345 talált cikk a tulajdonjog kifejezésre

Kérdés: Egy több éve működő gépjárműszerviz tevékenysége bővül, ez év szeptember 1-től új szgk. forgalmazásával is foglalkozik. 2016. évre megkérte a visszterhes vagyonátruházásiilleték-menteséget (GJFORGNYIL), indoklásképp jelezte, hogy kezdő vállalkozásként a nettó árbevételének legalább 50%-a gépjármű-forgalmazásból fog származni. Ugyanakkor szankció, ha ez a vállalása nem teljesül, akkor visszamenőleg 50%-kal növelten kell megfizetni az illetéket.
Számszaki példával szemléltetve:
Várható éves nettó árbevétel (gk.-értékesítést is tartalmazza) 380 000 E Ft, ebből gk.-eladás árbevétele (de ez csak 2016. 09. 01-től) 120 000 E Ft, nettó árbevétel 50%-a 190 000 E Ft. Nem teljesül az 50%-os szabály. Figyelembe vehető-e a gépkocsieladás árbevétele és nettó árbevétel évesítve? [Éves nettó árbevétel (380-120 = 260+360) 620 000 E Ft, éves gk.-eladás árbevétele (120 millió Ft x 3) 360 000 E Ft, nettó árbevétel 50%-a 310 000 E Ft.] Ha arányosítunk/évesítünk, megfelelünk a feltételeknek. És ha megfelelünk idén ily módon az illetékmentesség feltételének, akkor 2017 januárjában is, ugyanis akkor az előző évet kell alapul venni. Hogyan kell értelmezni az illetéktörvény ide vonatkozó rendelkezéseit?

Kérdés: A kft. saját tőkéje egymillió forint, emiatt a saját tőke átrendezésével nem tudja teljesíteni a Ptk.-ban előírt azon követelményt, hogy a törzstőkét 500 ezer forintról 3 millió forintra felemeljék. A tagok nem kívánnak a törzstőke felemeléséhez hozzájárulni, de a tevékenységet a jövőben is folytatni akarják. Ez esetben viszont marad a betéti társasággá átalakulás lehetősége. Ezen átalakuláshoz milyen jogi, számviteli, adózási feladatok kapcsolódnak?

Kérdés: Cégünk 19 éve gépjármű-értékesítéssel foglalkozik. Minden évben január első napjaiban a GJFORGNYIL nevű nyomtatványon kérjük és meg is kapjuk az adott évre vonatkozó visszterhes vagyonátruházásiilleték-mentességünket határozatban. Amiatt kérjük, mert az előző (2015. év) adóévi nettó árbevételünk előreláthatólag úgy oszlik meg, hogy legalább 50%-a gépjárművek értékesítéséből fog származni. 2017. évben várhatóan (sőt már 2016. év őszétől) drasztikusan csökken a személygépkocsi-értékesítésből származó árbevételünk. 2017. év elején kérhetjük-e az illetékmentességet, ha teljesítjük a feltételt (2016. évben bőven 50% feletti lesz a gépjárműeladás bevétele). Ez a drasztikus csökkenés (tehát 2017. évben már a várható nettó árbevételünkből nem oszlik meg legalább 50%-ban gépjármű-értékesítésből származó bevételre is), csak a 2018. évre vonatkozó illetékmentességet befolyásolja?

Kérdés: A személygépjármű nyílt végű pénzügyi lízingje számviteli szempontból a lízingbe vevőnél beruházás, áfa szempontjából szolgáltatás, amelynek az áfája visszaigényelhető. Milyen értéken kell a lízingbe vevőnek a járművet aktiválnia? Nettó értéken + a maradványérték áfája? Ez utóbbi azért merült fel, mert maradványértéken megy át a jármű tulajdonjoga a lízingbe vevőre, vagyis áfa szempontjából ez már nem szolgáltatás. A lízingbe vevő a havi lízingdíjban lévő áfát nem igényli vissza, mert nem tudja megbontani a magán- és a céges használatot, nem kíván útnyilvántartást vezetni. Ez esetben az áfát közvetlenül a vissza nem igényelhető áfaszámlára kell könyvelni?

