1454 talált állásfoglalás a terv kifejezésre

Kérdés: A Befektető Kft. 2006-ban 95 egység ún. előzetes vételárért megvásárolta az Ingatlan Kft. 100 százalékos üzletrészét. Az adásvételi szerződés szerint a cégvásárlást követő 3. év végével elszámolásnak van helye, amikor megállapítják a végleges vételárat az eltelt 3 év folyamán realizált bérletidíj-bevételek, az adásvételkori mérleg utólagos korrekciói mértékének függvényében. A módosítások értékét plusz 5 egységre becsültük, amelyet az adásvétel időpontjával az üzletrész bekerülési értékére aktiváltunk. Az Ingatlan Kft. piaci értéken számba vett saját tőkéje 110 egység volt, a Befektető Kft. a 10 egységet negatív üzleti vagy cégértékként mutatta ki, amelyet 5 év alatt, 2006-2011 között számol el az eredmény javára. Az értékelési szabályzat értelmében az üzletrész bekerülési értékének minden utólagos – az eredeti bekerülési értékben figyelembe nem vett/vehető – módosítása jelentősnek minősül, és az üzletrész bekerülési értékét módosítja. Az Ingatlan Kft. 2007. évben beolvadt a Befektető Kft.-be. Ezáltal megszűnt az üzletrész, megmaradt a negatív üzleti vagy cégérték. 2009-ben megtörtént az Eladó és a Vevő közötti elszámolás egy szerződéskiegészítés keretében, amely a becsült 5 egység helyett 7 egység többletvételárat eredményezett. A felek megállapodtak abban, hogy az Eladó 4 egység engedményt ad, mert – időközben – az Ingatlan Kft.-ben terven felüli értékcsökkenést, értékvesztést kellett kimutatni, illetve céltartalékot kellett képezni. A 7 egység többletvételár és a 4 egység engedmény miatt a becsült 5 egységet 3 egységre kell csökkentenünk, és így a tárgyévben 2 egységgel több negatív üzleti vagy cégértéket kell kimutatnunk. Helyesen gondoljuk? Helyesen járunk el, ha a tárgyévben elszámoljuk a bevétel már eltelt 3 évre időarányosan jutó részét?

Kérdés: Az Eva-tv. hatálya alá tartozó kft. több éven át lízingelt tárgyi eszközt, amelyet nyilvántartásba is vett, utána az értékcsökkenési leírást évenként elszámolta, de az előírásoknak megfelelően nem könyvelte. Az utolsó lízingdíjat követően a kft. nem élt a tulajdonszerzés jogával, ezért a lízingbe adó visszavette tőle a tárgyi eszközt. Hogyan lehet ezt az eszközt a nyilvántartásból kivezetni úgy, hogy az evaalapot ez a kivezetés ne befolyásolja?

Kérdés: Magyarországi üzleti partnerünk devizában kívánja számlázni az általuk értékesített termékek ellenértékének – áfa nélküli – összegét. Az áfa összegét pedig a teljesítés napján érvényes MNB középárfolyammal kiszámolva forintban számlázná. A szerződéstervezet szerint a devizában számlázott összeg devizában, a forintösszeg forintban kerülne kiegyenlítésre. Megfelel a tervezett számlázási mód a számviteli és az Áfa-tv. előírásainak?

Kérdés: A kkv a Tao-tv. 19. §-a alapján a 2006. és a 2007. üzleti évben is sávosan, kedvezményes adókulccsal, 10%-kal adózott 5 millió forintig, azaz a befizetett adóját 2006-ban és 2007-ben 300 000-300 000 Ft-tal csökkentette. Az összesen 600 000 Ft-nyi "de minimis" támogatásból a mai napig nem használt fel semmit. A tulajdonosok tervezik a gazdasági társaság végelszámolását. 1. A 2006. évet érintő 300 000 Ft-ot vissza kell fizetni? (Az akkor hatályos Tao-tv. nem ír erről konkrétan!) Ha vissza kell fizetni, akkor milyen kamatokat kell felszámolni még (önellenőrzési pótlék)? Mi a visszafizetés eljárása a bevallás önellenőrzésével, vagy más módon kell visszafizetni/bevallani a 2006. évi "valós" társasági adót? 2. 2007. évet érintően a törvény 19. §-a (5) bekezdésének c) pontja alapján a fel nem használt támogatást egyértelműen vissza kell fizetni. Önellenőrizni kell? Vagy milyen más módon kell eleget tenni a törvényi kötelezettségeknek?

