3655 talált cikk a telek kifejezésre

Kérdés: A 2016. évi mikrogazdálkodói beszámolóban egy vevői követelés után a cég értékvesztést számolt el, amit a társaságiadó-bevallásban adóalap-növelő tételként szerepeltetett. Ezen vevő 2017. november hónapban maradéktalanul kifizette az értékvesztéssel érintett tartozását. Mi a teendő ebben az esetben? A kormányrendelet számlatükrében követelések visszaírása számla nincs. Hogyan szüntethetem meg a 319. Vevőkövetelések értékvesztése számlát?

Kérdés: A közhasznú szervezet külföldi bankkártyás vásárlásai reprezentációval kapcsolatosak. A vásárlásokról számlák nem állnak rendelkezésre. Ezek egy része már 4-5 éve történt, nincs remény a külföldi partnertől a számla beszerzésére. Emiatt a munkavállalókkal kapcsolatos elszámolások a könyvelésben nyitottak. Helyes eljárás-e, hogy ha az adózás rendben megtörtént, akkor jegyzőkönyvben történő dokumentálást követően ezeket a tételeket kivezetjük az egyéb ráfordításokkal szemben?

Kérdés: A filmgyártással foglalkozó kft. elsősorban dokumentumfilmeket készít, ritkán játékfilmet is. A cég produceri tevékenységet végez, megírja a pályázatokat, és felkutatja a lehetséges forrásokat a film előállításához. Amikor a megfelelő mennyiségű pénz rendelkezésre áll, megszervezi a film legyártását, kifizeti az alkotókat és közreműködőket. A kész film vetítését szervezi. Mint jogtulajdonos, az elkészült filmet – mint szellemi alkotást – készletre veheti? Milyen értéken? Mert a bekerülési érték mindig több, mint a várható bevétel. Amennyiben készletre veheti, változhat-e az értéke az évek során?

Kérdés: Otthoni szakápolást ellátó bt. az OEP-pel kötött finanszírozási szerződés keretében látja el tevékenységét, emiatt egészségügyi szolgáltatónak minősül. Vonatkozik-e rá a 2011. évi CLV. tv. 2. §-a (5) bekezdésének b) pontja, miszerint nem köteles szakképzési hozzájárulásra? Elfogadható-e a mentes rész meghatározására az alábbi módszer: OEP-től származó bevétel/éves összes árbevétel x szochoalap? Cégautóadó fizetésére kötelezett-e a bt.?

Kérdés: Két magánszemély tulajdonában áll egy telek, valamint azon álló ingatlan. Ugyanezen két magánszemély tulajdonol egy betéti társaságot. A bt. beruházást végzett a magánszemélyek tulajdonában álló ingatlanon. A beruházás építésihatóságiengedély-köteles volt. A jogerős használatbavételi engedélyt a bt. kérte és kapta meg. Az idegen ingatlanon végzett beruházás a bt. adóköteles tevékenységéhez kapcsolódott. A bt. magánszemély tulajdonosai arról döntöttek, hogy az ingatlant egy másik társaságnak értékesítik. A vevő társaság folytatná a bt. által az ingatlanhoz kapcsolódó tevékenységet. Van-e lehetőség a megosztott értékesítésre oly módon, hogy a magánszemélyek az ingatlant értékesítik a megfelelő piaci értéken, míg a bt. az idegen ingatlanon végzett beruházást piaci értéken? Ha van lehetőség a megosztott értékesítésre, befolyásolja-e azt, ha a vevő mégsem a betéti társaság által végzett adóköteles tevékenységet kívánja folytatni? Helyes-e az az értelmezésem, hogy az idegen ingatlanon végzett beruházás értékesítése az Áfa-tv. szempontjából nem tekinthető ingatlanértékesítésnek?

