Költségvetési szervezetnél a szállítási és üzembehelyezési költség

Kérdés: Költségvetési szerv nagy és kis értékű eszközöket vásárolt. Mindkét eszköz beszerzése során a számlákon külön soron szerepelt szállítási és üzembehelyezési költség is. Vásárlás esetén a bekerülési érték részét nem képezik a szállítási és üzembehelyezési költségek? Ha ezeket az eszközöket közvetlenül a gyártótól (idegen vállalkozóval történő kivitelezés) szerzik be, akkor a bekerülési érték részét képezik a szállítási és üzembehelyezési költségek? Az NGM-honlap Gyakori kérdések, 19.1. bekezdés megfogalmazása a következő: "A vásárolt ... amennyiben azok nem részei a vételárnak." A kérdésem a következő erre vonatkozóan: hogy lesz (lehet) része a szállítás és az üzembe helyezés a vételárnak? Ha jól értelmezem: ha van egy árajánlat, mely minden tételt tartalmaz, és a számla csak egy sort, akkor része a vételárnak? De mi van akkor, ha nincs árajánlat?
Részlet a válaszából: […] ...kell megítélni.A szállítási szolgáltatás eladótól történő igénybevételére akkor kerül sor, ha a termék átvétele nem az eladó telephelyén, hanem a vevő telephelyén történik (az oda való eljuttatást az eladó vállalja, külön költségtérítés ellenében), akkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 12.

Családi nap költségeinek elszámolása

Kérdés: A gazdasági társaság a cég telephelyén családi napot rendez dolgozóinak (sportvetélkedők, műsor, étel-ital fogyasztás). Hogyan kell a juttatások után adózni, illetve könyvelni a beérkező számlákat?
Részlet a válaszából: […] Az adózásra vonatkozóan az Szja-tv. 70. §-a (6) bekezdésének b) pontja ad választ, amiből a számviteli elszámolás is következik. Az Szja-tv. szerint egyes meghatározott juttatásnak minősül az egyidejűleg több magánszemély (ideértve az üzleti partnereket is) számára...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 8.

Víziközmű-szolgáltató cégnél a rendszerhasználati díj elszámolása

Kérdés: Víziközmű-szolgáltató cég kötelező közbeszerzés keretében szerzi be az elektromos áramot. Az áramkereskedőtől ún. integrált számlát kért és kap, amely számla tartalmazza a közbeszerzés eredménye szerinti kereskedelmi díjon kívül az úgynevezett rendszerhasználati díjat, valamint a jövedékiadó-tételt és a pénzeszközök tételsort is [13/2018. (XII. 15.) MEKH r.] A cég saját számviteli rendszerében külön kell-e nyilvántartani a kereskedelmi díjat és külön az azonkívüli tételeket? Ha nem, elegendő-e az analitikus nyilvántartás vezetése a kereskedői díj vonatkozásában?
Részlet a válaszából: […] ...47. §-a szerint ugyanis a bekerülési érték része az eszköz megszerzése (az áramdíj anyagköltség) érdekében a raktárba (a telephelyre) történő beszállításig felmerült, az eszközhöz egyedileg hozzákapcsolható tételek együttes összege. Az adott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 4.

Idegen ingatlanon végzett beruházás kivezetése

Kérdés: A társaság idegen ingatlanon végzett beruházást, amely során az ingatlan bekerült a cég eszközállományába. Időközben a telephelyet megszüntették. Ilyen esetben a társaság továbbra is számolja az értékcsökkenést, vagy ki kell vezetni az eszközök közül?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésből nem derül ki, hogy milyen beruházást végzett a cég az idegen ingatlanon, továbbá mi köze van a beruházásnak a megszüntetett telephelyhez? Le kellett bontani, vagy csak a cég nem tudja használni? A nyitott kérdések miatt csak közelítő, illetve lehetséges...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 7.

Szerszámvásárlás tulajdonjog fenntartásával

Kérdés: Cégünk ez évben több szerszámot fog vásárolni az alábbi feltételekkel: a tulajdonjog nem lesz a miénk. A szállító/gyártó cég megtartja a szerszámok tulajdonjogát, amelyeket telephelyükön (külföldön) használnak, kizárólag a mi alkatrészeink előállításához. A szerszámokkal – azok teljes hasznos élettartama alatt – a beszállító kizárólagosan a mi részünkre fog alkatrészeket gyártani. A számlán "Tool charges" megnevezés áll. A számlán szereplő összeget aktiválhatjuk-e tárgyi eszközként/vagyoni értékű jogként, és a hasznos élettartam alatt értékcsökkenést elszámolhatunk-e, vagy egy összegben költségként kell leírnunk az adott évben?
Részlet a válaszából: […] ...szerintünk a szerszámárat jelenti.Furcsa konstrukcióról van szó. A kérdés szerint attól vásárolnak szerszámokat, aki azokat a saját telephelyén használja, igaz, a kérdező cég számára állít elő azokon alkatrészeket. Helyes, a számviteli alapelvekkel külföldön...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. december 13.

