1792 talált cikk a tulajdonos kifejezésre

Kérdés: Kapcsolt vállalkozásnak minősül-e 2010 előtt és után "A" Kft. és "B" Zrt., ha "A" vállalkozásban négy magánszemély (két házaspár) 25-25 százalék tulajdoni hányaddal és ennek megfelelő szavazati joggal rendelkezik, mindkét házaspár egyik tagja ügyvezetői tisztséget lát el? "B" vállalkozásban ugyanezek a tulajdonosok ugyancsak 25-25 százalék tulajdoni hányaddal és ugyanilyen szavazati joggal rendelkeznek. A zrt.-ben egyszemélyes igazgatóság működik, ugyanaz a személy, aki a kft.-ben is ügyvezetői tisztséget lát el.

Kérdés: Végelszámolás esetén a vagyonfelosztási javaslat szerinti, s a jegyzett tőke bekerülési értékén felüli vállalkozásból kivont jövedelmet a zárómérleg hónapjára vonatkozó 08-as bevallásban kell bevallani. Szja- és ehovonzatát a zárómérleg időpontjáig pénzügyileg rendezni is kell úgy, hogy a zárómérlegben már – mint kötelezettség – ne szerepeljen? Minderről igazolást kell adni a tagnak?

Kérdés: A kft. 2008. 12. 01-jével könyvelőt váltott, aki vállalta a társaság teljes körű könyvelését. Írásbeli szerződés nem készült. Az előző könyvelő a rendelkezésére bocsátotta a könyvelőváltást megelőző bizonylatokat, kimutatásokat. Az új könyvelőnek ezekkel kapcsolatosan kifogása nem volt. Az új könyvelő könyvelte a decemberi számlákat, elkészítette a bérszámfejtést, a hozzákapcsolódó bevallásokat, az áfabevallást benyújtotta, de mérleget, társaságiadó-bevallást 2008. évre nem adott, nem ígérte meg, hogy beszámolót is készít. Lehetséges ez? 2009-ben is egész évben ő könyvelt, nála volt az összes dokumentum, bizonylat, de mérleget, helyiadó- és társaságiadó-bevallást ismételten nem készített, arra hivatkozva, hogy egy nagy értékű készpénzes ingatlanvásárlásra nem volt meg a cégben a pénzügyi fedezet, és nem kapott erre vonatkozóan információt, bizonylatot (pl. a tagi kölcsönről). Jogos-e a könyvelő hivatkozása?

Kérdés: Egy közhasznú társaság nem alakult át időben, ezért a cégbíróság kényszer-végelszámolással megszüntette. A tulajdonos a magyar állam volt. A megszűnt társaság vagyonát a tulajdonos átadja a közben megalakult nonprofit kft.-nek. Hogyan kell az átadást könyvelni, ha a tulajdonos jegyzett tőkét emel vagy tőketartalékba teszi? Az átadásra kerülő vagyon ingatlan és egyéb tárgyi eszköz, de készpénz is. Az eszközöket térítés nélkül adja át.

Kérdés: A társaság a tulajdonában lévő személygépkocsira ingyenes üzembentartói szerződést köt magánszeméllyel (többségi részesedésű tagjával). Milyen költségek, illetve fizetendő adók, illetékek terhelik a kft.-t, mint a személygépkocsi tulajdonosát, és milyenek az üzemben tartó tagot? Változik valami az által, ha eszmei értéken köt bérleti szerződést a kft. a taggal? Kötelező-e a piaci érték alkalmazása?

Kérdés: A társaság – többek között – elektronikus termékek (mobiltelefonok online feltöltésével, online autómatrica) értékesítésével foglalkozik. Ehhez viszonteladói szerződést kötött egy másik vállalkozással (nem a szolgáltatóval), amely utólag küldi meg a feltöltés, illetve a matrica nagykereskedelmi áráról a számlát. Hogyan kell elszámolni, könyvelni ezeket a tételeket? Közvetített szolgáltatásként vagy árubeszerzésként?

Kérdés: Az EU-s társaság EXW-paritással magyar zrt.-nek terméket ad el, amit a zrt. magyar kft.-nek továbbértékesít, a kft. pedig – aki a fuvarszervező – az árut exportálja, vagy más tagállamban úgy értékesíti, hogy az áru nem lép be Magyarország területére. Hogyan kell a magyar zrt.-nek, illetve kft.-nek számláznia? Áfásan vagy áfa nélkül?

Kérdés: Szaklapban olvastam, hogy a kiküldetési rendelvény alkalmazásának egyik feltétele a saját tulajdonú személygépkocsi. Ha viszont útnyilvántartás alapján számolják el a személygépkocsi-költségtérítést, elfogadható a szívességi használatba kapott vagy bérelt személygépkocsi is, azonban ilyenkor nem lehet elszámolni a 9 Ft/km összegű normaköltséget, és meg kell fizetni a cégautóadót is. Helyes-e ez az állítás?

Kérdés: A zrt.-ből átalakulás során kivált két kft. A zrt. két tulajdonosának a részesedése azonos a kiválás előtti zrt.-ben, a kiválással létrejött két kft.-ben és a változatlan formában tovább működő zrt.-ben. Az átalakulás tőkeemeléssel valósult meg. Az átalakuló zrt. jegyzett tőkéje 65 000 E Ft volt, könyv szerinti eredménytartaléka -16 000 E Ft, az átalakulás során a tulajdonosok 1200 E Ft-ot fizettek be tőkeemelésre. Az átalakulással a két kft. jegyzett tőkéje és saját tőkéje egyaránt 600-600 E Ft, a tovább működő zrt. jegyzett tőkéje és eredménytartaléka nem változott. Az 55%-os tulajdonosnál az átalakuló zrt.-ben való részesedés könyv szerinti értéke a tőkeemelés előtt 91 529 E Ft, 600 E Ft-ot fizetett tőkeemelésre. Hogyan kell könyvelni a tulajdonosnál az átalakulást a cégbírósági bejegyzés után? Van-e a tulajdonosnak megszűnt részesedése?

Kérdés: Egy kft.-ben két személy volt az ügyvezető és tulajdonos 50-50 százalékban. A kft. 2011. de­cember 20-án módosította a társasági szerződését, változtak a tulajdoni viszonyok, csak egy ügyvezető maradt. A 2011. évi taggyűlési határozatot, valamint a beszámolót kinek kell aláírnia?