Terven felüli értékcsökkenés értékesítéskor

Kérdés: A tárgyi eszköz bekerülési értéke 5000, maradványértéke 1000, hasznos élettartama 5 év, leírási kulcsa 20%. A 3. év után értékesítik az eszközt. Nettó érték 1600, ebből maradványérték 1000, az értékesítés bevétele 1100. Kérdésem a terven felüli értékcsökkenés elszámolására irányul. A terven felüli értékcsökkenés összege a nettó érték és a maradványérték különbözete, mert üzembe helyezéskor a maradványérték volt a piaci érték, és a hasznos élettartam rövidülése terven felül jelentkezik, a nettó érték és a bevétel különbözete, mert értékesítéskor a kapott bevétel a piaci érték, amely feletti érték a piac által el nem ismert érték, az értékesítés nem tartozik a terven felüli értékcsökkenést kiváltó események közé.
Részlet a válaszából: […]  A kérdező érdekes gondolatmenettel vezeti le azt, hogy atárgyi eszköz értékesítésekor hogyan kell meghatározni a terven felüliértékcsökkenés összegét, és ezzel az értékesítés eredményét. A számvitelielőírások azonban nem követik ezt a gondolatmenetet, mert a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 23.
Kapcsolódó címkék:  

Félkész épület őrzése

Kérdés: Társaságunk befejezetlen beruházásként nyilvántartott félkész épület és a felvonulási területen lévő anyagok őrzésére egy vagyonvédelemmel foglalkozó céget bízott meg. A számlázott őrzési díjat az épület bekerülési értékénél vegyük figyelembe, vagy költségként számoljuk el?
Részlet a válaszából: […]  A beruházással létrejövő eszköz (az épület) bekerülésiértékében azok a tételek vehetők figyelembe, amelyek az eszköz megszerzése,létesítése, üzembe helyezése érdekében az üzembe helyezésig felmerülnek, azeszközhöz egyedileg hozzákapcsolhatók.A kérdésben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 23.
Kapcsolódó címke:

Kiköltözés, visszaköltözés költségei

Kérdés: Építési beruházásként megvalósított épület aktiválási értékébe beletartozik-e az épületbe való beköltözés költsége? A meglévő csarnok bontása után új nagyobb, korszerűbb csarnok épül. A csarnokban lévő irodákból kiköltöznek, majd az új csarnokba költöznek vissza. Ez utóbbi értéke is beszámítható az aktiválás értékébe? A bontáshoz kapcsolódóan a meglévő épület selejtezését, illetve az ahhoz kapcsolódó megtérülés értékét számításba kell-e venni az új épület aktiválandó értékében?
Részlet a válaszából: […]  Valamennyi kérdésre a rövid válasz az, hogy nem aktiválható!Az irodákból való kiköltözés, illetve visszaköltözés nemminősíthető az eszköz megszerzése, létesítése, üzembe helyezése érdekébenfelmerült tételnek, a költözés, a visszaköltözés költségei nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. január 12.
Kapcsolódó címke:

Támogatással kiegyenlített szállító

Kérdés: Alapítványunk 24 millió forintot nyert európai uniós pályázaton. A támogatás mértéke 100%. Ebből 22 162 500 Ft értékben informatikai eszközöket szereztünk be, a beszerzést a szállító finanszírozta. A számlát az alapítvány kapta, de a kiegyenlítés közvetlenül a szállítónak átutalással történt. 1 837 500 Ft a projektlebonyolítás költsége, amelyet az alapítvány közvetlenül kap meg. 620 E Ft előleget folyósítottak. Hogyan történik az előleg és a szállítói számla, a számlakiegyenlítés könyvelése pénzmozgás nélkül?
Részlet a válaszából: […]  Az informatikai eszközök számlázott – áfa nélküli -ellenértékét az általános szabályok szerint beruházásként kell könyvelni (T161, 4661 – K 455). De beruházásként kell elszámolni a projektlebonyolításköltségei közül azokat a tételeket is, amelyek az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 1.
Kapcsolódó címke:

Egyidejű adóelőnyök az egyéni vállalkozónál

Kérdés: Egyéni vállalkozó fejlesztési tartalékot képzett az előírt szabályok szerint. A képzett tartalékból határidőn belül vállalkozási tevékenységet szolgáló műszaki termelőeszközt (gépet) vásárolt, illetve kíván vásárolni.
1. Például pályázat esetén, amennyiben a vállalkozó a beruházását ezen fejlesztési tartalékból kívánja részben megvalósítani, akkor a fejlesztési tartalékot meghaladó beruházási értékre pályázhat támogatásra, tekintve hogy a fejlesztési tartalék fedezi a szükséges saját forrást?
2. Amennyiben ezen tárgyi eszköz vételára meghaladja a felhasznált fejlesztési tartalékot (elszámoltnak tekinti az értékcsökkenést a fejlesztési tartalék erejéig), és az adott évi elszámolt értékcsökkenést mint új tárgyi eszköz, első üzembe helyezéskor levonható-e az osztalékalapból?
3. Vagy ugyanezen tárgyi eszköz figyelembe vehető kisvállalkozói kedvezményként, természetesen az egyéb feltételek megléte esetén?
4. Ha egy új tárgyi eszközt vásárolok, akkor ugyanazon eszközvásárlást figyelembe vehetem-e kisvállalkozói kedvezményként, és amennyiben ez évben üzembe helyezem, az osztalékalapból is levonható?
A kérdés lényege, hogy a fenti adóelőnyök egymás mellett alkalmazhatók-e, ha igen, melyik és hogyan, illetve melyik zárja ki a másikat, és milyen esetekben?
Részlet a válaszából: […]  Válaszok a kérdések sorrendjében:Pályázat esetén, amennyiben a vállalkozó a beruházásátfejlesztési tartalékból kívánja részben megvalósítani, a fejlesztési tartaléksaját forrásnak tekinthető, de a pályázati feltételektől függ, hogy milyenösszegűnek kell a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 20.
Kapcsolódó címke:

