310 talált cikk a terven felüli kifejezésre

Kérdés: Ügyfelünk könyveiben több mint 12 éve nagy értékű ingatlan szerepel, külön a földterület, külön a rajta lévő felépítmény. A telekre értékcsökkenés nem került elszámolásra, a bérbe adott épületre igen. Az ingatlan bekerülésekor maradványértéket állap ított meg, holott nyilvánvaló, hogy 50 év után sem lesz a piaci értéke nulla. Milyen feltételek mellett lehetséges a nullától eltérő maradványértéket megállapítani, és ezáltal a számviteli értékcsökkenés összegét megváltoztatni? A változtatáshoz szükséges ingatlanérték-becslés? Év végén hogyan, milyen módszerrel lehetséges a mérlegkészítéskor érvényes (ismert) piaci értéket meghatározni, amely alkalmas a tartós piaci tendencia megállapítására?

Kérdés: 2018. szeptember végén végrehajtás keretében lefoglaltak személygépkocsit, árukészletet adótartozás miatt. Decemberben netes árverésen elkezdték az árukészlet értékesítését, ami 2019-re áthúzódva folytatódik. Az elárverezett árukészletről tételes jegyzőkönyvet küldenek, amiből kiderül, hogy a vevő cég vagy magánszemély. Milyen adózási kötelezettségei vannak a cégnek? Illetve mit kell könyvelni a végrehajtással és az árveréssel kapcsolatban?

Kérdés: Átértékelhetők-e a befektetési jegyek?

Kérdés: Ügyfelünk személygépjárművet lízingelt nyílt végű pénzügyi lízing keretében. A lízingdíjak áfatartalmát az üzleti célú felhasználás arányának megfelelően levonásba helyeztük. A futamidő végét megelőzően a lízingbevevő úgy döntött, hogy lezárja a szerződést, és megvásárolja a járművet. A lízingbeadó a jármű autópiaci értékéről áfás számlát állított ki. Ez az érték azonban meghaladta a még fennálló lízingtartozás összegét, ezért a két összeg különbözetéről negatív összegű számlát állított ki áfával, lízingdíj-korrekció címén. Hogyan kell ezt az ügyletet könyvelni? Hogyan kezeljük a negatív összegű "lízingdíj-korrekciót" és annak az áfáját, tekintettel arra, hogy az áfa üzleti célú felhasználással arányos része levonásra került?

Kérdés: Társaságunk jelentős vagyont halmozott fel. A tulajdonosok úgy döntöttek, hogy a kft. alakuljon át zártkörűen működő rt.-vé. Az átalakulás során élni kívánnak a vagyonátértékelés lehetőségével. Milyen szempontok érvényesíthetők a vagyonátértékelés során? Hogyan kell meghatározni a piaci értéket? Hogyan indokolt dokumentálni az átértékelés hatását? Ki hagyja jóvá a vagyonátértékelést?

Kérdés: Helyes-e az a gyakorlat, amely szerint a tárgyieszköz-nyilvántartó program készítője a felhasznált fejlesztési tartalékot felvezeti külön sorba az egyedi kartonra, de csak a nettó értéket csökkenti vele, az értékcsökkenés oszlopba és a halmozott értékcsökkenés oszlopba sem veszi fel, emiatt nem egyezik meg az értékcsökkenéssel csökkentett bruttó érték a nettó értékkel?

Kérdés: Nyílt végű pénzügyi lízing lejáratakor a lízingbe vevő cég élt a vevőkijelölési jogával, és egy magánszemélyt jelölt meg leendő tulajdonosként. A lízing futamideje 3 év volt, a cég 20%-os leírási kulccsal számolt, maradványértéket nem állapított meg. Mi a helyes amortizációs kulcs: 20% vagy 33% a futamidőből eredő elhasználódás? Ha a cég maradványértéket akar megadni, akkor az hogyan függ össze a szerződés szerinti maradványértékkel? A számviteli bizonylat, ami alapján aktiválásra került az eszköz, tartalmaz maradványértéket, azt az összeget, amelyet a vevőkijelöléskor a lízingbevevő nem fizetett meg a lízingbeadónak, azt a kijelölt személy fizette meg. Ezen elszámolásnak mi a helyes bizonylatolása? Vagy számlát kell kiállítani? Az ügylet végén a lízingbevevő könyveiben 2300 E Ft kötelezettség szerepel, egyezően a lízingszerződés szerinti maradványérték összegével. A tárgyi eszköz nyilvántartás szerinti értéke 6932 E Ft, az aktiválási érték 40 százaléka. A kettő közötti különbözet (4632 E Ft) mint veszteség adóalap-növelő korrekció nélkül elszámolható?

Kérdés: 2018 nyarán a társaság egyik üzemét az üzemben folyó tevékenység beszüntetése miatt véglegesen leállították. A leállított üzemben lévő speciális berendezések, tárgyi eszközök így feleslegessé váltak. Mi történjen ezen eszközökkel? Milyen dokumentumok alapján lehet azokat a könyvviteli nyilvántartásokból kivezetni? Meg kell-e különböztetni egymástól a jövőbeni hasznosításuk reményében ezeket az eszközöket?

Kérdés: A számviteli törvény 77. §-a (4) bekezdésének b) pontja szerint egyéb bevételként kell elszámolni, de halasztott bevételként időbelileg el kell határolni a fejlesztési célra, visszafizetési kötelezettség nélkül kapott, pénzügyileg rendezett támogatás összegét. Ez az előírás minden ilyen jellegű támogatásra érvényes, így a telekvásárlásra kapott vissza nem térítendő támogatásra is?

Kérdés: Cégünk lejárt követeléseket vásárolt. A követelések szerinti eredeti adós azonban többszöri felszólítás után sem fizetett. Így végrehajtásra került sor. A végrehajtás során a cég követelései fejében egy használt ingatlant kapott, amelynek az értékét a végrehajtó meghatározta. A végrehajtó által meghatározott érték eltért a vásárolt követelések könyv szerinti értékétől, de piaci értéke is kevesebb. Hogyan kell a különbözeteket rendezni? Hogyan kell elszámolni a végrehajtás során felmerült költségeket?