Kérdés: Nyílt végű pénzügyi lízing esetében az utolsó részlet megfizetése után a lízing főkönyvi számlán a maradványértékkel megegyező összeg maradt egyenlegként. Az eszközt a kft. ügyvezetője vette meg. Milyen bizonylat alapján kell a lízing főkönyvi számla egyenlegét kivezetni nullára?

Kérdés: Társaság magánszemélytől vásárolt belterületi kivett lakóház, udvar megjelölésű ingatlant. Az ingatlan területe 1294 négyzetméter, az azon álló lakóház 350 négyzetméter hasznos alapterületű. Az ingatlan vételára foglalóval és havi részletfizetéssel kerül kiegyenlítésre. Az ingatlan birtokba adása a szerződés aláírása napján megtörtént. Az eladó a teljes vételár kiegyenlítéséig az ingatlanra vonatkozó tulajdonjogát fenntartja. A vételárat hogyan kell megosztani a telek és a lakóház értékére? Az ingatlant a birtokbavétel napjával, vagy a tulajdonjog bejegyzése napjával aktiválja a vevő?

Kérdés: A zrt. értékesítette a jelenleg bérbeadás alatt álló ingatlanát a társaság két tulajdonosának, akik magánszemélyek (az egyik 50%-ot meghaladó tulajdoni hányaddal rendelkezik). Mindkét vevő munkaviszonyban áll a társaságnál. A létrejött adásvételi szerződés alapján a tulajdonjog átszáll a vevőkre, de a zrt. az ingatlant albirtokosként 2017. december 31-ig továbbra is birtokában tartja, és addig a bérleti díj is őt illeti meg. Erre való tekintettel a vételárat lényegesen a piaci ár alatt határozták meg. (A kivetett illeték alapja az eladási ár négyszerese!) A zrt.-nél keletkezik-e társaságiadóalap-növelő kötelezettség a piaci ár alatt történő értékesítés miatt? A két magánszemélynek keletkezik-e az adásvétel időpontjában jövedelme a piaci ár alatt történő vásárlás miatt? Ha a magánszemélyeknek keletkezik jövedelme, akkor a szerzéskori értékbe valamilyen módon beleszámít-e az, hogy az ingatlan haszna (bérleti díja) két évig az eladó zrt.-t illeti meg? Ezt a jövedelmet munkaviszonyból származó jövedelemnek vagy egyéb jövedelemnek kell tekinteni? A zrt.-nél vagyoni értékű jognak kell-e számítani azt, hogy a bérleti díjat jogosult beszedni?

Kérdés: Keletkezik-e áfafizetési kötelezettség személygépkocsi értékesítésénél, amennyiben azt nyílt végű pénzügyi lízing keretében szerezték be, és a lízingdíjak előzetesen felszámított adója nem került levonásra?

Kérdés: Üzletrész értékesítése esetén, amikor a vevő cég, és részletre veszi meg az üzletrészt, az eladáskor a tulajdonjog átszáll a vevőre. Az eladó az eladás évében az ellenértéket nem kapta meg. Ettől függetlenül az eladás évében a teljes árfolyamnyereségre meg kell fizetnie a társasági adót? Vagy lehetősége van halasztásra?

Kérdés: A gazdasági társaság értékesíteni szeretné ingatlanát. Talált egy vevőt, és szerződést kötnek decemberben, a vevő még ebben a hónapban elő­leget fizet. Az adásvételi szerződést az ingatlanértékesítésről decemberben megkötik, de a földhivatali bejegyzés csak januári. Ebben az esetben – számviteli szempontból – a szerződés időpontja vagy a földhivatali bejegyzés időpontja a teljesítés időpontja, az értékesítési bevétel elszámolásának időpontja? Áfa szempontjából mi a teljesítés időpontja?