Áramszámlában lévő szolgáltatás

Kérdés: A számviteli törvény szerint az áramszámlán szereplő sokféle tételt nem kell elkülönítetten szolgáltatásokra és anyagköltségre könyvelni, az egész anyagköltség. Mi a helyes eljárás abban az esetben, ha két külön cég szolgáltatja az áramot? Az egyik cég a fogyasztást számlázza, a másik a rendszerhasználati díjat. Ez esetben is mind a két számla anyagköltségként könyvelendő, vagy a rendszerhasználati díj már szolgáltatás?
Részlet a válaszából: […] ...között – a raktárba beszállításig (áram esetében a fogyasztásig) felmerült, az eszközhöz egyedileg hozzákapcsolható tételeket. Ilyen tétel a rendszerhasználati díj is, még akkor is, ha azt nem a fogyasztott áramot számlázó cég számlázza. (A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 30.
Kapcsolódó címkék:  

Behajtási költségátalány beszámítása

Kérdés: Mi a teendő a kompenzáláskor, ha mindkét számla késedelembe esett (eltérő napon), és még nem mondtak le a behajtási költségátalányról? Mivel a kompenzálás kiegyenlítésnek minősül, és először a költségeket kell kiegyenlíteni, könnyen előfordulhat, hogy az árfolyamváltozás hatására az egyik oldalon egyenleg (fizetetlen rész a számlából) marad.
Részlet a válaszából: […] ...(tehát az eltérő összeget) kell könyvelni. A behajtási költségátalányok kompenzálását (beszámítását) nem indokolt más tételekkel összevonni (bár nem kizárt, tehát lehet).Ha az egyik cég, amelyik behajtási költségátalány fizetésére kötelezett, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 16.
Kapcsolódó címke:

Ki nem vetett építményadó

Kérdés: A 6679. számú kérdésre adott válaszukban írták, hogy a helyi építményadót akkor is meg kell fizetni az Art.-ben rögzített esedékességkor, ha az önkormányzati adóhatóság azt nem vetette ki a 2013. és a 2014. évre. Ugyanakkor az építményadót az adóhatóság határozata alapján kell megfizetni, márpedig határozat nem született. Áttekintenék ennek fényében a válaszukat?
Részlet a válaszából: […] ...válaszunk nem pontos. Figyelmen kívül hagytuk ugyanis, hogy az Art. 125. §-a (2) bekezdése alapján az építményadót (valamint a telekadót, a magánszemély kommunális adóját és a nem önadózásos települési adót) az önkormányzati adóhatóság állapítja meg,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 16.

Lakóingatlan építése eladási célból

Kérdés: Ügyfelem ingatlanfejlesztő kft. Az általa 2013. év végén vásárolt belterületi építési telken lakóingatlan-beruházást valósít meg, abból a célból, hogy az ingatlant értékesítse. Az építési engedélyt jogerősen 2015-ben szerezte meg, ezt követően a kivitelezők kiválasztása után el is kezdte a kivitelezést, amely várhatóan 2016-ban fejeződik be. Helyes-e, ha az értékesítendő telekingatlant a készletek között tartjuk nyilván? Hogyan kell nyilvántartásba venni a beruházáshoz kapcsolódó szolgáltatások (tervezés, műszaki ellenőrzés, szakipar) számláit a beruházás időszakában, ameddig nincs lakhatási engedély, vagy nem történik meg az értékesítés? A kft. az Áfa-tv. 86. §-a (1) bekezdésének l); j) és k) pontja szerinti adókötelezettséget választotta, a beruházás során érvényesíti a fordított adózást a szolgáltatásoknál.
Részlet a válaszából: […] ...telket, illetve az épületet.Amennyiben egyetlen vevő felé történik az értékesítés, akkor az áruk között nyilvántartott építési telek bekerülési értékét az eladott áruk beszerzési értékeként kell kimutatni, a saját termelésű készletként kimutatott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 16.
Kapcsolódó címke:

Pótbefizetés részvénytársaságnál

Kérdés: Ha a társasági szerződésben nincs szabályozva a pótbefizetés, és ennek ellenére a tulajdonos (zrt.) mégis teljesített pótbefizetést a saját tőke helyreállítása érdekében, akkor annak mi lehet a következménye?
Részlet a válaszából: […] ...új Ptk. 3:183. §-a a pótbefizetés teljesíthetőségének feltételeként egyértelműen előírja, ha társasági szerződés arra a taggyűlést feljogosítja. A társasági szerződésben nem szabályozott esetben, a tulajdonos is, a pótbefizetést fogadó társaság is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 16.