Kérdés: 2013-ban fejlesztési tartalékot képeztünk, és most december hónapban vásárolnánk egy garázst a cég kocsijának tárolására. Ez az összeg 4 millió Ft, amit majd részletekben fizetünk ki. Az adásvételi szerződés és a birtokba adás megtörténik 2017. december 31-ig, de a Földhivatal valószínűleg csak 2018-ban írja a nevünkre. A lekötött tartalékot feloldhatom-e 2017-ben?

Kérdés: Mi a feladata az egyéni vállalkozónak egyéni céggé alakulás esetén? Mi lesz az egyéni cég jegyzett tőkéje?

Kérdés: Van egy külföldi (horvát) társaság. Alapító tagjai az alapításkor magyar természetes személyek, azóta külföldön élnek. Állampolgárságuk megmaradt, de magyar adóazonosító jellel és lakcímmel nem rendelkeznek. Az egyik alapító tag a cég ügyvezetője. Az alapításkor a tulajdonukban lévő ingatlanokat mint alapító tőkét apportként bevitték a horvát kft.-be. Ezeket az ingatlanokat Magyarországon bérbeadják. A társaság Magyarországon bejelentkezett a Tao-tv. és az Áfa-tv. hatálya alá, cégbejegyzést nem kértek (nem fióktelep), ingatlan-bérbeadásra adószámot kértek. Magyarországon magyarországi adóazonosító jellel rendelkező cégképviselő nincs, a cég horvát ügyvezetője látja el a magyarországi teendőket is. A cég Magyarországon bankszámlával nem rendelkezik, csak Horvátországban. Ebből adódik, hogy utalásos számláikat, valamint adóbefizetéseiket, amelyek Magyarországon keletkeznek, a horvát bankszámláról teljesítik. Magyarországon többnyire, eltekintve néhány kivételtől, készpénzforgalom valósul meg. A bérleti díjakból befolyt bevételből fizetik ki a közüzemi számlákat és apróbb beszerzéseket. Ezeket árbevételként, illetve költségként könyveljük. Ami nem egészen tisztázott számomra, hogy a magyarországi ingatlanok után felmerült értékcsökkenés kit illet költségelszámolás szempontjából. Nem tudom eldönteni továbbá, hogy az ingatlanok után felmerült építményadót melyik országban kell elszámolni költségként. Horvátországban a cég igazából nem végez tevékenységet, bevétele Magyarországon keletkezik a bérbeadásból. Nem tisztázott számomra, hogyan tudom a kötelezettségek közül kivezetni azokat az adótartozásként kimutatott tételeket, amiket a horvát bankszámláról utaltak át. Kérem állásfoglalásukat az alábbiakban is: Mivel ez a cég cégbíróságon nincs bejegyezve, kell e cégkaput nyitni? Véleményem szerint nem, mert a rendelet a cégkapu nyitását cégbíróságon bejegyzett társaságokra írja elő kötelezően.

Kérdés: A kft. egyik tulajdonosa nem lelhető fel. Ez egy külföldi gazdasági társaság volt. Megpróbáltuk vele felvenni a kapcsolatot, sikertelenül. A Cégbíróságon bejelentettük a tényállást, a szükséges közzétételek után az üzletrész bevonását írták elő számunkra. A jegyzett tőke összege az üzletrész bevonása után sem csökken a törvényesen előírt mérték alá, illetve a társaság pozitív eredménytartalékkal is rendelkezik. Hogyan kell ez esetben a megszüntetett üzletrészt elszámolni? Dönthet-e a taggyűlés úgy, hogy a bevont üzletrész értékét a tőketartalékba helyezi? Kell-e rendelkeznie a bevont üzletrészre jutó jegyzett tőkén felüli vagyonról? Keletkezik-e illetékfizetési kötelezettség?

Kérdés: Saját rezsis beruházást kiviteleztünk, amelyhez bérköltség és anyagköltség kapcsolódik. A beszerzett anyagok áfáját a számlák teljesítési dátumakor visszaigényeltük, a tárgyi eszközt teljes egészében adóköteles tevékenységhez kívánjuk használni. Az üzembe helyezéskor hogyan kell könyvelni a felszámítandó áfát?