Az eredménytartalék terhére leszállított jegyzett tőke kivonása

Kérdés: A gazdasági társaság leszállított jegyzett tőkéjét a tulajdonosok nem vonják ki, az eredménytartalékba helyezik. A későbbiek során ez az összeg kivonható-e az eredménytartalékból osztalékadó, illetve magánszemély esetében szja-fizetési kötelezettség nélkül?
Részlet a válaszából: […] ...(a társaságnál kötelezettségként kimutatott összegről), akkor ezt a társaságnál elengedett kötelezettségként kell a rendkívüli bevételek között elszámolni, nem lehet közvetlenül az eredménytartalékba helyezni. [A Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének ly) pontja és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 22.

Értékpapír és étkezési utalvány juttatása

Kérdés: A vállalkozás munkavállalóinak természetbeni juttatásként banki értékpapírt (kötvény, befektetési jegy...), illetve étkezési utalványt kíván adni. Az értékpapír és étkezési utalvány természetbeni juttatás vagy a juttatás (értékpapír, étkezési utalvány) tartalmát tekintve jutalom, így a juttatott összeg annak adóvonzatát viseli?
Részlet a válaszából: […] ...szünet idejében a munkahely elérhető körzetében meleg étkeztetést biztosító szolgáltatónál a munkavégzés napján elfogyasztott ételek esetében jöhet szóba.Az adómentes részt meghaladóan természetben adott étkezési támogatás adóköteles természetbeni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 22.

Lakásberuházások elszámolása

Kérdés: Hogyan kell elszámolni év közben a lakásberuházáshoz beszerzett telek értékét, a kivitelezők által számlázott vállalkozói díjakat, a társaság által beszerzett és a külső kivitelező által felhasznált építési anyagok értékét? Mi a helyzet év végén?A kft. használatbavételi engedélyek birtokában értékesíti a lakásokat. Első értékesítésnek minősül-e? A lakások elkészülte után a társaság úgy dönt, hogy egy lakást saját tulajdonban tart, és azt bérbeadás útján hasznosítja. Milyen módszerrel lehet az egy lakásra jutó beszerzési árat meghatározni? Hogyan kell kimutatni a saját tulajdonban maradó lakás értékét? Helyi iparűzési adó alapjánál mit kell figyelembe venni?
Részlet a válaszából: […] ...között változatlan formában maradnak, bár értékük változhat, a saját termelésű készletek közé akkor, ha az előbbi feltételeknek nem felelnek meg, vagy az értéknövelő munkákat az adott társaság végezte el.A lakásberuházást a társaság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 22.

Kisvállalkozási adóalap-kedvezmény: tetőcsere

Kérdés: Betéti társaságunk felszámolás alatt lévő cégtől ipari telephelyet vásárolt, amely különböző épületeket, építményeket és telket foglal magában. A telephely üresen áll, üzembe helyezése nem történt meg. Az egyik épület tetőszerkezetét lebontották, helyette teljesen újat építettek. A telep védelme érdekében riasztóberendezést telepítettek. A tetőcsere és a vagyonvédelmi berendezés telepítése beruházás vagy felújítás? A mikro- és kisvállalkozási kedvezmény érvényesíthető-e?
Részlet a válaszából: […] ...növelni. (Amennyiben az ipari telephely számlázott ellenértéke nem tartalmazta külön-külön az egyes épületek, építmények, illetve a telek értékét, akkor ezt a megbontást a bt.-nek kellett elvégeznie. A bt. könyveiben nem telephely – még a beruházási számlán sem –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 22.

Árbevétel: lakásingatlanok értékesítése

Kérdés: Külkereskedelmi cég, amely ingatlanforgalmazással is foglalkozik, lakásingatlanokat értékesít. Ezek eladási árát árbevételként vagy egyéb bevételként kell elszámolni? Esetükben amortizáció elszámolható-e?
Részlet a válaszából: […] ...Ha az ilyen lakásingatlant értékesítik, akkor az eladási ár, mint a tárgyi eszköz közvetlen értékesítésének bevétele, az egyéb bevételek között számolandó el.Az ingatlanforgalmazással is foglalkozó cégnél azonban nem ez a jellemző. Amennyiben a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 22.

Egyéni vállalkozó üzembe helyezési okmánya

Kérdés: Egyéni vállalkozó esetén, akire nem az Szt., hanem az Szja-tv. vonatkozik, mi tekinthető üzembe helyezési okmánynak, illetve szükség van-e erre? (A kérdés kapcsolódik a Számviteli Levelek 397. kérdéséhez.)
Részlet a válaszából: […] ...rendelkezésre állnak, a rendeltetésszerű használatbavétel hatósági, jogi feltételei teljesülnek. Ha – ezen túl – a műszaki feltételeket is teljesítették és az eszközök rendeltetésszerűen működtethetők, akkor az eszközök üzembe helyezhetők.A meglévő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 22.

