Eladott számítógépes rendszer visszavétele

Kérdés: A kft. 2002 novemberében eladott egy számítógépes rendszert részletfizetéssel. A teljes eladási árat elszámolta egyéb bevételként, a számítógépes rendszert nyilvántartásából kivezette. A mérlegkészítés időpontja előtt, 2003 márciusában a kft. a szóban forgó eszközt visszaszállította, mert a vevő nem fizetett. Az eltelt időszakra jutó használat miatt csökkentett áron jóváíró számlát állított ki a visszavételről az eladó, amellyel a 2003. évi egyéb bevételt csökkentette. Helyesen járt-e el a kft.? A visszavett eszközt a kft. tárgyi eszközként kívánja hasznosítani. Milyen értéken történjen az állományba vétel? Van-e jelentősége számviteli, adózási szempontból annak, hogy a visszavétel a mérlegkészítés időpontja előtt vagy után történt?
Részlet a válaszából: […] ...számolta el (T 311 – K 961, 467), a nyilvántartás szerinti értékét (bruttó érték csökkentve az értékesítés időpontjáig elszámolt terv szerinti értékcsökkenés és terven felüli értékcsökkenés összegével) pedig egyéb ráfordításként mutatta ki.A szóban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 5.

Visszatérés számviteli feladatai (eva)

Kérdés: Nem az Szt. hatálya alá tartozó, evát választó bt. már 2003-ban kénytelen megszüntetni tevékenységét, egyszerűsített végelszámolással. Hogyan kell ez esetben az Szt. hatálya alá való visszatérés szabályait alkalmazni? Hogyan kell a végelszámolást számviteli és adózási szempontból lebonyolítani? Kell-e könyvvizsgálóval értékeltetni az eszközöket?
Részlet a válaszából: […] ...amennyit azok jelenlegi állapotukban ténylegesen érnek, az Szt. általános előírásaiból következően legalább a bekerülési értéken, a terv szerinti és terven felüli értékcsökkenéssel, értékvesztéssel csökkentett, illetve ezek visszaírásával növelt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 22.

Szoftverhasználati díj

Kérdés: Egy osztrák anyavállalat magyarországi leányvállalataként az anyavállalat által készített szoftvert használunk, amelyre használati díjat fizetünk. Ezt a szoftvert használja az osztrák cég más államban lévő leányvállalata is, így ennek segítségével egyeztetni lehet valamennyi régió adatait. Elszámolható-e a díj igénybe vett szolgáltatásként? Szóba kerülhet-e ebben az esetben az osztrák-magyar kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény alkalmazása?
Részlet a válaszából: […] ...vagy tudományos művek, beleértve a mozgóképfilmek és a televíziós filmek szerzői jogának, szabadalmak, védjegyek, minták vagy modellek, tervek, titkos formulák vagy eljárások használatáért vagy használati jogáért, vagy ipari, kereskedelmi vagy tudományos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 22.

A számviteli törvény változásai 2004-től

Kérdés: Év közben jelentősen módosult a Gt. Mivel a számviteli előírások szorosan összefüggnek a Gt. előírásaival, változik-e, és ha igen, hogyan az Szt.?
Részlet a válaszából: […] ...készpénzkifizetésre kerüljön sor. Az Szt. 139. §-ának (2) bekezdését kiegészítő előírás szerint ennek a forrása a vagyonmérleg-tervezetben a tőketartalék, illetve az eredménytartalék csökkenése a létesítő okirat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 8.

Elhatárolt veszteség

Kérdés: 2004-ben társaságunk egyesülést tervez a leányvállalatával. Az egyesülés során az 1995-ben jogelőd nélkül alapított leányvállalat beolvasztását tervezzük. Az elmúlt években a leányvállalat több millió forint veszteséget halmozott fel, az elhatárolt vesztesége 1995-ben 500 ezer forint, 1996-ban 800 ezer forint, 1998-ban 300 ezer forint, 2001-ben 1200 ezer forint, és várhatóan 2004-ben az átalakulásig is vesztesége keletkezik. Melyik év elhatárolt veszteségét írhatja le a jogutód az átalakulás után, és milyen feltételekkel?
Részlet a válaszából: […] Ha két társaság 2004-ben átalakul, a jogelődnél 2004-től keletkezett elhatárolt veszteség jogutódnál történő leírásának feltétele, hogy azt az adóhatóság engedélyezze. A kérelmet az átalakulásban részt vevő társaságok legfőbb szervének első alkalommal hozott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 8.

