3655 talált cikk a telek kifejezésre

Kérdés: Kettős könyvvitelt vezető evás kft.-be az új tulajdonos 50 százalékot meghaladó részesedéssel lépett be év közben, ezáltal a társaság kikerült az Eva-tv. hatálya alól. Időarányosan kell számolni az evaalapot, vagy 30 millió Ft bevételi határig nem kell?

Kérdés: Az önkormányzatoknál ma is gyakorlat, hogy az önkormányzati ingatlanra egy projektcég épületberuházást végez, az elvégzett beruházást a beruházó projekt kft. a saját könyveiben, mint idegen ingatlanon végzett beruházást mutatja ki. Az idegen ingatlanon végzett beruházást a könyveiben kimutató cég adhatja bérbe, szedheti a bérlemény hasznát? Az ingatlan tulajdonosánál, a beruházást végzőnél hogyan kell könyvelni az idegen ingatlanon végzett beruházást? Ki és hogyan számolja az értékcsökkenést? A bérbeadásból származó bevételt? A projektcég felszámolásakor az idegen ingatlanon végzett beruházást (épületet) jogosan követelheti az önkormányzat? Jogosan követelheti az ezen épület bérbeadásából származó bevételt az önkormányzat?

Kérdés: Az új Ptk. alapján van-e lehetőség arra, hogy a negatív összegű saját tőke rendezését a kft. úgy oldja meg, hogy a tulajdonossal szemben fennálló jelentős összegű kölcsöntartozást a felek a következő évben átminősítsék pótbefizetéssé? A könyvelés pénzmozgás nélkül történne.

Kérdés: A mezőgazdasági cégnek kizárólag földje van, sem gépparkkal, sem munkaerővel nem rendelkezik. Így szolgáltatást vesz igénybe más társaságoktól, amelyek nemcsak a szolgáltatást nyújtják, hanem adott esetben a szükséges vetőmagot, növényvédő szert, műtrágyát is. Ha külön tételként számlázzák a szolgáltatást és külön a felhasznált alapanyagot, számlázhatják-e a vetőmagot a fordított áfa szabályai szerint? És ha a számla egyszerre tartalmazza a szolgáltatást és az alapanyagot? A felhasznált alapanyag könyvelhető-e anyagköltségként az 51-es számlára?

Kérdés: Cégünk üres patronokat, tonereket értékesít az EU-ba. Ezeket megtöltve lehet majd értékesíteni. A számla az értékesítéskor elkészül, az áruval együtt szállítják. Megérkezés után kiderül, hogy sok termék összetört, nem használható, de voltak olyanok is, amelyeket nem számláztak. Számlával egy tekintet alá eső okiratot készítettünk, amelyen "+" tételként szerepelnek a lemaradt áruk, "-" tételként az összetört, nem használható áruk. Helyesen jártunk el? Az eredeti számlázáskori árfolyamon könyvelünk, azzal a dátummal, amikor a vevő kézhez veszi a helyesbítő számlát. Ha csak az összetört, nem használható áru negatív értékét kell rendezni, rendezhető-e utólag adott árengedményként? Ha lehet, akkor a számlázott árengedményt a számla kiállításának napi árfolyamán szerepeltetem a könyvelésben? A számlázott árengedményt az áfabevallásban, az összesítő bevallásban jelenteni kell? A használhatatlan árukat nem szállítják vissza. Ezekről az árukról cégünk elkészítheti a selejtezési jegyzőkönyvet az EU-s vevő jelentése alapján?

Kérdés: Kérdés: Néhány nappal ezelőtt olvastam, hogy a számviteli törvény 2016. január 1-jétől jelentősen módosul (legalábbis a módosítást tartalmazó törvény terjedelméből ez következik). Lehetne ezen módosítások közül néhányról, számlaösszefüggésekkel is kiegészítve, a Számviteli Levelekben is olvasni?

