Visszaküldött számla könyvelése

Kérdés: Kiszámláztuk vevőnk részére a szerződésünk szerinti szolgáltatási díjat. A vevő visszaküldte a számláját vis maiorra hivatkozva, de kifizette azt az összeget, amit jogosnak gondolt. Cégünk fizetési felszólítást küldött, melyben értesítettük, hogy nem fogadjuk el a kifogást. A könyveinkben árbevételként és követelésként szerepeltethetjük-e az általunk kiállított számlát?
Részlet a válaszából: […] ...Szt. 72. §-a (2) bekezdésének a) pontja szerint a teljesítés időszakában (üzleti évben) elszámolt értékesítés nettó árbevétele magában foglalja a szerződésben meghatározott feltételek szerinti teljesítés alapján kiállított, elküldött, a vevő által elismert...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 12.
Kapcsolódó címkék:  

Szállodafelújítás költségeinek elszámolása

Kérdés: A szálloda tervezett felújítása során különböző munkákat fognak végezni, amelyek többsége – úgy vélik – felújításnak, esetleg pótlólagos beruházásnak minősül, de lesznek olyanok is, amelyek karbantartásnak tekintendők. Ez utóbbiakat időbelileg el kívánják határolni, mivel azok a későbbi bevételek érdekében szükségesek. A beépített bútorok, berendezések cseréjét felújításként, a mobil eszközök, berendezések cseréjét pótlólagos beruházásként számolnák el. Helyesen gondolják?
Részlet a válaszából: […] ...A törvényi előírás éppen fordítva fogalmaz: "Az adott időszak eredményének meghatározásakor a tevékenységek adott időszaki teljesítéseinek elismert bevételeit és a bevételnek megfelelő költségeit (ráfordításait) kell számításba venni."Valójában csak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 12.
Kapcsolódó címkék:  

Közvetített szolgáltatás-e a vásárolt fuvarozás?

Kérdés: Társaságunk szállítmányozással foglalkozik, s ennek alapján szállítmányozási szerződés alapján vesz igénybe különféle szolgáltatásokat, közte közúti, vasúti fuvarozási szolgáltatást. A számlán a megjegyzés rovatban szerepel, hogy az közvetített szolgáltatást tartalmaz. A helyi iparűzésiadóalap-számítás kapcsán merült fel az a kérdés, hogy levonható-e közvetített szolgáltatásként a vásárolt fuvarozási szolgáltatás? A Ptk. 6:302. §-a szerint a szállítmányozási szerződés alapján a szállítmányozó a saját nevében a megbízó javára küldemény továbbításával összefüggő szerződések megkötésére és jognyilatkozatok megtételére, a megbízó díj fizetésére köteles. Úgy vélem, hogy ebből következik, hogy a szerződés során a szállítmányozó változatlan formában közvetít szolgáltatást, nem szükséges a szerződésben külön rendelkezni arról, hogy a társaság közvetíti a fuvaros cég szolgáltatását, amelyre egyébként sincs módja, mert nincs fuvareszköze.
Részlet a válaszából: […] ...a szerződéses tartalomra vonatkozó feltétele teljesül.A nettó árbevétel csökkentéséhez szükséges azonban a számlázási feltétel teljesítése is, azaz az egyes közvetített szolgáltatásokat külön kell feltüntetni a számlán.(Kéziratzárás: 2020. 10....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 29.
Kapcsolódó címke:

Bankszámlanyitásra nem kötelezett egyéni vállalkozó

Kérdés: Egyéni vállalkozó bankszámlanyitásra nem lenne kötelezett, de vállalkozói bankszámlát nyit, van főállása, vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmaz. A vállalkozói számlájáról teljesíthet-e olyan utalásokat, melyek nem az egyéni vállalkozásával kapcsolatban merülnek fel? Vállalkozói kivétje nincs. A negyedéves adóelőleg-fizetési kötelezettséget befolyásolja-e, ha a vállalkozói bankszámlájának az egyenlege a negyedév végén kevesebb lenne, mint a vállalkozásból származó jövedelme?
Részlet a válaszából: […] ...követhető legyen. Apénzbevétellel esik egy tekintet alá a termékértékesítés és a szolgáltatásnyújtás ellenértéke akkor is, ha teljesítése egészében vagy részben nem pénzben (hanem például csere vagy beszámítás révén) történt. A részletező...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 29.
Kapcsolódó címkék:  

Osztalékkövetelés engedményezése

Kérdés: Egy gazdasági társaság magánszemély tulajdonosa – a korábbi években jóváhagyott, nyilvántartott – osztalékkövetelését engedményezi egy (másik) gazdasági társaságra. Mikor áll be az osztalék kapcsán a kifizető szja-, szocholevonási, -bevallási kötelezettsége? Az engedményes követelés érvényesítésekor? Tehát a konkrét pénzügyi teljesítéskor? Ha erre évek múltán kerül sor, akkor mi alapján vonjuk le az szja-t, szochót? Hogyan kell ezt a gazdasági eseményt lekönyvelni? További információk: Az osztalék jóváhagyása a 2015. évi beszámoló elfogadásával, 2016-ban történt, azonban a társaság likviditási helyzete miatt kifizetésre nem került sor. A magánszemély (tag) 2019-ben engedményezte az osztalék kifizetését egy gazdasági társaságra. Az engedményes a követelést a mai napig nem érvényesítette. A fenti gazdasági eseménnyel kapcsolatban mikor és hogyan kell könyvelnünk? Mi a teendő, ha az engedményes gazdasági társaság a követelést érvényesíteni szeretné? Meg kell keresnünk az eredeti jogosult magánszemélyt annak érdekében, hogy nyilatkozzon az szja- és szocholevonás helyes megállapítása érdekében? Mi történik abban az esetben, ha időközben a magánszemély értékesítette az üzletrészét? (És ha a helyes számfejtés érdekében a nyilatkozatot nem tudjuk beszerezni?) Kérem, hogy a gazdasági események helyes könyvelését is mutassák be a válaszadás során!
Részlet a válaszából: […] ...a kifizető szja-, szocholevonási, -bevallási kötelezettsége az engedményes követelés érvényesítésekor, tehát a konkrét pénzügyi teljesítéskor válik esedékessé. Ha erre évek múltán kerül sor, ekkor történik meg az osztalék engedményezése, akkor a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 29.
Kapcsolódó címkék:  