Közvetett pénz-visszatérítési akció

Kérdés: A számviteli törvény 2015. január 1-jétől szabályozta a közvetett pénz-visszatérítési akció elszámolását. Erről részletesebb információt szeretnék kapni.
Részlet a válaszából: […] ...beszerzése, igénybevétele pénzvisszatérítésre jogosít, nem közvetlenül tőle szerezte be, vette igénybe, a törvényben rögzített feltételek mellett. Elszámolási szempontból fontos, hogy a pénzt visszatérítő adóalany utólag csökkentheti azon termékértékesítése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 16.
Kapcsolódó címkék:    

Sajátos törzstőkefeltöltés

Kérdés: Az új Ptk. a kft.-k esetében sajátos törzstőke­feltöltésről rendelkezik. Hogyan kell ezt a rendelkezést értelmezni? Hogyan kell számvitelileg elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...üzleti évet követően a nyereségből rendezik, vállalják a Ptk.-ban előírt – ezzel kapcsolatos – követelményeket. Könyvelési tételek a kft.-nél:– a tagok által – a cégjegyzékbe történő bejegyzés előtt (a cégnyilvántartásba vételi kérelem benyújtásáig)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 16.
Kapcsolódó címke:

Vásárolt ingatlan új ingatlan?

Kérdés: Partnerünk egy ipari parkban fog venni egy épületet. Használt ingatlanról van szó, de a cégnél még új ingatlanként fog szerepelni. Mi minősül új ingatlannak a beruházási adókedvezmény szerint?
Részlet a válaszából: […] ...ha a Tao-tv. külön nem nevesíti a beruházásokat, akkor az Szt. szerinti beruházások értendők alatta, a Tao-tv.-ben körülírt kivételekkel. A válaszban érintett egyik esetben a nevesítés: a korábban még használatba nem vett ingatlanberuházás értéke lehet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 16.
Kapcsolódó címke:

Kis értékű tárgyi eszközök – végelszámolás

Kérdés: A bt. 100 ezer forint alatti tárgyi eszközeit egyösszegű értékcsökkenési leírást alkalmazva csak az 5. számlaosztályban könyveli, az 1. számlaosztályban a tárgyi eszközök között nem szerepelnek. Ezek mennyiségét az éves leltárban tartják nyilván. Végelszámoláskor helyes-e, ha ezeket selejtezik (azzal a megjegyzéssel, hogy a hulladékcentrumba csak a törlési határozat után adják le, mivel ezeket a végelszámoló még használja [számítógép, nyomtató, asztal, szék stb.]), hiszen piaci értékük nincs?
Részlet a válaszából: […] ...ha a 100 ezer forint alatti tárgyi eszköznek van piaci értéke (akár hulladékértéke is), akkor azt az eszközök között a rendkívüli bevételekkel szemben állományba kell venni. Így tehát a végelszámoló is csak a végelszámolás befejezésekor nyilatkozhat arról, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. június 25.
Kapcsolódó címke:

Bejelentési, biztosítási kötelezettség külföldi munkavégzés esetén

Kérdés: A kft. alkalmazottainak egy része Olaszországban végez munkát, kiküldetés keretében. (Az ott végzett munka ellenértékét a cég kiszámlázza olasz partnerének.) Olaszországban van-e valamilyen bejelentési kötelezettség a munkavégzéssel kapcsolatban?
Részlet a válaszából: […] ...jogviszonyra az olasz szabályokat kell alkalmazni. Fontos tudni, hogy minden tagállam maga határozza meg, hogy mely ellátásokat, milyen feltételekkel, mely személyeknek nyújt, és az ellátások fedezetéül milyen mértékű járulékot kell fizetniük a biztosítottaknak,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. június 25.
1
134
135
136
366