Visszatérés az Szt. hatálya alá (eva)

Kérdés: Bevételi nyilvántartást vezető bt. evaalanyisága megszűnésekor visszatér az Szt. hatálya alá. Nyitómérlegébe milyen kötelezettségeket vehet fel? Felveheti-e kötelezettségei közé az evás időszak alatt megtermelt jövedelem osztalékkifizetési kötelezettségét? Felvehet-e a taggal szembeni kötelezettséget tagi kölcsönből?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...az a leltárba, a mérlegbe beállítandó eszközökben testesül meg, így a forrása azoknak a saját tőke (ezen belül a jegyzett tőke vagy a tőketartalék és nem az eredménytartalék!). (A jövedelemnek megfelelő eszközöket nem kötelező a leltárba beállítani.)A leírtak...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2004. szeptember 16.
Kapcsolódó címkék:  

Fel nem vett jóváhagyott osztalék

Kérdés: Társaságunk taggyűlése 2002-ben elhatározta, hogy a 2001. évi adózott eredményt osztalékként kifizeti tagjai részére. A kft. azonban ezt nem tudta és nem tudja teljesíteni. A jóváhagyott osztalékként kimutatott, alapítókkal szembeni kötelezettséget taggyűlési határozattal vissza lehet-e könyvelni az eredménytartalékba vagy a tőketartalékba?
Részlet az állásfoglalásából: […] A válasz röviden az, hogy nem lehet visszakönyvelni! A taggyűlés határozattal dönthet arról, hogy a tagok lemondanak a jóváhagyott osztalékról, elengedik a kft.-vel szembeni követelésüket. Ilyen határozat mellett a kft.-nél az alapítókkal szembeni (a 4792. számlán lévő)...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2004. szeptember 2.
Kapcsolódó címkék:  

Üzletrészvásárlás végleges juttatással

Kérdés: Az "A" társaság megvásárolta "B" társaság üzletrészét 1 millió forint névértéken úgy, hogy a jegyzett tőke nem változott, csak a tulajdonosi összetétel. Ezenfelül az "A" társaság még átutalt – megállapodás alapján – 3 millió forintot végleges juttatásként, amit az átvevő a tőketartalékba helyezett. Helyes-e ez az eljárás? Mivel az együttműködés nem vezetett eredményre, milyen módja van az "A" társaság által befizetett 4 millió forint visszaszerzésének? A "B" társaság véglegesen adhat-e át pénzeszközt?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...az Szt. 86. §-a (4) bekezdésének b) pontja alapján rendkívüli bevételként kellett elszámolni, azt a "B" társaság nem helyezhette a tőketartalékba (nem jogszabályi előírás alapján történt az átadás), tehát a "B" társaság jogszabályellenesen járt el!Az "A" és...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2004. szeptember 2.
Kapcsolódó címke:

Jegyzett tőke leszállításának személyi jövedelemadója

Kérdés: Társaságunk a jegyzett tőkéjének leszállítását tervezi, kell-e ez után és hogyan személyi jövedelemadót fizetni?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...f) pontja alapján a jegyzett tőke tőkekivonással megvalósított leszállításához kapcsolódik a jegyzett tőke leszállításával arányos tőketartalék-, illetve eredménytartalék-kivonás, amelynek bizonylata a létesítő okirat módosítása, illetve a közgyűlési, az alapítói...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2004. június 10.
Kapcsolódó címke:

Tagi betétből saját tőke

Kérdés: Cégünk saját tőkéje 6 239 000 Ft volt december 31-én, jelentős összegű negatív eredménytartalékkal. A tagi betét állománya 11 287 000 Ft. Taggyűlési határozattal hozhatunk-e olyan döntést, hogy a tagi betétből a tőketartalékba tegyünk át akkora összeget, hogy pozitív legyen a saját tőke?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...röviden az, hogy nem lehet a tagi betétet közvetlenül a tőketartalékba átvezetni, még taggyűlési határozattal sem. Mit lehet tenni? Több lehetőség mutatkozik, különböző hatásokkal: legcélszerűbb a tagi betétet (T 4499, 4792 – K 384) visszafizetni, majd...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2004. április 29.
Kapcsolódó címkék:  

