Intervenciós vételárat módosító tételek elszámolása

Kérdés: A gabonafélék intervenciós elfogadásáról az MVH (a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal) határozatot hoz, ami tartalmazza: az áru intervenciós egységáron számított értékét + áfát; szállításiköltség-korrekciót (ami lehet növelő és csökkentő tétel is); egyszeri kitárolási díjat (negatív előjellel) és az átutalandó összeget. A bruttó vételárról a termelő számlát készít, a szállításiköltség-korrekció és az egyszeri kitárolási díj bizonylata a határozat. Kérdés, hogyan kell a határozat alapján könyvelni? Az árbevételt kell azokkal korrigálni? Vagy egyéb bevételként, illetve egyéb ráfordításként vagy költségként kell elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...gabona és rizs intervenciójáról szóló 66/2004. (IV. 29.)FVM rendeletben nem szabályozták sem a szállításiköltség-korrekció, sem azegyszeri kitárolási díj felszámításának a lehetőségét. Így a felszámításjogszerűsége, indokoltsága, célja – az általunk...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 16.

Bérbe adott, illetve bérbevett állatokkal kapcsolatos elszámolások

Kérdés: Bértartásra átadott állatok esetében, amikor az átadott anyaállatok a bérbeadó tulajdonában maradnak, a szaporulatot a bérbevevő a bérbeadó részére számlázza, mi az elszámolás helyes gyakorlata? Kérem, részletezzék a lehetséges elszámolási módokat! A bérbeadó meghatározott díjat kér a bértartásért. A bértartó számlázhat-e bértartással kapcsolatos költségeket? A bértartás során keletkező szaporulat átadása a bérbeadó részére számlázandó-e?
Részlet a válaszából: […] ...átadott tenyészállat a bérbeadó nyilvántartásábanszerepel, a bérbeadás után is a bérbeadónál kell elszámolni a tenyészállat tervszerinti, illetve terven felüli értékcsökkenését. A bérbeadónak a bérbe adotttenyészállatokban bekövetkezett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 2.

Tehéntartás szaporulatának elszámolása

Kérdés: Kérem, hogy a tehéntartás során keletkező szaporulat, majd ennek a tenyésztésbe állításának könyvelési tételeit szíveskedjenek részemre levezetni!
Részlet a válaszából: […] ...állat (szaporulat) ténylegeselőállítási költsége (közvetlen önköltsége), akkor az átsorolást, aberuházáskénti elszámolást terv szerinti előállítási költségen is el lehetszámolni. A tervezett és a – később megállapított –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 2.

Anyavállalattól átvállalt tartozás

Kérdés: Társaságunk privatizációjához a többségi tulajdonos anyavállalat, valamint a kisebbségi tulajdonos jelentős összegű hitelt vett fel. A hitelt finanszírozó bankkal és az anyavállalattal egyeztetetten társaságunk – szerződésben rögzítetten – az anyavállalat kötelezettségének egy részét tervezi átvállalni minden ellenszolgáltatás nélkül. A társaságunk által átvállalt hiteltartozás kamatát jogosult-e az anyavállalat kamatráfordításként elszámolni? Az anyavállalatnál az átvállalt tartozás rendkívüli bevételként elszámolt összegével az adózás előtti eredmény csökkenthető-e? A levelünkben leírt könyvviteli elszámolás helyes-e?
Részlet a válaszából: […] A Ptk. 332. §-a alapján ha valaki a kötelezettelmegállapodik abban, hogy tartozását átvállalja, köteles a jogosulthozzájárulását kérni. Ha a jogosult a tartozásátvállaláshoz hozzájárul, atartozásátvállaló a kötelezett helyébe lép.A Ptk. előírása alapján tehát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. január 19.

Termőföld-értékesítés 2004-ben

Kérdés: A magánszemély 1994-ben kárpótlási jegyen vásárolt szántót a lakóhelyén. A termelőszövetkezetbe bevitt szántóföldet hagyatéki végzés alapján úgynevezett tagi földként örökölte 1995-ben. Időközben hozzátartozójától is vásárolt egy szántóterületet, melyen mezőgazdasági művelést folytattak. Nyugdíjas korú lévén a területeket bérbe adta művelésre, melyek egy része a község rendezési terve alapján belterületbe került. 2004. évben a magánszemély fia házépítésbe kezdett, így ennek részbeni finanszírozására a 3 földterületet eladták magánszemélynek. Alkalmazhatja-e az Szja-tv. 60-63. §-át erre az esetre a magánszemély? Arendszeresség vagy üzletszerűség értelmezése nincs egzakt módon meghatározva. Mi határozza meg a rendszerességet vagy üzletszerűséget?
Részlet a válaszából: […] A Szja-tv.-ben 2004. január 1-jétől lépett hatályba a 63/A§-ban az a rendelkezés, amely szerint rendszeresség vagy üzletszerűségtényállás megvalósulása esetén nem alkalmazhatók az ingatlanátruházásra aSzja-tv. 59-63. §-ában foglalt általános szabályok, hanem az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. január 19.