Kérdés: A társaság taggyűlése a társaság végelszámolását határozza el. A végelszámoló a korrigált nyitó mérleg alapján azt állapítja meg, hogy a társaság vagyona nem elegendő a kötelezettségek kifizetésére, amiatt, mert az ügyvezető (aki a társaság tagja is) korábban kölcsönt bocsátott a társaság rendelkezésére (más tartozás nincs). A cégtörvény szerint, ha a cég vagyona a hitelezők fedezetére nem elegendő, és a tagok a hiányzó összeget harminc napon belül nem fizetik meg, haladéktalanul köteles felszámolási eljárás lefolytatására irányuló kérelmet benyújtani. Helyes-e a következtetés? A végelszámoló kéri a tagokat, fizessék be a hiányzó összeget (ami a kölcsönnel egyenlő). Ezt követően a végelszámoló kifizeti a korábban nyújtott kölcsönt, és ezáltal megszűnik a végelszámolást akadályozó tényező. Mi az így rendelkezésre bocsátott összeg jogcíme? Pótbefizetés? A saját tőke elemein belül hol kell kimutatni? A pénzügyi rendezést lehet-e beszámítással rendezni (ha a követelés és a kötelezettség jogosultja ugyanaz a személy)?

Kérdés: Kérem, mutassák be az engedményezés jogi és számviteli előírásait, kiegészítve azokat az indokolt számlaösszefüggésekkel is.

Kérdés: Alapítvány iskolát tart fenn, amelyhez költségvetésből normatív támogatást – fejkvótát – kap. A kettős könyvelést végző alapítvány a kapott normatív támogatást egyéb bevételként, az iskolának egy az egyben átutalt összeget pedig egyéb ráfordításként számolja el?

Kérdés: Integrátori tevékenységet végző szövetkezet termeltetői szerződést kötött egy konzervgyárral, amely vetőmagot biztosít a szövetkezet részére. A vetőmag-biztosítás szabályozása a termeltetői szerződésben: "A vetőmag értéke, a vetőmaghoz kapcsolódó logisztikai költségek és a teljes pénzbeli előleg az első szállítmányok értékéből kerül levonásra." A konzervgyár a vetőmag átadásakor számlát bocsát ki. Kérdés, hogy köteles-e a termelő a konzervgyár részére előlegszámlát kiállítani? A szövetkezet ugyanilyen szerződést köt a tagjaival is. A tagok is kötelesek előlegszámlát kibocsátani? Más konzervgyár esetén: "Szerződő felek megállapodnak abban, hogy amennyiben a vevő saját költségén az eladónak vetőmagot biztosít, a vetőmag ellenértékét az első beszállítások (számlák) értékéből vonja le." E szerződés alapján a termelő köteles-e a konzervgyár részére előlegszámlát kiállítani a vetőmag átvételével egyidejűleg? Egy termeltetői szerződés esetén, ahol különböző inputanyagokkal, illetve szolgáltatásokkal látják el a termelőt, amely kötelezettséget vállal arra, hogy a betakarítást követően a terményt a termeltető részére adja el, és ekkor történik meg az inputanyagok ellenértékének beszámítással történő rendezése, mindenképpen az Áfa-tv. 59. §-a alá tartozó ügylet-e, tehát "cserének, barternek" kell-e minősíteni, és az in­putanyagok, illetve szolgáltatások igénybevételének időpontjában a termelő köteles-e előlegszámlát kiállítani? Abban az esetben, ha a szerződésben az inputanyagok ellenértékének kifizetési módjára vonatkozóan nincs a beszámításról – kompenzálásról – megállapodás, kizárólag az inputanyagok átadásáról, illetve végzett szolgáltatásokról készült számlák fizetési határidejét állapítják meg a termeltetési ciklus végéhez igazodva – értelmezésünk szerint –, nem beszélhetünk az Áfa-tv. 59. §-ában részletezett beszámítható vagyoni előnyről. Jól gondoljuk?