1701 cikk rendezése:
441. cikk / 1701 Tőketartalék emelése
Kérdés: Társaságunk a likviditás biztosítása érdekében tőketartalék-emelésre készül. A saját tőke aránya, a jegyzett tőke megfelel a törvényben meghatározottnak. Tőketartalék-emelés lehetséges-e a jegyzett tőke emelése nélkül?
442. cikk / 1701 Saját tulajdonú ingatlan értékesítésének bevétele
Kérdés: Ha az adott cég rendelkezik saját tulajdonú ingatlannal, amelyet értékesít, akkor az adásvétel során keletkező bevételre mely esetben értelmezhető az Szt. 77. §-a (3) bekezdésének e) pontja, és kezelhető-e egyéb bevételként? Ha a saját tulajdonú ingatlant a cég bérbeadás útján hasznosítja, majd dönt az értékesítésről, akkor ez az értékesítés termékértékesítés vagy egyéb bevétel? Változik-e a megítélés, ha a tulajdonos az értékesítésről szóló döntéssel együtt felbontja a bérleti szerződést? Ha a cég a saját tulajdonú ingatlanát nem adja bérbe, és egyéb módon sem hasznosítja, hanem saját célra tartja (pl. ez a székhelye)? Mi alapján kell meghatározni, hogy az adott cég a tárgyi eszközei között szereplő tételeket azok értékesítésekor, az értékesítést megelőzően a befektetett eszközök közül át kell-e vezetni a készletek közé? Vagy az értékesítés során a tárgyi eszköz bruttó értékét és eddig elszámolt értékcsökkenését az egyéb ráfordításokkal szemben kell kivezetni, az ellenértéket pedig egyéb bevételként elszámolni?
443. cikk / 1701 Különváláskor a befektetés bekerülési értéke
Kérdés: A "B" társaság 100 százalékos tulajdonosa az "A" társaságnak. Az "A" társaság különválással megszűnik, az "A" társaságból három új társaság jön létre. Az "A" társaság jegyzett tőkéje 100 egység, eredménytartaléka 1000 egység. Különválás után az "A1" társaságnak a jegyzett tőkéje 30 egység, az eredménytartaléka 200 egység, az "A2" társaságnak a jegyzett tőkéje 30 egység, az eredménytartaléka 300 egység, az "A3" társaságnak a jegyzett tőkéje 40 egység, az eredménytartaléka 500 egység. Hogyan kell megállapítani "B" társaságnál az egyes társaságok részesedésének bekerülési értékét?
444. cikk / 1701 Osztalék 2017-ben közbenső mérleg alapján
Kérdés: Társaságunk a 100%-os leányvállalatától a 2017. év terhére osztalékot vonna el. A 2016. évi beszámoló elfogadásakor döntött a tulajdonos osztalékról, amelyet a leányvállalat pénzügyileg rendezett, az anyavállalatnál 2017-ben bevételként elszámolták. Kérdés, hogy 2017-es évközi, könyvvizsgálattal alátámasztott beszámoló alapján van-e lehetőség további osztalékelvonásra, amelyet az anyavállalat bevételként elszámolhat (nem osztalékelőlegként)? Az osztalék forrása a leányvállalat korábbi eredménytartaléka, illetve az évközi beszámolóban kimutatott adózott eredmény.
445. cikk / 1701 Üzletrész-visszavásárlás adói
Kérdés: A kft. alapítója eladja üzletrészét (névérték 3 millió forint) 20 millió forintért és egy – nyilvántartás szerint – 10 millió forint (nettó) értékű ingatlanért a kft.-nek. Hogyan kell könyvelni a gazdasági eseményt? Milyen adózási vonzata van a magánszemélynél és a kft.-nél?
446. cikk / 1701 Törzstőke leszállítása
Kérdés: A törzstőke leszállításával a Számviteli Levelekben többször foglalkoztak. A különböző jogcímeken történő törzstőke-leszállítást azonban egymás mellett, azok előnyeivel-hátrányaival, a saját tőkét érintő hatásával, a tulajdonosokat megillető összegek meghatározásával, azoknak a magánszemélyeket terhelő adójával stb. még nem mutatták be. Érdekelnének a Ptk., az Szt., az Szja-tv. kapcsolódó előírásai is.
447. cikk / 1701 Vagyonkezelés – kezelt vagyon kivezetése
Kérdés: Több fenntartóváltás következtében az utolsó esetben a vagyonkezelés megszűnésekor nem történt meg a tárgyi eszközök (ingatlanok) kivezetése. Mivel soha nem volt a társaság tulajdonosa, csak vagyonkezelő, addig jogosan volt nyilvántartva, illetve az értékcsökkenés elszámolva. Mivel nem saját tulajdon nem lehet a könyvekben, hogyan lehet kivezetni? Kinek az engedélye szükséges ehhez?
448. cikk / 1701 Kapcsolt vállalkozás alkalmazottak esetében
Kérdés: Fennáll-e a kapcsolt viszony a 2013. évi V. tv. értelmező rendelkezések 8:2. § (3)–(4) pontjainak megfelelően, az alábbi esetben?
1. A B cég dolgozói teljes egészében A cég alkalmazottai voltak.
2. A B cég kizárólag A cég részére teljesít szolgáltatásokat.
3. A B cégben levő tagok, tulajdonosok, ügyvezetők nem tulajdonosok, tagok, illetve ügyvezetők A cégben.
1. A B cég dolgozói teljes egészében A cég alkalmazottai voltak.
2. A B cég kizárólag A cég részére teljesít szolgáltatásokat.
3. A B cégben levő tagok, tulajdonosok, ügyvezetők nem tulajdonosok, tagok, illetve ügyvezetők A cégben.
449. cikk / 1701 Lízingelt személygépjármű értékesítése
Kérdés: Társaságunknak 3 évre szóló nyílt végű pénzügyi lízingszerződése van egy személygépjárműre. Egy év után a lízingbe vevő vásárlót jelölt meg egy harmadik fél személyében, a lízingbe adó felé nyilatkozott az értékesítés tényéről. A személygépjármű vevője a lízingbe vevővel kapcsolt vállalkozási viszonyban áll. Ezeket a lízingügyleteket hogyan kell elszámolni? Milyen illeték- és társaságiadó-vonzata van annak, hogy lejárat előtt értékesíteni akarják a személygépjárművet?
450. cikk / 1701 Lakásszövetkezeti tagok befizetése felújításra
Kérdés: Hogyan kell elszámolni a lakásszövetkezeti tagok által az adott évi tervezett felújításokra befizetett és a szövetkezetnél véglegesen átvett pénznek minősülő összeget? A szövetkezet számlaadásra kötelezett, amelyben az áfát is fel kell számítani? Mi van akkor, ha a lakásszövetkezet könyveiben az ingatlan nem szerepel?
