Találati lista:
161. cikk / 359 Terven felüli értékcsökkenés értékesítéskor
Kérdés: A tárgyi eszköz bekerülési értéke 5000, maradványértéke 1000, hasznos élettartama 5 év, leírási kulcsa 20%. A 3. év után értékesítik az eszközt. Nettó érték 1600, ebből maradványérték 1000, az értékesítés bevétele 1100. Kérdésem a terven felüli értékcsökkenés elszámolására irányul. A terven felüli értékcsökkenés összege a nettó érték és a maradványérték különbözete, mert üzembe helyezéskor a maradványérték volt a piaci érték, és a hasznos élettartam rövidülése terven felül jelentkezik, a nettó érték és a bevétel különbözete, mert értékesítéskor a kapott bevétel a piaci érték, amely feletti érték a piac által el nem ismert érték, az értékesítés nem tartozik a terven felüli értékcsökkenést kiváltó események közé.
162. cikk / 359 Félkész épület őrzése
Kérdés: Társaságunk befejezetlen beruházásként nyilvántartott félkész épület és a felvonulási területen lévő anyagok őrzésére egy vagyonvédelemmel foglalkozó céget bízott meg. A számlázott őrzési díjat az épület bekerülési értékénél vegyük figyelembe, vagy költségként számoljuk el?
163. cikk / 359 Kiköltözés, visszaköltözés költségei
Kérdés: Építési beruházásként megvalósított épület aktiválási értékébe beletartozik-e az épületbe való beköltözés költsége? A meglévő csarnok bontása után új nagyobb, korszerűbb csarnok épül. A csarnokban lévő irodákból kiköltöznek, majd az új csarnokba költöznek vissza. Ez utóbbi értéke is beszámítható az aktiválás értékébe? A bontáshoz kapcsolódóan a meglévő épület selejtezését, illetve az ahhoz kapcsolódó megtérülés értékét számításba kell-e venni az új épület aktiválandó értékében?
164. cikk / 359 Támogatással kiegyenlített szállító
Kérdés: Alapítványunk 24 millió forintot nyert európai uniós pályázaton. A támogatás mértéke 100%. Ebből 22 162 500 Ft értékben informatikai eszközöket szereztünk be, a beszerzést a szállító finanszírozta. A számlát az alapítvány kapta, de a kiegyenlítés közvetlenül a szállítónak átutalással történt. 1 837 500 Ft a projektlebonyolítás költsége, amelyet az alapítvány közvetlenül kap meg. 620 E Ft előleget folyósítottak. Hogyan történik az előleg és a szállítói számla, a számlakiegyenlítés könyvelése pénzmozgás nélkül?
165. cikk / 359 Egyidejű adóelőnyök az egyéni vállalkozónál
Kérdés: Egyéni vállalkozó fejlesztési tartalékot képzett az előírt szabályok szerint. A képzett tartalékból határidőn belül vállalkozási tevékenységet szolgáló műszaki termelőeszközt (gépet) vásárolt, illetve kíván vásárolni.
1. Például pályázat esetén, amennyiben a vállalkozó a beruházását ezen fejlesztési tartalékból kívánja részben megvalósítani, akkor a fejlesztési tartalékot meghaladó beruházási értékre pályázhat támogatásra, tekintve hogy a fejlesztési tartalék fedezi a szükséges saját forrást?
2. Amennyiben ezen tárgyi eszköz vételára meghaladja a felhasznált fejlesztési tartalékot (elszámoltnak tekinti az értékcsökkenést a fejlesztési tartalék erejéig), és az adott évi elszámolt értékcsökkenést mint új tárgyi eszköz, első üzembe helyezéskor levonható-e az osztalékalapból?
3. Vagy ugyanezen tárgyi eszköz figyelembe vehető kisvállalkozói kedvezményként, természetesen az egyéb feltételek megléte esetén?
4. Ha egy új tárgyi eszközt vásárolok, akkor ugyanazon eszközvásárlást figyelembe vehetem-e kisvállalkozói kedvezményként, és amennyiben ez évben üzembe helyezem, az osztalékalapból is levonható?
A kérdés lényege, hogy a fenti adóelőnyök egymás mellett alkalmazhatók-e, ha igen, melyik és hogyan, illetve melyik zárja ki a másikat, és milyen esetekben?
1. Például pályázat esetén, amennyiben a vállalkozó a beruházását ezen fejlesztési tartalékból kívánja részben megvalósítani, akkor a fejlesztési tartalékot meghaladó beruházási értékre pályázhat támogatásra, tekintve hogy a fejlesztési tartalék fedezi a szükséges saját forrást?
