Saját gépkocsi költségelszámolása

Kérdés: Egy munkavállalónk rendszeresen saját gépkocsival körbejárja a körzeti orvosokat, egy részük a kht.-val egy városban rendel. A kiküldetési rendelvény kiállításánál a munkavállaló csak a város nevét tünteti fel, valamint a városon belül megtett kilométert. Helyesen jár-e el, vagy megkövetelhető tőle a pontos útirány (utca, rendelőintézet) feltüntetése és km-bontása? Milyen egyéb kimutatás szükséges a költségelszámoláshoz?
Részlet a válaszából: […] ...kiküldetési rendelvény alapján bevételnek nem számító költségtérítésben figyelembe vett futásteljesítményt az egyébként más tevékenységhez vezetett útnyilvántartásban nem lehet hivatali (üzleti) utazásnak tekinteni.Ha a munkáltató a jogszabályban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 13.
Kapcsolódó címkék:  

Személygépkocsi-értékesítés áfája

Kérdés: Egyéni vállalkozó kizárólag tárgyi adómentes tevékenységet folytat. 1996-ban a vállalkozás céljára beszerzett (már leírt) személygépkocsit értékesíteni szeretné. Az értékesítést terheli-e áfafizetési kötelezettség? Ha igen, az áfabevallást milyen időszakra kell benyújtania? Értékesítéskor a számlán milyen áfakulcsot kell feltüntetnie? Milyen eljárást kell követni, ha más tárgyi eszközök értékesítésére kerül sor?
Részlet a válaszából: […] ...tárgyi adómentes tevékenységet végző egyéni vállalkozót, tekintettel arra, hogy nem választott alanyi adómentességet, az általa értékesített személygépkocsi tekintetében áfafizetési kötelezettség terheli (azaz a termékértékesítés tárgyi adómentes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 13.

Lakás bérbeadása

Kérdés: Társaság tulajdonában lévő társasházi lakást a társaság más adóalany vállalkozásnak bérbe adja. A bérleti szerződés szerint a társasházi közös költségeket a bérlő viseli. Bár a közös költség többféle költséget (víz-, csatornadíj, működési költségek stb.) tartalmaz, azok megbontására nem kerül sor. Milyen bizonylatot kell kiállítani a közös költségekről? A közös költség milyen áfával adózik?
Részlet a válaszából: […] ...az alábbi lehetőségek adódnak: az Áfa-tv. 22. §-a (3) bekezdésének b) pontja alapján az egyéb költségek osztják a főtevékenység sorsát (azaz a tárgyi adómentes bérleti díjjal együtt, ugyancsak tárgyi adómentes tételként számlázzák tovább...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 13.
Kapcsolódó címke:

Visszaküldött exporttermék elszámolása

Kérdés: A kft. saját előállítású termékét exportálta júliusban Szlovákiába. A vevő a terméket garanciális javításra augusztusban visszaküldte pro forma számlával. Határozat alapján az áfát meg kellett fizetni. A vevő a teljes vételárat szeptemberben megfizette, a kijavított termék visszaszállítására októberben került sor pro forma számlával. Helyes volt-e a leírt esetekben a pro forma számlák használata? Hogyan kell kontírozni a gazdasági eseményeket, ha a kft. készleteiről nem vezet folyamatosan mennyiségi és értékbeni nyilvántartást? Negyedéves áfabevalló a kft.
Részlet a válaszából: […] ...eseményt nem megfelelően dokumentálták, azért kellett a határozat alapján áfát fizetni. (A megfizetett áfa – mivel adóköteles tevékenységhez kapcsolódik – levonásba helyezhető.)A kijavított terméket akkor kell az októberi kiszállításkor számlázni, ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 13.
Kapcsolódó címkék:  

Munkába járás költségeinek bizonylatolása

Kérdés: Az Szt. 166. §-a alapján a munkába járás útiköltségének elszámolásához a dolgozónak milyen bizonylatokat kell leadnia? Elegendő-e a bérlet, illetve a jegy, vagy szükség van számlára is? Intézményünk a 78/1993. kormányrendelet szerint 80, illetve 86 százalék utazási költségtérítést fizet.
Részlet a válaszából: […] ...bérlet (a menetjegy) teljes árát elszámolja a személyi jellegű egyéb kifizetések között, az áfát pedig, amennyiben az adóköteles tevékenység érdekében merült fel, levonásba helyezi. (Természetesen, ha az intézmény alanyi adómentes, vagy az utazási költségek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 13.
Kapcsolódó címkék:  

Ingatlan szerzéskori értéke

Kérdés: Több magánszemély 1985-ben telekingatlant (termőföldet) vásárolt, amely 2003. évben belterületi ingatlan minősítést kapott. Az ingatlan közös tulajdona megszűnt, a felparcellázott telek az egyes magánszemélyek tulajdonába került. A felparcellázás következtében az egyik tulajdonos szolgalmi jogot adott a felső szomszédjának. Mi számít az Szja-tv. szerinti szerzési értéknek, illetve hogyan állapítsa meg jövedelmét/adóalapját a szolgalmi jogot biztosító tulajdonos a 2003. évi szja kiszámításakor? Az Szja-tv. szerinti vagyoni értékű jognak minősül-e a szolgalmi jog?
Részlet a válaszából: […] ...a hirdetések díja).A jövedelem meghatározásánál nem lehet figyelembe venni azokat a kiadásokat, amelyeket a magánszemély valamely tevékenységéből származó bevételével szemben korábban már költségként elszámolt.A megszerzésre fordított összeg attól...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 13.
Kapcsolódó címkék:  