Kérdés: Az "A" továbbműködő társaságból kivált a "B" társaság. Az átalakulás cégbírósági bejegyzése megtörtént. Az átalakulás napjára elkészített vagyonmérlegeket a cégbíróságnál letétbe helyezték. Az "A" és "B" társaság néhány hónap elteltével feltárta, hogy az elkészült, a közzétett végleges vagyonmérlegek jelentősnek minősülő számviteli hibát tartalmaznak, amely abból adódik, hogy annak az időszaknak a nyitó adatai voltak hibásak, amelyre vonatkozóan a végleges vagyonmérlegek elkészültek. Hogyan kell a hibás vagyonmérlegeket kijavítani az "A", illetve a "B" társaság esetében? Milyen könyvelési tételekkel? Milyen hatóságokat és milyen formában kell tájékoztatni a feltárt jelentős hibáról? Milyen egyéb teendője van még a társaságnak?

Kérdés: A társaság több évre áthúzódó ingatlanberuházást végez. A korábban megképzett fejlesztési tartalékát évente, az adott évre befejezetlen beruházási értékként elszámolt összegnek megfelelően oldja fel. Minden évben ezt a gyakorlatot folytatja, az üzembe helyezés évében is. Helyes ez az eljárás? A beruházás befejezésének van-e valahol jogszabályilag előírt határa?

Kérdés: Van-e arra lehetőség, hogy az egyik cégautónkat (amire eddig értékcsökkenést számoltunk el, a cég nevén lett forgalomba helyezve) átminősítsük a készletek közé? Korábban új gépkocsiként vettük meg, az áfáját nem helyeztük levonásba. Ha visszaminősítenénk készletté, és mint használt gépkocsit értékesítenénk – mint gépjármű-kereskedő cég –, akkor az értékesítéskor a különbözet szerint adóznánk. A készleten lévő gépkocsi után kell-e cégautóadót fizetni?

Kérdés: Az X. kft. GVOP-s támogatásból vásárolt nettó 60 millió forintért egy gépet, amelynek könyv szerinti értéke jelenleg 48 millió forint. A gépre 21 millió forint vissza nem térítendő támogatást kapott, amelyből jelenleg 16,8 millió forint a halasztott bevételként elhatárolt összeg. Az X. kft. a támogatott tevékenységét – egyéb okok miatt – megszünteti, és a pályázatkiíró hozzájárulásával Y. kft. átveszi az X. kft. pályázattal kapcsolatos kötelezettségeit. Ez esetben X. kft. milyen értéken adhatja el a gépet az Y. kft.-nek? Mi lesz a halasztott bevétellel? Az Y. kft.-nél megjelenik-e valahol az X. kft. által kapott támogatás? Ha igen, azt hogyan kell könyvelni?

Kérdés: A kft. lakást bérel iroda céljára magánszemélytől. A kft. 2008-ban légkondicionáló berendezést vásárolt és szereltetett be a lakásba, amelyet saját beruházásként számolt el, aktivált, az időarányos értékcsökkenési leírást elszámolta, az áfát visszaigényelte. Helyes-e az elszámolás, jogos-e az áfa visszaigénylése?

Kérdés: A Számviteli Levelek 190. számában a 3975. kérdésre adott válaszban azt írják: "Az ingatlanvásárláshoz kapcsolódóan meg kell jegyezni: az eladó – számviteli szempontból – nem ingatlant ad el, illetve a vevő nem ingatlant vásárol, hanem épület(ek)et és hozzá tartozó földrészletet. Áfa szempontjából is ezt kell az ingatlan-nyilvántartással alátámasztani." Ebből az következik, hogy a telek nem osztja a rajta álló felépítmény vagy befejezetlen felépítmény sorsát. Tehát az ingatlan értékesítésekor a telek és az ingatlan bizonyos esetekben mindenképp külön tételként kezelendő és számlázandó, mert eltérő lesz az áfavonzata. A 2008. január 1-je előtt hatályos Áfa-tv. és az azt magyarázó állásfoglalások ezzel ellentétben azt tartalmazták, hogy a telek osztja a felépítmény sorsát. Az új Áfa-tv.-ből ezzel ellentétes gyakorlat azonban nem következik.