Kis- és középvállalkozás adóalap- és adókedvezménye

Kérdés: Középvállalkozásnak minősülő, sütőipari tevékenységet végző társaságunk 2004-ben hitelből és saját forrásból 62 millió forint értékben – melyből 40 millió forint a hitel – új sütőüzemet kíván létrehozni. Igénybe veheti-e e beruházás után a Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének zs) pontja szerinti adóalap-kedvezményt és a 22/A. § szerinti adókedvezményt együtt? A hitel kamata 13%.
Részlet a válaszából: […] ...a korábban még használatba nem vett (vagyis az új), a műszaki berendezések, gépek, járművek között nyilvántartásba venni tervezett beruházás után a kedvezményt, feltéve hogy az adóév egészében valamennyi tagja (részvényese, üzletrész-tulajdonosa)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 8.

Ingatlan maradványértéke

Kérdés: A társaság dönthet-e a számviteli politikájában úgy, hogy a tulajdonában lévő ingatlan esetében nulla maradványértékkel számol, a tervezés bizonytalansága miatt?
Részlet a válaszából: […] ...a rendeltetésszerű használatbavétel, az üzembe helyezés időpontjában rendelkezésre álló információk alapján kell meghatározni. A tervezés bizonytalansága, az, hogy ki tudja, 50-100 év múlva mennyi lesz a piaci értéke, nem olyan információ, amely alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 11.

Étkezési hozzájárulás elszámolása a saját konyhánál

Kérdés: Hogyan kell elszámolni és könyvelni az étkezési hozzájárulást, ha az egyházi intézménynek saját konyhája van?
Részlet a válaszából: […] ...elsődlegesen az 5. Költségnemek számlaosztály megfelelő költségnemszámláin kell elszámolni. Így például a tárgyi eszközök terv szerinti értékcsökkenését az 571. számlán; az üzemeltetés (fűtés, világítás, takarítás stb.), továbbá a karbantartás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 11.

Szerzői jogdíj számviteli elszámolása

Kérdés: Ügyfelünk könyvkiadással és könyvkereskedelemmel foglalkozik. A könyvek szerzőivel a szerzői díjakra kötött felhasználói szerződéseknek két fajtája van. Az első típusú szerződésben a kézirat átadásakor egyösszegű szerzői díjban állapodnak meg, a másik típusú szerződés pedig arról rendelkezik, hogy a mű megjelenését követően az eladott példányoktól függően jár a szerzőnek a szerzői jogdíj (royalty). Része a könyvek közvetlen önköltségének az eladás után fizetendő jogdíj? Mivel a kiadott könyvek értékében meghatározó tényező a szerzői díj, nem mindegy, hogyan kell azt elszámolni.
Részlet a válaszából: […] ...kifizetését. Az csak részben igaz, hogy ennek összege a könyv megjelenésekor (raktárra vételekor) ismert, hiszen ez az ismert összeg egy tervezett eladási ár meghatározott százaléka (a kérdés szerint 10%), ami a piaci kereslet függvényében változhat. Az Szt. 51....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 11.

Közműfejlesztési hozzájárulás értékcsökkenése

Kérdés: Cégünk tulajdonában lévő ingatlanra szennyvízcsatorna épült. A közműfejlesztési hozzájárulást megfizettük, majd mint ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogot aktiváltuk. Kérdés, hogy az értékcsökkenés a vagyoni értékű jogokra vagy az ingatlanra vonatkozó szabályok szerint számolható el?
Részlet a válaszából: […] ...értékű jog jellemzőit indokolt figyelembe venni.A Tao-tv. 1. számú mellékletének 5/a) pontja szerint az Szt. alapján megállapított terv szerinti értékcsökkenés (ideértve az egy összegben elszámolt értékcsökkenési leírást is) érvényesíthető az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. november 27.
1
121
122
123
141