Mobiltelefon 100 százalék kedvezménnyel

Kérdés: Cégünk mobiltelefont vásárol kedvezményesen. A számla első sorában feltüntetik a készülék típusát, mennyiségét, egységárát, áfát stb., a második sorban a készülékre adott kedvezmény mértékét. A kedvezmény összege megegyezik a készülék árával, így a számla végösszege 0 Ft. Hogyan kell ezt a számlát könyvelnem, a telefont nyilván kell-e tartani a tárgyi eszközök között, ha igen, milyen összegen történik az aktiválás?
Részlet a válaszából: […] ...§-a előírásaiból indulunk ki. Az (1) bekezdés b) pontja szerinti termék értékesítése esetén az adó alapjába nem tartozik bele a teljesítésig adott üzletpolitikai célú árengedmény. A kérdés szerinti esetben is valójában üzletpolitikai célú árengedményről...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 29.
Kapcsolódó címkék:  

Euróban meghatározott munkabér adói

Kérdés: Külföldi tulajdonban lévő, Magyarországon működő társaság munkaviszonyban lévő ügyvezetőjének a munkabérét EUR-ban határozta meg, és EUR-ban szándékozza átutalni részére. [Az Mt. 209. §-ának (1) bekezdése szerint lehetővé tett eltérést alkalmazta.] Milyen árfolyamon kell forintosítani a jövedelmet ahhoz, hogy az adókat és a járulékokat forintban le lehessen vonni, illetve milyen árfolyamon kell a kifizetendő nettó összeget EUR-ra visszaváltani ahhoz, hogy az illetőnek kifizessük? Kifizetés esetén van-e különbség az árfolyam tekintetében a között, hogy HUF-ban vezetett bankszámláról, vagy EUR-ban vezetett bankszámláról utaljuk át az összeget? A 3674. kérdés megválaszolása hasonló helyzetet ír le, de a válasz 2008. évi, azóta szinte minden jogszabály megváltozott.
Részlet a válaszából: […] ...§-a alapján – ahhoz, hogy az adókat és a járulékokat forintban le lehessen vonni, illetve nettó összeget EUR-ra visszaváltani – a teljesítés időpontjában érvényes árfolyamot kell alkalmazni. Válaszható azonban az is, ha a bevétel adóelőleg-levonásra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 29.

Számlakibocsátás azonos ügyvezető esetén

Kérdés: Az "A" kft. számláz a "B" kft.-nek, ahol az "A" kft. ügyvezetője 100%-os tag a cégében. Ez az ügyvezető "B" kft.-ben kap 1% részesedést és ügyvezetői tisztséget. Ezután is számlázhat a két cég egymás között? Ha igen, akkor milyen feltételek mellett?
Részlet a válaszából: […] ..."A" kft. a "B" kft.-nek terméket értékesített, illetve szolgáltatást nyújtott, akkor annak az ellenértékéről – a szerződés szerinti teljesítéskor – köteles számlát kibocsátani [ez egyébként az Szt. 72. §-ának (2) bekezdése szerinti előírásból is következik]...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 29.
Kapcsolódó címke:

Telek és felépítmény értékesítése

Kérdés: Egy kft. 2014-ben vásárolt egy telket a rajta levő felépítménnyel együtt. A vásárlási számla megbontva tartalmazza az áfamentes és visszaigényelhető áfa tételeket. A számlán szereplő áfaösszeget visszaigényeltük. A telek és felépítmény értékesítésre kerül. Áfás vagy áfamentes lesz az értékesítés az Áfa-tv. 86. § (1) bekezdés j)-k) pontja szerint? Ha áfamentesen állítjuk ki a számlát, akkor a vásárláskor visszaigényelt áfát most vissza kell fizetni?
Részlet a válaszából: […] ...az adólevonási jogát azzal a feltétellel gyakorolhatja, hogy ha az adóalany az ingatlant a 240 hónapos időtartamon belül értékesíti, a teljesítés hónapjára és a hátralevő hónapokra együttesen időarányosan jutó előzetesen felszámított adó összegét– véglegesen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 29.
Kapcsolódó címkék:    

Új építésű ingatlannál a vevői igények áfája

Kérdés: Egy projektcég új építésű ingatlan létrehozására generálkivitelezővel kötött szerződést. Az építés folyamatban, a lakások vevőivel az építtető előszerződést kötött. A felmerülő vevői egyedi igények kielégítését (egyedi szaniterek, egyedi burkolás, egyedi nyílászárók beszerelése stb.) azonban a projektcég nem vállalja, ezért a generálkivitelező ezen munkálatok elvégzésére közvetlenül a vevőkkel köt szerződést. A generálkivitelező milyen áfakulccsal számlázza ezeket a munkálatokat a vevők felé?
Részlet a válaszából: […] ...építőelemek értékesítéséről, így azokra nem alkalmazható az Áfa-tv. 10. § d) pontja. Ebből következően az egyedi igények teljesítésére szolgáló szerződés nem az Áfa-tv. 3. számú mellékletének 50. pontja szerinti ingatlanértékesítést tartalmaz,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 15.
Kapcsolódó címkék:    
1
38
39
40
194