828 talált cikk a termékértékesítés kifejezésre

Kérdés: A társaság a Ptk. szerint megkötött építési vállalkozási szerződés keretében lakó- és irodaépület építését és átadását vállalta. Ehhez kétféle formában vesz igénybe alvállalkozókat:
a) olyan vállalkozókat, akik az Építményjegyzék szerinti termék vagy építési szakasz elkészítésére vállalkoztak, ezek továbbszámlázására a számviteli törvény nem tartalmaz előírást, így ezekre a számlában utalni nem kell;
b) olyan vállalkozókat, akik szolgáltatói típusú munkákat végeznek (festést, mázolást, villanyszerelést stb.), ezekkel a vállalkozókkal a Ptk. szerinti vállalkozói szerződést kötöttek, csak ezeket kell közvetített szolgáltatásként elszámolni.
Hogyan kell rögzíteni a fővállalkozó által kiállított számlán a közvetítés tényét?

Kérdés: Ha a vevő az ellenértéket részletekben fizeti ki, a számlát mikor kell kiállítani számviteli, illetve áfabevallási szempontból?

Kérdés: 36 hónapos pénzügyi lízingszerződés lejáratakor a lízingelt személygépkocsit a kft. maradványérték+áfa összegben megvásárolta. A lízing indulásakor a személygépkocsi nettó értékét a lekötött fejlesztési tartalék terhére számolták el. Az adótörvény szerint elszámolt értékcsökkenés nulla volt, az Szt. szerint 3 évre tervezetten, a maradványérték figyelembevételével számoltuk el az értékcsökkenést. A maradványértékre jutó áfát kivezethetjük-e a fejlesztési tartalék terhére? Hogyan kell megváltoztatni az értékcsökkenés elszámolását az Szt. szerint? A bruttó beszerzési érték lesz az eredeti nettó érték és a maradványértékre jutó áfa? Három év alatt az értékcsökkenés nem 20%-kal, hanem 33%-kal került elszámolásra. Emiatt kell korrigálni az elszámolt értékcsökkenést? Az 5. év végére a maradványértéket nullával tervezzük. Mi a helyes megoldás?

Kérdés: Nyílt végű pénzügyi lízing esetében az előírt áfát fel kell-e vezetni a kötelezettségek közé? Év végén áfával növelt értéken kapunk egyenlegközlőt. A könyvvizsgáló szerint ezt ki is kell mutatni, máshol azt olvastam, hogy nem. Mi az alábbiak szerint járunk el: A Tőkerészt induláskor felvezetjük a 448. számlára, majd a hozzákapcsolódó áfát is: T 368 – K 448. A havi törlesztéskor előírásra kerülnek a megfelelő fizetendő tételek: T 448 – K 479 (tőkerészlet), T 4661 – K 479 (áfarész), T 872 – K 479 kamat, majd a T 479 – K 384, ezek kifizetése, és visszakorrigáljuk az áfarészt: T 448 – K 368. Kicsit úgy működik, mint a kapott előleg bruttó módon kimutatott könyvelése. Helyes ez így?

Kérdés: A társaság a pénzforgalmiáfa-elszámolást választotta. A vevővel szemben 127 ezer forint követelése volt, amelyre egy korábbi évben értékvesztést számolt el. 2017. 12. 31-én a vevő felszámolójától kapott nyilatkozat alapján ezt leírta behajthatatlan követelésként (T 319 – K 311, 127 000 Ft). Sajnos a pénzforgalmi áfa technikai számlán nyilvántartott 27 000 Ft áfa leírása nem történt meg. Ezt hogyan kellett volna könyvelni 2017-ben, illetve most – utólag – 2018-ban?

Kérdés: Cégünk elektronikus számlát bocsát ki termékértékesítés során. Szükséges-e az áru átadása során árukísérő bizonylat/szállítólevél készítése nyomtatott formában? Amennyiben igen, milyen kötelező adattartalommal kell ellátni ezen bizonylatokat? A vitatott értékesítések kapcsán hogyan bizonyítható, hogy a cég a terméket átvette, a számlázás jogosan történt?

Kérdés: Az MRP alapszabálya szerint az alapító köteles megtéríteni az MRP-szervezetnél felmerült, tételes nyilvántartással alátámasztott működési költségeket. Hogyan kell könyvelni a zrt.-nél a működési költségekre átadott pénzeszközöket, és milyen adókötelezettséget von ez maga után?

Kérdés: Egy gazdaságilag erősebb társaság megköveteli a beszállítóitól az önszámlázás alkalmazását (ő állítja ki minden beszállító helyett a számlát). Ennek ellenére a beszállító a saját számlázóprogramjából is állít ki ugyanarról az ügyletről számlát (az önszámlázás mellett). Mind a két fél csak a saját számláját könyveli. Milyen adójogi következménye lehet a beszállítónál annak, hogy egy ügyletről (teljesítésről) két bizonylat készül? A beszállító által kiállított számlákat nem küldi meg a vevőnek. Büntethető-e valamilyen jogcímen a beszállító? Mondhatja azt a NAV, hogy az eset miatt duplán kell áfát fizetnie?

Kérdés: A vevő nem ismerte el a teljesítést, így azt pereltük. A bíróság követelésünket jogosnak ítélte, és végzésével kötelezte a vevőt az ellenérték megfizetésére. A jogerős bírósági ítélet alapján számlázhatunk, az áfa felszámításával? Akkor is, ha a vevő továbbra sem fizet?

Kérdés: Ügyfelünk törzsvásárlóinak – bizonyos forgalom elérése esetén – egy-egy cikket szeretne adni. A számlán szerepeltetni kell a raktárból szállítólevéllel kiadott és térítésmentesen átadott termék értékét is? Vagy az ingyenesen adott termék beszámítható az engedmény összegébe? És mi van az áfával?