Épülettel kapcsolatos költségek (egyéni vállalkozó)

Kérdés: Magánszemély telket vásárolt, melyen 2ingatlan található. Egy lakáscélú és egy gazdasági épület 30%-os készültségi állapotban. Egyéni vállalkozásához székhelyként lett az ingatlan bejelentve. Vállalkozási tevékenységét a gazdasági célú épületben végzi. Az ezzel kapcsolatos közműdíjakat elszámolhatja-e a vállalkozás költségei között, ha külön telefonvonal és mérőórák vannak az épületben? A gazdasági épületet átalakítja, a felmerült építési költségek (építőanyag, munkadíj, tervezés) elszámolhatók-e? Erre az épületre hogyan számolhat el értékcsökkenést abban az esetben, ha az adásvételi szerződésből nem állapítható meg egyedileg az épület vételára, ezt az ingatlant (épületet) hogyan veheti be a vállalkozás könyveibe, és milyen értéken?
Részlet a válaszából: […] A Szja-tv. általános szabálya szerint költségnek avállalkozási tevékenységgel közvetlenül összefüggő, kizárólag a vállalkozóibevétel megszerzése, a tevékenység folytatása érdekében a naptári évbenténylegesen kifizetett, szabályszerűen igazolt kiadás minősül.Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. január 19.

Közművek (víz, csatorna) átadásának áfája

Kérdés: A Vtv. – szó szerint – nem írja elő azon adóalanyoknak a közművek (víz, csatorna) átadását, amely közműrészek a telekhatáron kívül vannak. Atörvény csak azt írja elő, hogy e közművek kizárólag az állam, illetve az önkormányzat tulajdonában lehetnek. A tulajdonosok között nem szerepel sem a magánszemély, sem a gazdasági társaság. Értelmezésünk, illetve az önkormányzat értelmezése szerint a közműveket megépítő tulajdonos térítésmentesen köteles a közműveket átadni az önkormányzatnak, mert ő lehet a városban a tulajdonos. Csak abban az esetben ad engedélyt a rákötésre, az üzemeltetésre, ha azt a 200-220 m közművet megkapja. Ennek megfelelően az idézett törvényhely megalapozza az áfamentességet?
Részlet a válaszából: […] ...arról, hogy a Vtv. 4. §-a szerint atelepülési önkormányzat feladata a helyi víziközüzemi tevékenység fejlesztésérevonatkozó tervek kialakítása és végrehajtása, továbbá a települési önkormányzatköteles gondoskodni az ivóvízellátásról, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. január 19.

Céltartalék ki nem vett szabadságra

Kérdés: Lehetséges-e a magyar számviteli előírások alapján a munkavállalók által a mérlegfordulónapig ki nem vett, az üzleti évre járó szabadság fedezetére céltartalékot képezni?
Részlet a válaszából: […] ...eltérni nem lehet.A munkaviszony következő évi megszűnésekor a szabadságpénzbeli megváltása címén fizetendő öszszeg viszont előre nem tervezhető, ígyarra céltartalék nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. január 5.

Káresemény elszámolása

Kérdés: Az 1896. és 2203. sz. kérdésre adott válaszban leírtak szerint a káresemény utáni javítási költségek elszámolása költségként történik. Ehhez képest helyreigazítást igényelnek a 220. sz. kérdésre adott válaszban leírtak, mely szerint "a káreseménynyel kapcsolatos helyreállítási, mentési költségeket..." egyéb ráfordításként kell elszámolni.
Részlet a válaszából: […] ...amelynek a mások által végzett javítási költségeit (akár káreseményutáni, akár egyéb ok miatti javításról vagy éppen tervszerű megelőzőkarbantartásról van szó!) a számlázott összegben mint igénybe vettszolgáltatások költségeit kell elszámolni (T...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. január 5.

Részfizetés számlázása

Kérdés: Cégünk építőipari kivitelezéssel foglalkozik. A vállalkozási szerződés szerint az első számla kiállítása a szerződés aláírásakor történik, ami az indulási költségek fedezetét jelenti. A számlát 1. részszámlaként vagy előlegszámlaként kell kiállítani? A szerződéskötéskor a megrendelő már a számlát is kéri. Helyes ez a megoldás?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésben leírt esetben egyértelmű, hogy a szerződésaláírásakor kiállított számla csak előlegszámla lehet. A fizetési ütemtervalapján teljesítésről, részteljesítésről nem lehet számlát kiállítani, afizetésről szóló dokumentum az előlegszámla....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. január 5.
1
107
108
109
139