés: A praxishitelt az orvos-bt. átvállalta. Elszámolhatja-e költségként a kamatot és az árfolyamveszteséget, mint a vállalkozás érdekében felmerült költséget? Köteles-e ezeket áthárítani az orvos tagra, akinek semmi személyes külön előnye nem származik abból, hogy a praxist nem ő fizette ki, hanem a bt.-je? Ő tartozik most a bt.-nek a praxis árával. A bt. viszont hasznot húz abból, hogy praxis­joggal rendelkező orvosa van, aki nélkül nem is működhetne.

Kérdés: "A" cég fizetési nehézségei megoldására csődeljárást indított, amely sikeres csődegyezséggel zárult, az abban foglaltakat "A" cég maradéktalanul teljesítette. Voltak olyan szállítók, akik a felhívás ellenére nem regisztráltatták magukat a csődeljárásban. A csődtörvény 20. §-ának (3) bekezdése szerint e szállítók követelésüket nem tudják érvényesíteni. Az "A" cég könyveiben továbbra is a szállítók között kell kimutatni a nem regisztrált szállítókkal szembeni kötelezettséget?

Kérdés: A cég a 2011. december 31-én kelt kompenzálási (beszámítási) jegyzőkönyvben a forintban kiállított szállítói számlákat akarja kompenzálni euróban kiállított vevőszámlákkal. A kompenzálás során milyen árfolyamon kell a beszámítást elvégezni? Milyen dokumentumot kell alapul venni a könyvelés során?

Kérdés: Egyéni vállalkozó egyéni céget alapított 500 000 forint pénzapporttal (az árukészletet és a beruházást apportként az alapításkor nem akarta bevinni az egyéni cégbe). Az egyéni céget kft.-vé akarja alakítani: kereskedő, működő bolttal, kb. 1 millió forintos árukészlettel, 5 millió forintos beruházással, 3 millió forint hitellel. A hitel miatt választotta az átalakulást. A beruházás és a bolti készlet "hogyan kerül be" az egyéni cégbe? A megszűnő egyéni vállalkozó felleltározott árukészlete és beruházása (még üzembe nem helyezett gépek) az Áfa-tv. 17. és 18. §-a alapján a 2011. július 1-jei módosítás szerint átalakulásnak minősül, és áfafizetési kötelezettséget nem von maga után? Az Szja-tv. szerint az átalakulás során meglévő és az egyéni cégbe át nem vitt eszközök után kiszámított adó megfizethető három adóévben?

Kérdés: A pénzintézetek úgy nyújtották az elmúlt években a hiteleket, illetve úgy határozták meg a pénzügyi lízing feltételeit, hogy a finanszírozás forintban történt, a törlesztőrészleteket forintban határozták meg, azonban meghatároztak egy "mértékadó devizanemet", amit a törlesztés során figyelemmel kísérve, "kamat 2" stb. elnevezéssel gyakorlatilag árfolyameltérést fizettettek az adóssal. Vonatkozik-e az ilyen kötelezettségekre, illetve követelésekre az átértékelési kötelezettség?

Kérdés: Mit jelent az év végi árfolyamveszteség elszámolásánál a "devizaszámlán meglévő devizakészlettel nem fedezett" külföldi pénzértékre szóló kötelezettség (tartozás)? A 2008. évben eurókölcsönből beszerzett eszköz esetén, amikor a jelenleg fennálló tőketartozás 128 582 euró, a 2011. év végi átértékelés vesztesége 8 millió forint?