Támogatott üdülési csekk beszerzésének elszámolása

Kérdés: A Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány pályázatot hirdetett a munkavállalók üdülési lehetőségének bővítése céljából. Az Alapítvány és a vállalkozás 50-50 százalékos arányban finanszírozza az üdülési csekket. Hogyan kell könyvelni a csekk beszerzését és az elnyert támogatást?
Részlet a válaszából: […] Az üdülési csekk beszerzését, az üdülési csekkért fizetett teljes összeget a vételkor költségként elszámolni nem lehet, azt az egyéb követelések között kell állományba venni (T 368 – K 381, 384). Az Alapítványtól kapott támogatást pedig a folyósításkor egyéb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 30.
Kapcsolódó címke:

Útiköltség-térítés, bérletek elszámolása

Kérdés: Az útiköltség-térítés, a bérletek ára számla nélkül elszámolható-e? Elegendő-e, ha ez a dolgozóval kötött szerződésben szerepel? Helyes-e, ha a kiadási pénztárbizonylat mellé tett mellékletre ráírják, hogy a dolgozó a bérletet nem adta le, de az neki a szerződés alapján jár?
Részlet a válaszából: […] Ha röviden akarnánk válaszolni, akkor a felsorolt kérdésekre a válasz egyértelműen csak NEM lehet.Az elszámolás következményeire tekintettel különbséget kell tenni, hogy a dolgozó munkába járásának helyközi utazási bérlete, illetve menetjegye, vagy a helyi közlekedés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 30.
Kapcsolódó címkék:  

Belföldi napidíj

Kérdés: Van-e számviteli szabályozás a napidíj összegének megállapítására, akár belföldön, akár külföldön? Vagy minden társaság maga állapítja meg és rögzíti a számviteli politikában a napidíj összegét? A kiküldött dolgozó az előlegként elszámolásra átadott összeggel – a kiküldetéssel kapcsolatos számlák leadásával – számol el, és amiről nem hoz számlát, az lesz a napidíj. Helyes ez?
Részlet a válaszából: […] A 23/1989. MT rendelet szerint a belföldi kiküldetésben lévő munkavállalónak az élelmezéssel kapcsolatos többletköltségeinek a fedezetére a kiküldetés tartamára élelmezési költségtérítés (napidíj) jár. A napidíj számlával igazolt összegként vagy költségátalányként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 30.
Kapcsolódó címke:

Szövetkezeti tagok támogatása

Kérdés: Szövetkezetünk a régi Szöv-tv. alapján szolidaritási alapot képzett, amelyet – a most hatályos Szt. előírásai alapján – fel nem osztható vagyonként a lekötött tartalékban tartunk. Szövetkezetünk jelenleg is a régi Szöv-tv. alapján működik. Hogyan kell az alap felhasználását nyilvántartani? Csökkenthető-e a képzett alap akkor, ha a kifizetéseket a költségek terhére kell elszámolni? Megengedi-e a Tao-tv. ezen költségeknek a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő költségkénti figyelembevételét?
Részlet a válaszából: […] A régi Szöv-tv. 59. §-a alapján:"A szövetkezeti szolidaritás elvének megfelelően a szövetkezet az alapszabályban meghatározott módon és feltételek szerint tagjait – különösen az arra rászoruló idős, munkaképtelen, tartósan beteg, többgyermekes tagjait – és azok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 30.
Kapcsolódó címke:

Étkezés vállalati üdülőben

Kérdés: Hogyan kell a vállalati üdülőben felszolgált étkezés költségeit elszámolni, számlázni? A társaság saját tulajdonú üdülőjében egyrészt szálláshelyet, másrészt az igénylőnek étkezést is kínál. Az étkezés úgy történik, hogy a közeli vendéglátótól megrendeljük az ebédet, amit ők kiszállítanak, az üdülőben csak az étel melegítése és felszolgálása történik. A reggelihez és a vacsorához mi vásároljuk meg az élelmiszert, amit adagolunk és felszolgálunk. Az üdülési díj külön-külön tartalmazza a szállás, illetve az étkezés díját. A szállást 15 százalékos áfakulccsal számlázzuk, de milyen kulccsal számlázzuk az étkezést?
Részlet a válaszából: […] A vállalati üdülőben nyújtott étkezést korlátozottan (csak az üdülők) veszik igénybe, ezért az az SZJ 55.51.10 szám alá sorolandó. A munkahelyi étkeztetésben az ételforgalom az Áfa-tv. 1. számú mellékletébe tartozik. Így az étkezési díjat is 15 százalékos áfa terheli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 30.
Kapcsolódó címkék:  

