Örökség az alapítványnál

Kérdés: Az alapítvány magánszemélytől örökség címen pénzhez, értékpapírhoz jutott. Helyes-e, ha az értékpapír értékét az eladásig halasztott bevételként mutatjuk ki? A pénzt az alapítvány bankszámláján jóváírták. Ezt az összeget is át kell vezetni a passzív időbeli elhatárolásokhoz, vagy véglegesen kapott pénzeszközként kell könyvelni? Ha el kell határolni, akkor a későbbiekben figyelni kell, hogy ebből a pénzből mire költöttek?
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kezdjük, feltételezzük, az örökséget hagyó magánszemélynek külön kívánsága nem volt az örökség felhasználásához kapcsolódóan. Ez esetben az örökség címén kapott értékpapírt – mint térítés nélkül kapott eszközt – az egyéb bevételekkel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 25.

Munkagép használatba adása keretszerződés keretében

Kérdés: Ügyfelünk mezőgazdasági termékek kis- és nagykereskedelmével foglalkozik. A kiskereskedelemben a gazdáknak közvetlenül értékesítik a termékeiket. A termékértékesítés előmozdítása érdekében keretszerződést kívánnak kötni. A szerződés alapján a (nem magánszemély) vevők vállalják, hogy 5 éven keresztül évente pl. 5000 tonna terméket vásárolnak ügyfelünktől. Ügyfelünk a szerződéskötéssel egy időben munkagépet kíván adni használatba a vevőknek. A gép tulajdonjogát azonban fenn kívánja tartani a szerződés 5. évét lezáró összesítés megtörténtéig. Ha a vevők a szerződésben vállalt kötelezettségeiket maradéktalanul teljesítik, akkor az 5. évet követő összesítés után a munkagép térítés nélkül kerül a tulajdonukba. A munkagép értéke általában a szerződésben vállalt összmennyiség értékének az egyharmad része. Ügyfelünk ezt a gépet nyílt végű pénzügyilízing-konstrukció keretében kívánja megvásárolni. A munkagép előbbiek szerinti "sorsa" változtat-e a szokásos nyílt végű pénzügyilízing-konstrukcióban alkalmazott könyvelési tételeken? A munkagép tulajdonszerzésének milyen könyvelési tételei és adózási vonzatai lesznek?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben leírtakkal kapcsolatosan a probléma nem a kérdésként feltettekkel kapcsolatosan lehet. A vevőkkel szembeni szándék komolyságát jobban alátámasztaná, ha a nyílt végű pénzügyilízing-szerződés helyett a vevők részére használatba adni kívánt munkagépet zárt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 25.

Külföldinek térítés nélküli átadás

Kérdés: Belföldi társaság 2011. évben külföldi jogi személynek térítésmentesen adott át egy eszközt. A társaság az átadásra tekintettel az eszközt a könyvekből kivezette. A kivezetés során, azzal összefüggésben azonban semmilyen ráfordítást és költséget nem számolt el, és a társaságiadó-alapja megállapításakor sem alkalmazott semmilyen, a Tao-tv. 7-8. §-aiban meghatározott csökkentő vagy növelő tételt. Az eszköz – fentiek szerint történt – térítésmentes átadására tekintettel keletkezhet-e a társaságnak társaságiadó-nemben adókötelezettsége, illetve állapítható-e meg a terhére társaságiadó-nemben adókülönbözet egy esetleges adóellenőrzés során?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy igen!Először is a számviteli előírások megsértése miatt. A kérdésben nincs szó arról, hogy a társaság milyen eszközt adott át a külföldi jogi személynek. Az azonban feltételezhető, hogy a térítés nélkül átadott eszköznek volt a könyvekben –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 27.

Maradék anyagokból párnák készítése

Kérdés: Egy méteráru-értékesítéssel és párnák, terítők, hímzések értékesítésével foglalkozó cég a maradék (korábban készleten lévő) anyagokból párnákat varr, és azokat értékesíti. Ezek az anyagok: korábban többméteres tekercsben készletre rendelt, de abból megmaradt anyagdarabok, anyagminták, amelyeket a forgalmazók küldtek, hogy az ügyfél ezekből választhasson, már selejtezett anyagdarabok. Ezeket az anyagokat, illetve az abból készült termékeket (főleg díszpárna) hogyan kezeljük adó- és számviteli szempontból? Hogyan vegyük készletre? Hogyan számoljuk el ezek elábéját? Hogyan igazoljuk, hogy anyagdarabokból készült? Mint készterméket áfásan értékesítsük?
Részlet a válaszából: […] Először a maradék anyagok kérdését kell rendezni.A többméteres tekercsben készletre vett anyagokból az a rész, ami értékesítésre került, annak a bekerülési értékét az értékesítéskor az eladott áruk bekerülési értékeként (elábéként) kellett elszámolni. Amit nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 27.