2. Amennyiben ezen tárgyi eszköz vételára meghaladja a felhasznált fejlesztési tartalékot (elszámoltnak tekinti az értékcsökkenést a fejlesztési tartalék erejéig), és az adott évi elszámolt értékcsökkenést mint új tárgyi eszköz, első üzembe helyezéskor levonható-e az osztalékalapból?
3. Vagy ugyanezen tárgyi eszköz figyelembe vehető kisvállalkozói kedvezményként, természetesen az egyéb feltételek megléte esetén?
4. Ha egy új tárgyi eszközt vásárolok, akkor ugyanazon eszközvásárlást figyelembe vehetem-e kisvállalkozói kedvezményként, és amennyiben ez évben üzembe helyezem, az osztalékalapból is levonható?
A kérdés lényege, hogy a fenti adóelőnyök egymás mellett alkalmazhatók-e, ha igen, melyik és hogyan, illetve melyik zárja ki a másikat, és milyen esetekben?
166. cikk / 359 Humán-egészségügyi ellátás beruházásának áfája
Kérdés: Humán-egészségügyi ellátást és oktatást is végző társaság saját rezsis beruházást végez. A beruházás folyamatában nem igényelhette vissza az áfát, ezért azt a beruházási számlán bruttó összeggel könyvelték. A létesítmény az egészségügyet fogja szolgálni. Amikor a beruházás végleg elkészül és üzembe helyezik, hogyan járok el helyesen az áfát illetően? A beruházás nettó értékére rászámolom a 25% áfát, amit befizetendőként bevallok, visszaigényelhető összeg pedig nem lesz?
167. cikk / 359 Nyomdai szolgáltatás közvetített szolgáltatásnak minősül?
Kérdés: A gazdasági társaság fő tevékenysége nyomdai szolgáltatás. Elektronikai termékek használati útmutatóit, garanciajegyeit gyártja. A cég évente szállítási keretszerződést kötött a megrendelővel, valamint vállalkozási keretszerződést az alvállalkozójával. A szerződések a megrendelt darabszámról, árról, gyártási határidőről nem rendelkeztek, mert azokat a konkrét munkák esetén rögzítik. A társaság a számlák értékét alvállalkozói díjként állította be az iparűzésiadó-bevallásba a Ptk. alapján. Iparűzésiadó-ellenőrzés során elfogadható ez közvetített szolgáltatásként?
168. cikk / 359 Devizában adott előleg árfolyam- különbözete
Kérdés: A beruházásra devizában adott előleg mérleg-fordulónapi árfolyam-különbözete elszámolható-e a bekerülési értékben akkor, ha az előleg finanszírozására kapott hitel árfolyam-különbözetét az Szt. 47. §-a (4) bekezdésének c) pontja alapján figyelembe vesszük a bekerülési értékben? Nem sértené-e az összemérés számviteli alapelvét, ha az előleg mérleg-fordulónapi árfolyam-különbözete az eredménytartalékban, míg az ahhoz tartozó forrásoldali hitel árfolyam-különbözete a mérlegben az eszközök bekerülési értékének részeként kerülne elszámolásra?
169. cikk / 359 Pályázathoz kapcsolódó költségek elszámolása
Kérdés: A Számviteli Levelek 197. számában a 4113. kérdésre, illetve a 235. számában a 4871. kérdésre adott válasz ellentmond egymásnak a pályázati díj aktiválása kérdésében. A helyes megítélés érdekében a kérdés: A társaság a pályázati anyagot külső céggel íratta meg. A szerződésben sikerdíjként az elnyert támogatási összeg 5 százaléka, de a megítélt támogatástól függetlenül, legalább 300 000 Ft. A számlára "pályázati tanácsadás szerződés szerint" szöveg került megnevezésként. (A szerződés pályázatírásról és sikerdíj megállapításáról szól.) A pályázatíró a pályázatban megjelölt gépek beszerzésében nem vett részt. Helyesen gondolom-e, hogy a sikerdíjat a tárgyi eszköz aktiválandó költségei között kell elszámolni?
170. cikk / 359 Bírság aktiválása
Kérdés: Beruházáshoz kapcsolódó közbeszerzési eljárást a kihirdetés után az egyik pályázó megtámadta és felülvizsgálták. Emiatt 500 E Ft bírságot kaptunk, amit ki kellett fizetni a közbeszerzési eljárást felülvizsgáló szervezetnek. Ezen túlmenően még a hatósági eljárási díjat is át kellett utalnunk három külföldi cégnek, egyenként 450 E Ft-ot. A fenti bírság és a hatósági eljárás díja beszámítható-e majd megvalósuló beruházás értékébe? Aktiválható-e?