Beolvadás esetén osztalékkifizetés

Kérdés: Egy rt.-be beolvad egy kft. A cégbírósági bejegyzés a mérlegkészítés időpontjáig megtörtént. A beszámolót elfogadó közgyűlés dönt az osztalék kifizetéséről. Jár-e osztalék a beolvadás miatti új részvényeseknek? Mi van akkor, ha a beolvasztó rt.-nél osztalékelőleget fizettek? Milyen eltérést jelent a beolvadás, ha az a tárgyévet követően történik? A vagyonmérleg-tervezet a tárgyév év végi beszámolója alapján készült.
Részlet a válaszából: […] ...szereplő – nyereség jellegű – adózott eredmény osztalékként történő kifizetéséről – ha az Szt.-ben előírt feltételek teljesülnek – még a taggyűlés jogosult dönteni, és nem a beolvadás utáni új összetételű közgyűlés. (Az is döntés, ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 22.

Szövetkezeti üzletrész és részvény cseréje

Kérdés: A szövetkezet egyik leányvállalata (kft. rt.-vé) átalakult. Az átalakuláskor meglévő felhalmozott vagyon miatt a tulajdonos szövetkezetnél 17 százalékos eredménynövekedés jelentkezett. A szövetkezet – csereszerződés alapján – visszavásárolja tagjától a szövetkezeti üzletrészt névértéken, és ugyanolyan (névértékű) értékű – leányvállalati – részvényt ad érte, mely a szövetkezet számvitelében már 117 forintos beszerzési értéken szerepel. A fenti szövetkezeti üzletrész cseréjének milyen jogcímen, milyen mértékű adóvonzata van a szövetkezetnél, illetve a tagjánál?
Részlet a válaszából: […] ...a pénzügyi műveletek ráfordításai között árfolyamveszteségként kell a különbözetet a szövetkezetnek elszámolnia. [Könyvelési tételek: a szövetkezeti üzletrész visszavásárlása: T 3731 – K 4792; részvények értékesítése: T 366 – K 9751; részvények...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 22.

Nonprofit szövetkezet eredményének visszaosztása

Kérdés: Alakult egy új típusú, nonprofit mezőgazdasági szövetkezet, mely a tagok által megtermelt szőlőt felvásárolja, feldolgozza és értékesíti. A gazdálkodási évben keletkezett eredményt felvásárlási jegyen mint felárat juttatja vissza a tagoknak. A 2000. év végén keletkezett adózatlan eredmény visszaosztásával nem volt gondunk, mert 2001 januárjában volt pénze a szövetkezetnek. Kiállította a felvásárlási jegyeket, amelyekből a felárat 2000. évre – időbeli elhatárolásként –, az áfát 2001. január havi visszaigényelendő tételként könyveltük le. Most viszont az a probléma, hogy nem lesz pénze a 2002. év első felében, nem tud felvásárlási jegyet kiállítani a mérleg leadásának határidejéig. Nem tudjuk, milyen formában van lehetősége a 2001. évben keletkezett eredmény visszaosztására a tagoknak a felvásárlási jegy helyett.
Részlet a válaszából: […] ...típusú szövetkezet is alanya a Tao-tv.-nek, így pozitív adóalap (amely még akkor is lehetséges az adózás előtti eredményt módosító tételek – jellemzően a Tao-tv. 7. és 8. §-ában foglaltak – miatt, ha nem mutat ki adózás előtti nyereséget) után meg kell fizetnie...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 22.

Hozzájárulás transzformátorállomás építéséhez

Kérdés: Társaságunk transzformátorállomást épít az áramszolgáltatóval közösen, amelynek költségeit 60 százalékban a kft. viseli. A transzformátorállomás az áramszolgáltató tulajdonába kerül, a karbantartás is az rt. feladata. A számla még nem készült el, csak egy "Megállapodás a pénzeszköz átadás-átvételéről", amelyen az SZJ-re a hivatkozás: nem besoroláson alapuló szolgáltatás. A transzformátorállomás-építést a tárgyi eszközök vagy az immateriális javak közé kell-e besorolni? El lehet-e számolni értékcsökkenést? Hogyan állapítjuk meg, hogy hány évig szolgálja a vállalkozási tevékenységet?
Részlet a válaszából: […] ...továbbá a villamoshálózat-fejlesztési hozzájárulásról szóló 26/1995. (VII. 25.) IKM rendelet meghatározza, hogy mikor kell, milyen feltételekkel és módon, illetve mennyi hálózatfejlesztési hozzájárulást fizetni. A hivatkozott jogszabályok alapján a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 22.
1
324
325
326
356