Minibárból történő értékesítés

Kérdés: A szálloda a vendégek szobájában ún. minibár elhelyezésével is emeli a vendéglátás színvonalát, ahonnan a vendég önkiszolgálja magát. A feltöltött hűtőszekrényekben – többek között – szeszes ital is van a választékban. A minibár szolgáltatásnak vagy italértékesítésnek tekintendő?
Részlet a válaszából: […] Mivel a szállodai szolgáltatás ára (a szobaár) a minibár használatát, a minibárban lévő áruk, szeszes italok ellenértékét nem foglalja magában, így az, hogy a vendégeknek minibár áll a rendelkezésére, nem tekinthető szolgáltatásnak. (Ha szolgáltatásnak tekintenénk, akkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 30.
Kapcsolódó címke:

Saját konyha üzemeltetése

Kérdés: Kapcsolódva a Számviteli Levelek 73. számában az 1518. kérdésre adott válaszhoz, sajátos problémánk van. Társaságunk – egy húsipari rt. – saját konyhát üzemeltet. A saját konyhánál saját előállítású termékeket is felhasznál. A saját dolgozók térítés nélkül kapnak napi egyszeri étkezést. A saját dolgozókon kívül térítési díj ellenében más vállalkozások alkalmazottai is étkezhetnek. Hogyan kell a kapcsolódó gazdasági eseményeket elszámolni?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben leírtak alapján sajátosan kell az étkeztetéshez felhasznált saját előállítású termékek értékét meghatározni. Ha a saját előállítású terméket közvetlenül értékesítenék, akkor természetesen közvetlen önköltségen, de az eladási ár nem lehetne...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 16.
Kapcsolódó címkék:  

Eho-kötelezettség (eva)

Kérdés: Az eva hatálya alá tartozó gazdasági társaságnak nem kell fizetnie cégautóadót. Kell-e a cégautóadó utáni 25 százalék egészségügyi hozzájárulást fizetnie?
Részlet a válaszából: […] Az Eho-tv. 4. §-ának (2) bekezdése szerint az Szja 70. §-a szerinti természetbeni juttatás esetén a fizetendő százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás a fizetendő cégautóadó 25 százaléka. Fizetendő adó hiányában az egészségügyi hozzájárulás fizetési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 2.
Kapcsolódó címkék:  

Tárgyi nyeremény közhasznú alapítványnál

Kérdés: Egy közhasznú, vállalkozási tevékenységet nem folytató alapítvány közérdekű céljaival kapcsolatban fényképpályázatot hirdetett meg. A nyertes pályaművek készítői számára különböző cégek tárgynyereményeket ajánlottak fel. Az alapítványnak hogyan és milyen dokumentum alapján kell lekönyvelnie a felajánlott tárgynyereményeket? Hogyan és milyen dokumentum alapján kell könyvelnie a tárgynyeremények átadását? Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettségek lépnek fel, s azt kinek, milyen módon kell megfizetnie és bevallania, milyen adatszolgáltatási kötelezettség merül fel?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben a közhasznú alapítvány a felajánlott tárgynyereményeket ténylegesen átveszi a felajánló cégektől, akkor azokat a térítés nélküli átvétel szabályai szerint kell a készletek között állományba vennie a rendkívüli bevételekkel szemben (T 21-22 – K 9891), az Szt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 2.
Kapcsolódó címkék:    

Vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költség

Kérdés: A cégautóadó megfizetése esetén a gépkocsi javítási költségeinek a magáncélra történő használat miatt le nem vont áfatartalmával növelni kell-e a társasági adó alapját?
Részlet a válaszából: […] A Tao-tv. 8. §-ának (1) bekezdése szerint növeli a társasági adó alapját az a költségként, ráfordításként elszámolt vagy az adózás előtti eredmény csökkentéseként figyelembe vett összeg, amely nincs összefüggésben az adózó vállalkozási, bevételszerző...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 19.
Kapcsolódó címkék:  
1
22
23
24
42