Támogatott eszközbeszerzés áfájának elszámolása

Kérdés: A Számviteli Levelek 75. számában az 1555. kérdésre adott válaszban írtak a támogatott gépbeszerzés le nem vonható áfájáról. Ha lehet, kérem, hogy egy kicsit részletesebben is írjanak erről.
Részlet az állásfoglalásából: […] ...a nem támogatott hányad erejéig érvényesítheti levonási jogát, függetlenül attól, hogy a támogatást rendkívüli bevételként vagy a tőketartalék javára kell-e elszámolni.A hivatkozott előírás általában a 2004. január 1-jével kezdődő időszakban beszerzett...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2004. április 1.
Kapcsolódó címkék:    

Tőkejuttatás elszámolása

Kérdés: Egy vállalkozás tulajdonosai véglegesen pénzeszközt kívánnak átadni, tőkét juttatni abból a célból, hogy azt a gazdasági társaság befektesse, és abból gazdasági hasznot realizáljon. Ennek könyvelése a tőketartalék javára történne. Megfelelő-e ez az elszámolás?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...– a jegyzett tőkét (az alaptőkét, a törzstőkét). Nincsen akadálya annak sem, hogy a jegyzett tőke emelésével egyidejűleg tőketartalékba is helyezzenek összeget (részvénytársaságnál a jegyzési érték és a névérték különbözetét, a jegyzési érték...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2004. március 18.
Kapcsolódó címkék:  

Termelői hitelek adósságrendezése I.

Kérdés: Társaságunk a 215/2002. Korm. rendelet alapján vissza nem térítendő támogatásban részesült, amit hiteltörlesztésre fordított. Könyvelésünkben a támogatást árbevételként számoltuk el, és csökkentettük a társasági adó alapját. Helyesen jártunk el? A Számviteli Levelek 66. szám 1395. kérdésre adott válaszban nem ez a megoldás szerepel.
Részlet az állásfoglalásából: […] ...lehetséges más megoldás, mint amiről a Számviteli Levelek 66. számában az 1395. kérdésre adott válaszban írtunk: a kapott támogatást a tőketartalék javára kell elszámolni. A leírtakból következően a könyvelési tételek a következők: ha a hitelt az...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2004. március 4.
Kapcsolódó címkék:  

Termelői hitelek adósságrendezése II.

Kérdés: Észrevétel a Számviteli Levelek 66. szám 1395. kérdésre adott válaszhoz. A 215/2002. Korm. rendelet alapján adott adósságrendezési támogatást a rendelet kitöltéséhez adott, az FVM által készített segédlet szerint nem fejlesztési célú juttatásként, hanem egyéb bevételként kell elszámolni. Tehát téves a válasz, miszerint a tőketartalékba kell helyezni. A 215/2001. Korm. rendelet 2. §-a (1) bekezdésének a) pontja bevételnövelő és költségcsökkentő támogatásokról rendelkezik. A 215/2002. Korm. rendelet és a hozzá kiadott segédlet pedig – mint jogszabály – egyéb bevételkénti elszámolást ír elő. Kérem, hogy válaszukat vizsgálják felül és korrigálják.
Részlet az állásfoglalásából: […] ...igénybevételének általános feltételeiről szóló 215/2001. Korm. rendelet 4. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján a tőketartalékba kell helyezni.Nem volt az 1395. kérdésnek része az aszálykárral sújtott, hitellel nem rendelkező mezőgazdasági...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2004. március 4.
Kapcsolódó címkék:  

Kötelező átalakulás a Gt. szerint

Kérdés: Több esetben vita van a könyvvizsgáló és az ügyvezető között a Gt. 61. §-ának értelmezése során, mikor kell a gazdasági társaságnak átalakulnia. Ehhez kapcsolódik a kérdés, mikor kell a taggyűlést, a közgyűlést haladéktalanul összehívni, és milyen döntést kell hoznia annak érdekében, hogy a saját tőke ne legyen kevesebb, mint a jegyzett tőke összege? Közkereseti társaság, betéti társaság átalakulhat-e?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...intézkedés történhet úgy, hogy pótbefizetést rendelnek el (nem kizárt, hogy az rt. is éljen ezzel a lehetőséggel), vagy ázsióval (tőketartalékba helyezéssel) jegyzett tőkét emelnek, vagy egyéb módon gondoskodnak a saját tőke és a jegyzett tőke...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2004. február 19.
Kapcsolódó címkék:  
1
…
29
30
31
…
35