614 talált állásfoglalás a térítés nélkül kifejezésre

Kérdés: Magánszemély saját nevére ingatlanberuházást végez. Az építkezés folyamán a magánszemély az üzletek vonatkozásában hasznosítási szerződést köt egy gazdasági társasággal 10 évre. A szerződés alapján a gazdasági társaság megépíti az üzleteket (elvégzi a beruházást). Az így elszámolt költségeket a társaság magára vállalja, amelyet halasztott ráfordításként számol el. A hasznosításra átvett ingatlanrészt a gazdasági társaság bérbe adja, amelyből bevétele lesz, ami fedezetet nyújt az évenként elszámolt halasztott ráfordításra. Az épület a magánszemély nevén van, az ő nevére szól az építési engedély is, illetve a használatbavételi engedély. Elfogadható-e így az ingatlan elszámolása?

Kérdés: Társaságunk önkormányzati tulajdonú ingatlan bérlője. Az általunk bérelt rész nem lakásként szerepel az ingatlan-nyilvántartásban, de vannak lakások is az épületben, amelyet magánszemélyek bérelnek. Cégünk vállalta a teljes épülethomlokzat felújításának pénzügyi fedezetét. Hogyan számolható el a teljes felújítás? Az áfa milyen módon igényelhető vissza?

Kérdés: 2005. január 1-jétől rendkívüli bevételként kell könyvelni a térítés nélkül igénybe vett szolgáltatást. Az Eva-tv. hatálya alá tartozó, kettős könyvvitelt vezető társaságok gyakran vesznek igénybe ingyen szolgáltatásokat, például nem fizetnek bérleti díjat. Ez esetben, ha nem könyvelik le a bérleti díjat, nem számolnak el rendkívüli bevételt, az adóhatóság evahiányt megállapíthat? Ha könyvelni kell, akkor mi a könyvelés bizonylata? Milyen dátummal kell könyvelni? Mi lesz a könyvelési tétel?

Kérdés: A tulajdonos kft. (anyavállalat) a "B" kft.-nek (leányvállalat) 100 százalékos tulajdonosa. A leányvállalatban lévő részesedésének (üzletrészének) bekerülési értéke 20 millió forint. A leányvállalat törzstőkéje 6 millió forint, eredménytartaléka 60 millió forint. Az anyavállalat úgy döntött, hogy a leányvállalatból kiválással létrehozza a "C" kft.-t, amelynek jegyzett tőkéje 3 millió forint, eredménytartaléka 7 millió forint, a leányvállalatból a "C" kft.-be kivitt ingatlan könyv szerinti értéke 40 millió forint, piaci értéke 140 millió forint. Élnek a kedvezményes átalakulás lehetőségével, így a felértékelésből adódóan a tőketartalékba helyezett összeg 100 millió Ft. Hogyan alakul az anyavállalat befektetése (az üzletrész nyilvántartás szerinti értéke), ha a "C" kft. jegyzett tőkéjét a leányvállalat jegyzett tőkéjének csökkentésével határozzák meg, illetve ha a "C" kft. jegyzett tőkéjét a leányvállalat eredménytartalékából különítik el a vagyonmérleg-tervezetben? Mi a helyzet akkor, ha a "C" kft. az anyavállalatba később beolvad?

Kérdés: Cégünk építőipari középvállalkozás. Vállalkozási szerződés alapján nagy összegű követelésünk van egy felszámolás alá került céggel szemben. A munka elkészült, de a számlát teljesítésigazolás hiányában nem tudtuk benyújtani. Ez a követelés a 2006. évi mérlegben mint befejezetlen termelés szerepel. Hogyan vezethető ki a könyvekből, hogy minél kisebb veszteséget eredményezzen? (A beépített anyagok és az alvállalkozói teljesítmények értékét sem kapjuk meg.)

Kérdés: A kft. alapítója eladja üzletrészét (névérték 3 millió Ft) 20 millió Ft-ért és egy – a nyilvántartás szerint – 10 millió Ft (nettó) értékű ingatlanért a kft.-nek. Hogyan kell könyvelni a gazdasági eseményt? Milyen adózási vonzata van mind a magánszemélynél, mind a kft.-nél?

Kérdés: Az ingatlanértékesítés eladási árát a vevő csak részben fizette ki, az eladó az áfát teljes mértékben rendezte. Az adásvételi szerződés szerint a részfizetés teljesítése után az új tulajdonos megkezdheti az ingatlanon az átalakítási munkát. Amennyiben azonban a vételárat nem fizeti meg határidőre, az ingatlan kártérítés nélkül visszaszáll az eredeti tulajdonosra. A szerződés szerinti fizetési határidő több hónapja lejárt, a vevőnek vissza kell adnia az ingatlant. Az eladó azt továbbra is értékesíteni akarja. A meghiúsult adásvételi szerződés felbontása lehet-e az eladónál az ingatlan újbóli állományba vételének a bizonylata, vagy a vevőnek kell visszaszámláznia a tartozás értékén? Helyes-e, ha az eladó a visszakapott ingatlant a 2. számlaosztályban veszi nyilvántartásba?

Kérdés: Kéttagú kft. 3 millió forint jegyzett és befizetett, 6 millió forint saját tőkével rendelkezik. A 25 százalékos üzletrésszel rendelkező tag elhunyt. Hogyan kell, hogyan lehet a "legolcsóbban" az üzletrészeket 60 (új tag), 20 (új tag), 20 (régi 75 százalékos tag) százalékosra "átalakítani"?

Kérdés: Önkormányzati tulajdonú kht. közhasznú eredménykimutatását az önkormányzat nem fogadta el, mivel a tárgyévi vállalkozási eredményt a vállalkozási tevékenysége bevétele mínusz a vállalkozási tevékenység ráfordítása és az adófizetési kötelezettség alapján határoztuk meg. Melyik módszert kell alkalmazni?

Kérdés: A vállalatcsoporthoz tartozó cégek közül a végelszámolás alatt álló kft. az adósával szembeni követelését engedményezte nulla forintért részünkre. Mi, mint engedményesek, az ajándékba kapott eszközt az állományba vétel időpontjában ismert piaci értéken nyilvántartásba vettük, a követelés eredeti összegében, mivel az adóssal sikerült fizetési megállapodást kötni a követelés 12 havi egyenlő részletekben való törlesztéséről. Az adós törlesztett is. Év közben úgy adódott, hogy ezt a követelést a vállalkozás a vállalatcsoporthoz tartozó harmadik kft.-nek engedményezte nulla értéken, és az adóssal is közölte, hogy a vállalatcsoport harmadik tagjának törlesszen. Kérdés, hogyan kell megszüntetni a 3655., illetve a 4833. főkönyvi számlákat?