Konditerem kialakítása, berendezése

Kérdés: Társaságunk tevékenységi körén kívül eső beszerzést tervez. Van egy nemrég felújított irodaépületünk, ahol az egyik üres helyiséget és a hozzá kapcsolódó vizesblokkot úgy alakították át, hogy azt konditeremként lehessen használni. Most szereztünk be gépeket a terembe (szobakerékpár, súlyzók stb.), ezeket a dolgozók térítés nélkül használhatják munkaidőn kívül. Hogyan kell nyilvántartásba venni ezeket az eszközöket? Eddig azt gondoltuk, hogy a tárgyi eszközök között, és – mint béren kívüli juttatás – a számla könyvelésekor megfizetjük az szja-t, az ehót. Helyesen járunk el?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy nem! A leírtak sem az adótörvényi, sem a számviteli előírásoknak nem felelnek meg.Az Szja-tv. 71. §-ában felsoroltak, a béren kívüli juttatások (amelyek 2017-től tovább szűkülnek) közé nem sorolható be a kérdés szerinti szolgáltatás.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 26.

Közös finanszírozású szoftver hasznosítása

Kérdés: Közös finanszírozású szoftverfejlesztés. Minden kiadás a magyar partnernél jelenik meg. A költségek 50 százalékáról kimenő számla készül programfejlesztés címen a külföldi felé. A megállapodás szerint a szoftver üzembe helyezése után a tulajdonjog aránya fele-fele lesz, mindketten (a magyar és a külföldi is) rendelkeznek forráskóddal, szabadon használhatják, és használatba adhatják a szoftvert. A hasznosításból származó bevételen osztoznak. Üzembe helyezés után a forráskód átadásával a tulajdonjog egyharmad részét értékesítették egy harmadik félnek. A további hasznosításból az a fél is részesedik és a további fejlesztésfinanszírozásban is részt vesz a tulajdoni hányadnak megfelelően egyharmad részben. A szoftver milyen értékben kerül nyilvántartásba a magyar fejlesztő könyveiben a fejlesztés során, az üzembe helyezéskor? Melyik bevételi számlán számolható el a külföldi által fizetett fejlesztés-finanszírozási rész a magyar fejlesztő könyveiben? Az egyharmad rész tulajdonjog-értékesítésével hogyan változik a szellemi termék nyilvántartási értéke a magyar tulajdonosnál? A három tulajdonos közös fejlesztése hogyan változtatja meg a magyar tulajdonos könyveiben a szoftver értékét?
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt fel kell hívni a figyelmet arra, hogy az ingatlanok kivételével a magyar jog nem szabályozza azt az esetet, amikor egy konkrét eszköznek több tulajdonosa lehet. A számviteli, a társaságiadó-törvényi előírások valójában kizárják azt, hogy egy eszköz (például a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 12.

Ingatlanra haszonélvezeti jog alapítása

Kérdés: A kft. tulajdonosa a kft. tárgyi eszközei között kimutatott ingatlanára haszonélvezeti jogot kíván alapítani saját nevére. A továbbiakban ő kívánja hasznosítani. Kell-e értékbecslés az ingatlanra, lehet-e értékcsökkenést elszámolni a továbbiakban a kft.-nél? Milyen könyvelési tételek merülnek fel ennek kapcsán?
Részlet a válaszából: […] Ami a kérdés illetékszabályozási vonatkozását illeti, kiemelendő, hogy a haszonélvezeti jog az Itv. alkalmazásában vagyoni értékű jognak minősül. Ingyenes vagyoni értékű jog szerzése esetén ajándékozásiilleték-kötelezettség, ellenérték fejében való szerzés esetén...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 24.

Számviteli változások 2017-től

Kérdés: Jövőre változnak-e a számviteli előírások?
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kezdjük, hogy jövő évi számviteli változásokat már a nyári adócsomag (a 2016. évi LXVI. törvény) is tartalmaz, de nem lehet kizárni a novemberben közzétételre kerülő módosításokat sem. A már kihirdetett módosítások érdemi része az uniós irányelvek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 10.

Gimnáziumi diákönkormányzat bevétele

Kérdés: Gimnáziumi diákönkormányzat milyen sajátos bevétellel rendelkezhet (például rendezvényen kínált sütemény értékesítéséből származhat-e bevétele), milyen nyilvántartás vezetésére kötelezett, milyen jogszabály vonatkozik a gazdálkodására?
Részlet a válaszából: […] Ahhoz, hogy a gimnáziumi diákönkormányzatnak legálisan bevétele legyen, valójában iskolaszövetkezetet kell létrehozniuk. Az iskolaszövetkezetre a Ptk. szövetkezetekre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni, az iskolaszövetkezetre vonatkozó speciális előírásokat viszont a 2006....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 27.

Minden számlát könyvelni kell?

Kérdés: A kft. könyvelője azt kéri az ügyvezetőtől, hogy minden olyan szolgáltatásról és termékbeszerzésről kérjenek a kft. nevére szóló számlát, amely valamilyen módon kapcsolódik a kft. tevékenységéhez, és a könyvelő majd eldönti, hogy a számlákon szereplő értéket el lehet-e számolni költségként. Helyes ez így?
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kell kezdeni, hogy természetesen nem a könyvelőnek kell eldöntenie azt, hogy a kft. nevére számlázott szolgáltatást a kft. igénybe vette-e, illetve a számlázott terméket a kft. ténylegesen beszerezte-e.A könyvelő feladata az, hogy az ügyvezető által elismert és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 13.
1
16
17
18
60