1399 talált állásfoglalás a térítés kifejezésre

Kérdés: Társaságunk autóipari és egyéb műanyagipari alkatrészek, termékek előállításával foglalkozik. A gyártás során speciális gyártóeszközöket (szerszámokat) használunk, amelyek az előállítandó termékek fajtájának megfelelően cserélődnek a gyártási folyamat során. Az előállítandó termékkör folyamatos bővülésének köszönhetően mára már 1400 db-os szerszámkészlettel rendelkezünk. A szerszámok használati ideje rendkívül változó, alapvetően a megrendelői igény határozza meg, hogy mennyi ideig vesznek részt a gyártási folyamatban. Ezen szerszámok rendkívül nagy értéket képviselnek, általában több tíz, de van olyan szerszám is, amelynek előállítása 30-40 milliós költséget jelent. Jelenleg is van olyan gyártás alatt lévő szerszám, amelynek csak a tervezési és konstrukciós költsége 24 millió Ft, a teljes bekerülési értéke pedig eléri a 43 millió forintot. A 2020. év során ezen a jogcímen már 415 millió forint került elszámolásra. A nagyságrend bemutatásával csak azt kívántam érzékeltetni, hogy ennek a témakörnek a helyes számviteli és adózási elszámolása kiemelkedően fontos a társaság számára.

Kérdés: Társaságunk víziközmű-szolgáltató. A 2011. évi CCIX. törvény 72. §-ának (2) bekezdése szerint a víziközmű-fejlesztési hozzájárulást a víziközmű-szolgáltató szedi be az ellátásért felelős javára, és jogosult azt jogszabály vagy hatóság által előírt vagy az üzemeltetési szerződésből fakadó felújítási, pótlási és beruházási kötelezettség teljesítéséhez szükséges mértékig felhasználni, összhangban a hivatal által jóváhagyott gördülő fejlesztési tervvel. Állásfoglalásunkat olyan esetre szeretnénk kérni, hogy helyes eljárásnak tekinthető az, ha
–az ellátásért felelős önkormányzat tulajdonában áll a víziközművagyon, társaságunk az önkormányzattal kötött bérleti-üzemeltetési szerződés keretében üzemelteti azt, és gondoskodik a víziközmű-szolgáltatás biztosításáról;
–a nem lakossági felhasználók a közműfejlesztési hozzájárulást társaságunk részére fizetik meg, amelyről társaságunk a befizetést követően kiállítja a számlát;
–társaságunk a befizetett hozzájárulást elkülönítetten halasztott bevételként tartja nyilván;
–a rendelkezésre álló közműfejlesztési hozzájárulást az ellátásért felelős önkormányzat tulajdonában lévő víziközmű-rendszeren végzett felújítási, bővítési munkákra használja fel.
Amennyiben a fenti eljárás helyes, további kérdésünk, hogy
–az önkormányzati tulajdonon elvégzett beruházási, illetve felújítási munkák (létrejött új eszközök, illetve felújítások) milyen módon és milyen bizonylati alátámasztással/megállapodással, illetve milyen számviteli elszámolással (könyvelési tételek megjelölésével) kerülhetnek az önkormányzat részére átadásra;
–a befizetett közműfejlesztési hozzájárulás felhasználása (a halasztott bevétel feloldása) milyen számviteli elszámolással lehetséges.
Kérjük, hogy állásfoglalásukban szíveskedjenek a jogszabályi hivatkozásokat is feltüntetni a számviteli elszámolásokhoz kapcsolódóan. Amennyiben a fenti vázolt eljárásunk – véleményük szerint – nem megfelelő, kérjük, hogy a szabályos eljárási menetet az azt alátámasztó bizonylatolással és kapcsolódó könyvelési tételek megjelölésével szíveskedjenek megadni.

Kérdés: Sportáruházi nagykereskedelemmel foglalkozó kft., amely nem vezet év közben folyamatos mennyiségi és értékbeni készletnyilvántartást, októberben egy közhasznú szervezetnek adományoz 5 millió forint értékű árukészletet, amit már több mint 5 éve szerzett be, és nem tudott – előreláthatólag nem is tudna – értékesíteni. A közhasznú szervezet kiállította az igazolást az adományról. Jól tudjuk-e, hogy ez esetben nincs áfafizetési kötelezettség a kft.-nél, és a társasági adó alapja csökkenthető az igazoláson szereplő adomány 20%-ának megfelelő összeggel? Szükséges-e könyvelni az adományozást? Ha igen, mi a megfelelő kontírozása?

Kérdés: Franchise-rendszerben működő nagykereskedés üzleti ajándékot kíván adni 20 éves partnereinek (kb. 150 E Ft wellnessutalvány formájában). A partnerek gazdálkodási formája: bt., kft., egyéni vállalkozó. Hogyan kell adózni és járulékot fizetni a juttatott utalvány után? Mennyiben változik az adózási és járulékfizetési kötelezettség, ha az utalványt a cég vezetője kapja?

Kérdés: Két cég szerződéssel megegyezik egy gép bérlésében úgy, hogy 2018-ban és 2019-ben milyen díjat kell fizetnie a bérbevevőnek, és utána 2020-ban, ha vételi szándék van, megveheti a gépet a kifizetett bérleti díjak beszámításával (az összes bérleti díj azonos a teljes vételárral). A bérbeadó 2020-ban kiállított egy számlát a gép teljes értékéről, valamint mínusszal ugyanilyen összegűt a bérleti díjakról, így a számla végösszege nulla. Helyes így a számlakiállítás? Ilyen esetben hogyan kell azt a számlát könyvelni a bérbevevőnél? Ezen számla alapján aktiválhatja a gépet a teljes értékkel, és értékcsökkenést számolhat el, vagy csak a számla végösszegével, azaz nulla értéken lehet aktiválni, és természetesen akkor nincs értékcsökkenés? Helyesen állította ki a számlát a bérbeadó?