Importált termék árfolyama

Kérdés: Cégünk terméket importál Kínából. A vámkezelés Magyarországon történik. Helyesen járunk-e el, ha az USD-ben kiállított számla forintértékét a vámhatározat dátumával határozzuk meg (a számviteli politikában meghatározott árfolyamon)? Ha például Szlovéniában vámkezelik, akkor a fuvarparitásnak megfelelő árfolyamot kell alkalmazni? Pl. CIF- vagy CFR-paritás esetén azzal a dátummal könyvelem (teljesítés napja), amikor a hajóból kirakodnak (amikor az áru áthalad a hajókorlát fölött)?
Részlet a válaszából: […] ...ideje lehet a vámkezelés, a hajóból történő kirakás helye és időpontja is, de lehet a külföldi feladási hely, illetve a belföldi hazai telephelye is. Ezért nem lehet kategorikusan kijelenteni, hogy a teljesítés időpontja a vámhatározat kelte, a határparitásos ár...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. december 13.

Személyesen közreműködő társas vállalkozók munkába járása

Kérdés: A kft.-nek 3 fő ügyvezetője van, és mindhárman társas vállalkozók, akik személyesen közreműködnek. Kizárólag ez az egy jogviszonyuk van. Lakóhelyük és a telephelyük, ahol a tevékenységüket ténylegesen végzik, 80 km-re van, ahová saját gépjárművel utaznak. Miként kaphatnak sajátgépjármű-költségeikre juttatást/térítést? Milyen lehetőségek vannak költségtérítésre adómentesen, illetve, ha adóköteles, akkor annak mi a mértéke? Megilleti-e őket a munkába járás költségtérítése?
Részlet a válaszából: […] A kft. 3 ügyvezetője, akik személyesen közreműködő társas vállalkozók, sajátgépjármű-költségeikre a munkába járásra tekintettel kaphatnak költségtérítést, de erre adómentesen nincs lehetőség, tekintettel arra, hogy nem az Mt. szerinti munkaviszony keretében történik a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. december 13.

Más vállalkozó által vásárolt számlatömb használata

Kérdés: Egy telephelyen két egyéni vállalkozás működik. Az egyik vállalkozó 2 db számlatömböt vásárolt, melyről a nyomtatványboltos 1 számlát állított ki a vállalkozó nevére. Ez a vállalkozó a megvásárolt tömbökből egyet átadott a másik vállalkozónak használatra, és a szigorú számadású nyomtatványok közé felvezetésre került mindegyikük részéről. Ezáltal a második vállalkozás nem a saját nevére szóló számlatömbbe számlázta ki a bevételeit. Szeretnénk Önöktől állásfoglalást, útmutatást kérni, hogyan tudjuk ezt helyrehozni? (Jegyzőkönyvet felvenni, számlatömböt adásvételi szerződéssel eladni ... stb.)
Részlet a válaszából: […] Álláspontunk szerint a legegyszerűbb megoldás az lenne, ha a 2 db számlatömb vásárlásáról szóló számlát visszavinnék a nyomtatványboltosnak, és kérnék, hogy állítson ki sztornószámlát az egy számláról, és adjon két számlát a két vállalkozás nevére a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 21.

Több társaság által végzett termék-előállítás

Kérdés: A termékek előállításához szükséges anyagokat az "A" társaság szerzi be, az anyagokat a késztermék szintjéig a "B" és a "C" társaság dolgozza fel saját telephelyén bérmunka keretében, majd visszaszállítják az "A" társasághoz. Az adott esetben beszélhetünk-e saját előállítású termékről, és ha igen, akkor hol, melyik társaságnál?
Részlet a válaszából: […] Az "A" társaság a megvásárolt anyagot vásárolt készletként készletre veszi, majd feldolgozásra átadja bérmunkára (a 21-22. számlacsoporton belül, vagy az analitikában elkülöníti mint feldolgozásra átadott anyagot).A "B" és "C" társaság elvégzi a bérmunkaként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 8.

Közvetített szolgáltatás értelmezése, számlázása

Kérdés: A társaság a Ptk. szerint megkötött építési vállalkozási szerződés keretében lakó- és irodaépület építését és átadását vállalta. Ehhez kétféle formában vesz igénybe alvállalkozókat:
a) olyan vállalkozókat, akik az Építményjegyzék szerinti termék vagy építési szakasz elkészítésére vállalkoztak, ezek továbbszámlázására a számviteli törvény nem tartalmaz előírást, így ezekre a számlában utalni nem kell;
b) olyan vállalkozókat, akik szolgáltatói típusú munkákat végeznek (festést, mázolást, villanyszerelést stb.), ezekkel a vállalkozókkal a Ptk. szerinti vállalkozói szerződést kötöttek, csak ezeket kell közvetített szolgáltatásként elszámolni.
Hogyan kell rögzíteni a fővállalkozó által kiállított számlán a közvetítés tényét?
Részlet a válaszából: […] ...szállítják, akkor tőlük a fővállalkozó – a Ptk. szerint – adásvételi szerződés alapján anyagot, szerkezeti elemeket vásárol, a telephelyére vagy a munkahelyre történő beszállításhoz pedig szállítási és rakodási szolgáltatást vesz igénybe. A fővállalkozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 11.
1
9
10
11
43