Exportértékesítés, késleltetett kiszállítás

Kérdés: Külföldi megrendelő részére élelmiszert állítottunk elő. A vevő a terméket átvette, az ellenértéket számla alapján kifizette, a terméket azonban nem vitte el. Tárolási nyilatkozatot állítottunk ki részére azzal, hogy a terméket csak később fogja kiszállítani. Elszámolhatjuk-e a számlázott összeget árbevételként, vagy az átutalt devizát előlegként kezeljük-e? Van-e, illetve mikor van áfafizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 72. §-a (2) bekezdésének a) pontja szerint a vevőnek a szerződésben meghatározott feltételek szerinti teljesítés alapján kiállított, elküldött, a vevő által elismert, elfogadott, számlában rögzített – áfát nem tartalmazó – ellenértéket kell árbevételként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 3.
Kapcsolódó címke:

Osztalékfizetés elhalasztása

Kérdés: Társaságunk taggyűlése a 2000. évi beszámoló elfogadásakor osztalékfizetést szavazott meg és állított be az eredménykimutatásba. Ha a társaság pénzügyi helyzete nem teszi lehetővé a kifizetést a jóváhagyás évében, akkor mi a teendő? Át lehet-e vinni a kifizetést a következő évre? Lehet-e az osztalékot részletekben fizetni?
Részlet a válaszából: […] A Gt. szerint az osztalékról a gazdasági társaság közgyűlése, taggyűlése dönt, az Szt. pedig – a Gt. vonatkozó előírásait figyelembe véve – meghatározza az osztalékkifizetés számviteli feltételeit.Sem az Szt., sem a Gt. előírásai az osztalékfizetés pénzügyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 22.
Kapcsolódó címke:

Barterügyletek elszámolása

Kérdés: Barterügylet esetén a bekerülési érték meghatározásánál alkalmazandó árfolyam az első teljesítéskori választott árfolyam. Ha több egymást követő importot több egymást követő exporttal egyenlítünk ki, akkor az összes importnál és az összes exportnál azt az egy árfolyamot kell-e végig alkalmazni, amelyik az első ügylet teljesítésének időpontjában volt? Mi van akkor, ha egy importot több exporttal ellentételezünk, vagy a következő exportot félig egy másik importba számítjuk be? Ekkor milyen árfolyamot kell alkalmazni?
Részlet a válaszából: […] A hosszabban idézett kérdésből arra lehet következtetni, hogy a barterügylet számviteli fogalma és a barterügylet gyakorlati alkalmazása lényegesen eltér egymástól.Az Szt. 75. §-ának (6) bekezdéséből következően: a barterügylet olyan ügylet, amikor az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. június 6.
Kapcsolódó címke:

Egyéni vállalkozó áfalevonási joga

Kérdés: Pénzforgalmi szemléletben könyvelő, naplófőkönyvet vezető egyéni vállalkozó esetében nem egyértelmű, hogy a teljesítés időpontja, vagy a fizetés időpontja a mérvadó-e az áfa visszaigénylése szempontjából.
Részlet a válaszából: […] Egyetlen adóalanynál, így az egyéni vállalkozónál, vagy bármely más, pénzforgalmi szemléletű könyvvezetéssel bíró adózónál sem feltétele az áfa levonásának a számla, egyszerűsített számla pénzügyi rendezése. (A korábban a levonási jog érvényesítéséhez ebben a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. szeptember 6.
Kapcsolódó címkék:    

A tulajdonjog fenntartásával történő értékesítés

Kérdés: A számlában tulajdonjoggal fenntartott termékértékesítésnél mikor történik a gazdasági esemény könyvelése és az áfa megfizetése? Év végén készletre kell-e venni (saját termelésű készletek)?
Részlet a válaszából: […] A Ptk. 368. §-ának (1) bekezdése szerint: "Az eladó a tulajdonjogot csak a szerződés megkötésekor, írásban és legfeljebb a vételár teljes kiegyenlítéséig tarthatja fenn." Ebből következően, azt a számlában nem lehet jogérvényesen fenntartani. A kérdező nem ír arról,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. szeptember 6.
Kapcsolódó címkék:    

Egyszeres könyvvitel: áfa-visszaigénylése

Kérdés: Az egyszeres könyvelést végző vállalkozó tehergépkocsit vásárol: a számlán a teljesítési időpont és fizetési határidő 2000. december. A számla kiegyenlítése a fizetési határidőn belül megtörtént. A tehergépkocsi tényleges átadásának időpontja 2001. január 1. a forgalmi engedély szerint is. Az áfa visszaigénylése 2000-ben megtörténhetett-e?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 16. §-ának (1) bekezdése értelmében az áfafizetési kötelezettség a teljesítés időpontjában keletkezik. Főszabályként a teljesítés időpontja a Ptk. szerint megállapított teljesítéssel esik egybe. Ezért, ha a felek közötti szerződés a termék birtokbaadása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. július 12.
Kapcsolódó címkék:  

Helyesbítő vagy sztornószámla?

Kérdés: Mikor kell sztornószámlát, és mikor helyesbítő számlát kiállítani? Mit kell tartalmazniuk?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 13. §-a (1) bekezdésének 16., 17., 18. pontjai tartalmazzák a számlával, az egyszerűsített számlával, a számlát helyettesítő okmánnyal szembeni követelményeket, de nem találunk a sztornószámlára vonatkozó előírást. A számlaadási kötelezettségről az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. június 28.
Kapcsolódó címkék:    

Áfa: "vitatott" számla

Kérdés: Hogyan alakul a "vitatott" számla utáni áfafizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] A kérdést a Számviteli Levelek 8. számában a 129. kérdésre adott válaszban már érintettük. Itt azt csak kiegészítjük a következőkkel:Az Áfa-tv. 40. §-ának (6) bekezdése értelmében – minden egyéb körülmény mérlegelése nélkül – áfafizetésre kötelezett az, aki...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. május 31.
Kapcsolódó címkék:    

A teljesítés időpontja a számlában

Kérdés: A számviteli törvény szerint eltérhet-e a számlateljesítés időpontja és a számlakiállítás időpontja (nem folyamatos szolgáltatás esetén) a társaságok, illetve az egyéni vállalkozók számlázásánál?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 166. §-ának (3) bekezdésében foglaltakból az következik, hogy a számlát a gazdasági művelet, esemény megtörténtének időpontjában kell kiállítani. Az értékesítésről a számlát – az Szt. 72. §-a (1)–(2) bekezdésében foglaltak alapján – a szerződés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. április 19.
Kapcsolódó címkék:    

Folyamatos teljesítés számviteli elszámolása

Kérdés: Folyamatos teljesítésű számla áfa szempontjából abban a hónapban kerül bevallásra, ami a számlán a teljesítés időpontja, amely megegyezik a fizetési határidővel. Mint költséget, illetve bevételt melyik hónapra kell könyvelni, ha például decemberi bérleti díjról van szó?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 165. §-ának (3) bekezdése szabályozza azt, hogy a gazdasági műveletek, események bizonylatainak adatait mikor kell könyvelni. E szerint az egyéb – pénzeszközöket közvetlenül nem érintő – gazdasági műveletek, események bizonylatainak adatait a gazdasági műveletek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. április 19.
Kapcsolódó címkék:    
1
…
32
33
34