Kérdés: Társaságunk saját tulajdonú irodaházban irodák bérbeadásával foglalkozik. Egyik bérlőjével megállapodott arról, hogy a bérleményt (az irodát) átalakítja a bérlő kérésének megfelelően. Adott pénzügyi keretig az irodaátalakítás költségei a bérbeadót terhelik, a keret felett felmerült átalakítási költséget pedig a bérlő megtéríti a bérbeadó részére, amely összegről a bérbeadó irodakialakítás költsége jogcímen számlát állít ki. Az irodaátalakítás költségei a bérbeadó könyveiben az épület értékét növelő tételként (mint felújítás) kerülnek elszámolásra. Az átszámlázott irodakialakítás értékesítése nettó árbevételként kerül könyvelésre. Abérlő által megtérített rész bekerülési költsége elszámolható-e továbbszámlázott szolgáltatásként, vagy az átalakítás teljes költségét beruházásként kell elszámolni?

Kérdés: Kérem, szíveskedjenek az alábbi eljárást véleményezni, illetve amennyiben az az Önök álláspontja szerint nem felel meg a törvényi előírásoknak, úgy a helyes módot részletesen – kitérve a főkönyvi és az áfaelszámolásra, bizonylatolásra is – bemutatni! Cégünk az 50/1999. EüM rendelet 1. § (1) a) bekezdés szerinti munkavállalók részére a rendeletben meghatározottaknak megfelelően védőszemüveget biztosít, melyet az Szja-tv. 1. sz. mellékletének 8.8. pontjára tekintettel adómentes juttatásként számol el. Az elszámolás menete a következő: a munkavállaló a szemészeti vizsgálat eredményét és a neki javasolt, saját ízlése szerint kiválasztott szemüvegről kapott, a munkavállaló nevére szóló számla eredeti példányát a munkáltató részére bemutatja, a munkáltató azokról hiteles másolatot készít. A munkáltató ezen bizonylatmásolat alapján kifizeti a munkavállaló részére a számlán szereplő értéket, illetve részösszeget abban az esetben, ha a szemüveg értéke meghaladja a vállalkozásunk belső szabályzatában rögzített, az 50/1999. EüM rendeletben előírtakat szem előtt tartva megállapított maximális összeget. Az így juttatott pénzösszeget a számlamásolat, illetve a kifizetés tényét rögzítő pénztárbizonylat alapján az Szja-tv. 1. sz. mellékletének 8.8. bekezdése alapján adómentes juttatásként, a személyi jellegű egyéb kifizetések között számolja el vállalkozásunk.

Kérdés: Cégünk mobiltelefont vásárol kedvezményesen. A számla első sorában feltüntetik a készülék típusát, mennyiségét, egységárát, áfát stb., a második sorban a készülékre adott kedvezmény mértékét. A kedvezmény összege megegyezik a készülék árával, így a számla végösszege 0 Ft. Hogyan kell ezt a számlát könyvelnem, a telefont nyilván kell-e tartani a tárgyi eszközök között, ha igen, milyen összegen történik az aktiválás?

Kérdés: Az Szt. 47. §-a (4) bekezdésének d) pontja alapján a bekerülési (beszerzési) érték részét képezik a beruházástervezés, a beruházás-előkészítés, a beruházáslebonyolítás díjai, közvetlen költségei. Aberuházás megvalósítása érdekében saját munkavállalói jogviszonyban álló műszaki ellenőröknek a bér és bérjárulékon felül milyen egyéb közvetlen költsége számolható el (pl. cafeteria, kiküldetési költség, telefon, üzemanyag stb.)? Egyúttal kérdés, hogy a kizárólag beruházással foglalkozó munkavállalók (ideértve az ingatlanfejlesztési projekten dolgozó igazgató, menedzserek, asszisztensek) bérköltsége aktiválható-e az adott ingatlanra?

Kérdés: Egy kft. hosszú ideje tulajdonosa egy épületnek, amelyet bérbeadással hasznosított. Az ingatlan udvarán áll egy olyan "építmény", amelynek nem volt szilárd épített oldalfala, teteje hullámpalából készült, csak lomok tárolására szolgált. Ez az "építmény" korábban nem szerepelt ingatlanként a társaság nyilvántartásában. Ebben az évben a főépület bérlője jelezte, hogy szüksége lenne még területre, ahol iratok tárolását meg tudná oldani. A bérbeadóval megegyeztek (írásbeli szerződés is készült), hogy az "udvari építményt" teszik irattárolásra alkalmassá. A szerződés szerint az irattár leendő bérlője az átalakítás költségeinek 50%-át megtéríti a tulajdonos számára. A fentiekben leírt helyiség kialakítása megtörtént (tetőfelújítás, lakatosmunkák, hőszigetelés), a bérlő kifizette a felmerült költségek felét. Helyesen járunk-e el a következő könyveléssel? Az udvari építmény irattárolás céljára történt kialakításának költségeit aktiváljuk, tehát ez lesz a bruttó érték. A bérlő által fizetett összeget egyéb bevételként számoljuk el.