Üzemanyag-megtakarítás adóztatása

Kérdés: Adóköteles jövedelemnek minősült-e az 1998-2000. évek közötti időszakban a munkáltató által az alkalmazottnak üzemanyag-megtakarítás címén kifizetett összeg, ha azt nem a gépjármű vezetője kapta? Az általam képviselt társaság az Szja-tv. [25. §-a (2) bekezdésének a) pontja alapján] adta lehetőséggel élve, 1998. évi taggyűlési határozata alapján – a társaság által üzemeltetett gépjármű használatára tekintettel – üzemanyag-megtakarítást fizetett ki 1998. november és 2000. január közti időszakban három munkaviszonyban lévő ügyvezetője (akik egyben tagok is) részére úgy, hogy egyikük sem vezette az érintett gépkocsit. Az Szja-tv. az érintett időszakban nem határozta meg a "használatára tekintettel" fogalmát.A később megjelent állásfoglalásokba a "használó" fogalma bekerült, de annak pontos tartalmát azok sem határozták meg. Véleményünk szerint a gépjármű kizárólagos használója nem a gépkocsi vezetője, hanem a társaság, mely a gépjárművet kizárólag a vállalkozás érdekében bevételszerző tevékenysége során használja. Elsőként a 2001. január 1-jétől hatályos Szja-tv. tartalmazza egyértelműen, hogy a gépjármű vezetője kaphatja adómentesen az üzemanyag-megtakarítás összegét. A tárgyban kiadott, és egymást is kiegészítő állásfoglalások, valamint a törvény ezen részének 2001. 01. 01-től hatályos módosítása is azt igazolják, hogy nem volt egyértelmű a korábbi szabályozás. A 2000. év májusában megjelent 65/2000. sz. APEH iránymutatás megjelenése után már várható volt a törvény változása, ezért 2000 júniusától már csak a gépkocsivezetők részére fizettünk üzemanyag-megtakarításért.Önrevíziót emiatt a korábbi időszakra nem végeztünk, tekintettel arra, hogy a társaság a kifizetést megelőzően ez ügyben kiadott rendelkezéseket vette figyelembe. Vagyis a társaság annak megfelelően döntött, és jóhiszeműen járt el. Kérem az előbbiekben leírtak megerősítését.
Részlet a válaszából: […] Hosszabban idéztük a kérdező levelében foglaltakat, hogy válaszunkban csak a kérdés lényegét érintő állásfoglalásokra történjen hivatkozás.Az 1999/127. APEH iránymutatás szerint a munkáltató saját hatáskörben dönthette el az üzemanyag-megtakarítás elszámolásainak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 13.
Kapcsolódó címke:

Adóköteles termékértékesítés tárgyi adómentes lesz

Kérdés: A fogtechnikusok termékértékesítésének jelentős része 2004-től átkerült a tárgyi adómentes körbe. A korábban beszerzett tárgyi eszközeikre kell-e alkalmazni az Áfa-tv. 39. §-a (3) bekezdése szerinti arányosítást?
Részlet a válaszából: […] ...válasz röviden az, hogy igen, de nem az Áfa-tv. 39. §-a (3) bekezdése alapján. A fogtechnikusok az adóköteles tevékenységhez általuk beszerzett tárgyi eszközök előzetesen felszámított áfáját a beszerzéskor levonásba helyezték. 2004-től tevékenységük jelentős...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 29.
Kapcsolódó címkék:  

Tartozásátvállalás, követelésengedményezés

Kérdés: 2001-ben "X" kft. új tevékenységet vezetett be. A gyártás elindításához jelentős összegű pénzintézeti hitelt vett igénybe. A tevékenységet 2003-ban megszüntette. A tevékenység egy új "Y" kft.-ben folytatódik. "X" kft. "Y" kft.-ben 50 százalékos részesedéssel rendelkezik. "Y" kft. a tevékenység indításához "X" kft.-től eszközöket és készleteket vásárolt. Szerződésben rögzítették, hogy "Y" kft. átvállalja "X" kft. hiteltartozását, továbbá "X" kft.-nél a tevékenységgel összefüggő szállítói tartozásokat, "X" kft. pedig "Y" kft.-re engedményezi a tevékenységgel összefüggő vevőköveteléseit, valamint elengedi "Y" kft. kötelezettségeinek kiegyenlítését, amely kötelezettségek a már említett eszköz- és készletvásárláshoz kapcsolódnak. Hogyan kell a leírtakat elszámolni? Milyen adóhatása van?
Részlet a válaszából: […] A hosszabban idézett kérdésre a válasz megadása előtt utalni kell a számviteli elszámolást megalapozó Ptk. vonatkozó előírásaira (elsősorban a Ptk. 332. §-ának rendelkezéseire).A Ptk. 332. §-ának (1)–(2) bekezdése alapján: Ha valaki a kötelezettel megállapodik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 29.

Környezetvédelmi termékdíj elszámolása

Kérdés: A számlában külön tételben feltüntetett termékdíjat hogyan kell elszámolni? Tevékenységünkhöz hígítót szerzünk be, amit festéshez használunk. A hígítót anyagköltségként számoljuk el. A termékdíj része a beszerzési árnak?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 47. §-ának (1) bekezdése szerint az eszközök bekerülési értékébe tartoznak az eszközök beszerzéséhez kapcsolódó adók és adójellegű tételek. A termékdíj az adójellegű tételek közé sorolandó. Mivel a hígító beszerzéséhez szorosan kapcsolódik a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 29.
Kapcsolódó címkék:  
1
298
299
300
360