Humán-egészségügyi ellátás beruházásának áfája

Kérdés: Humán-egészségügyi ellátást és oktatást is végző társaság saját rezsis beruházást végez. A beruházás folyamatában nem igényelhette vissza az áfát, ezért azt a beruházási számlán bruttó összeggel könyvelték. A létesítmény az egészségügyet fogja szolgálni. Amikor a beruházás végleg elkészül és üzembe helyezik, hogyan járok el helyesen az áfát illetően? A beruházás nettó értékére rászámolom a 25% áfát, amit befizetendőként bevallok, visszaigényelhető összeg pedig nem lesz?
Részlet a válaszából: […]  A válasznál alapvetően az Áfa-tv. 120. §-a a) pontjában,valamint a 134. §-ában foglaltakat indokolt figyelembe venni.Az Áfa-tv. 11. §-a (2) bekezdésének a) pontja szerint:ellenérték fejében teljesített termékértékesítés az adóalany vállalkozásánbelül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 20.
Kapcsolódó címkék:  

Nyomdai szolgáltatás közvetített szolgáltatásnak minősül?

Kérdés: A gazdasági társaság fő tevékenysége nyomdai szolgáltatás. Elektronikai termékek használati útmutatóit, garanciajegyeit gyártja. A cég évente szállítási keretszerződést kötött a megrendelővel, valamint vállalkozási keretszerződést az alvállalkozójával. A szerződések a megrendelt darabszámról, árról, gyártási határidőről nem rendelkeztek, mert azokat a konkrét munkák esetén rögzítik. A társaság a számlák értékét alvállalkozói díjként állította be az iparűzésiadó-bevallásba a Ptk. alapján. Iparűzésiadó-ellenőrzés során elfogadható ez közvetített szolgáltatásként?
Részlet a válaszából: […] A válasz röviden az, hogy nem!A Ptk. XXXV. Fejezete határozza meg a vállalkozási szerződésselkapcsolatos követelményeket. A 389. § szerint vállalkozási szerződés alapján avállalkozó valamely dolog tervezésére, elkészítésére, feldolgozására,átalakítására, üzembe...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 6.
Kapcsolódó címkék:  

Devizában adott előleg árfolyam- különbözete

Kérdés: A beruházásra devizában adott előleg mérleg-fordulónapi árfolyam-különbözete elszámolható-e a bekerülési értékben akkor, ha az előleg finanszírozására kapott hitel árfolyam-különbözetét az Szt. 47. §-a (4) bekezdésének c) pontja alapján figyelembe vesszük a bekerülési értékben? Nem sértené-e az összemérés számviteli alapelvét, ha az előleg mérleg-fordulónapi árfolyam-különbözete az eredménytartalékban, míg az ahhoz tartozó forrásoldali hitel árfolyam-különbözete a mérlegben az eszközök bekerülési értékének részeként kerülne elszámolásra?
Részlet a válaszából: […] A kérdés alapján – úgy tűnik – a kérdező alaposan félreértia számviteli törvény vonatkozó előírásait.A beruházásra adott előleget (akkor is, ha azt devizábanadták) a követelések között kell könyvelni, csak a mérlegben kell a tárgyieszközök között kimutatni....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. május 5.
Kapcsolódó címkék:  

Pályázathoz kapcsolódó költségek elszámolása

Kérdés: A Számviteli Levelek 197. számában a 4113. kérdésre, illetve a 235. számában a 4871. kérdésre adott válasz ellentmond egymásnak a pályázati díj aktiválása kérdésében. A helyes megítélés érdekében a kérdés: A társaság a pályázati anyagot külső céggel íratta meg. A szerződésben sikerdíjként az elnyert támogatási összeg 5 százaléka, de a megítélt támogatástól függetlenül, legalább 300 000 Ft. A számlára "pályázati tanácsadás szerződés szerint" szöveg került megnevezésként. (A szerződés pályázatírásról és sikerdíj megállapításáról szól.) A pályázatíró a pályázatban megjelölt gépek beszerzésében nem vett részt. Helyesen gondolom-e, hogy a sikerdíjat a tárgyi eszköz aktiválandó költségei között kell elszámolni?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 47. §-ának (1) bekezdése szerint az eszközbekerülési (beszerzési, előállítási) értéke – főszabályként – az eszközmegszerzése, létesítése, üzembe helyezése érdekében az üzembe helyezésig, araktárba történő beszállításig felmerült, az eszközhöz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 7.
Kapcsolódó címkék:  

Bírság aktiválása

Kérdés: Beruházáshoz kapcsolódó közbeszerzési eljárást a kihirdetés után az egyik pályázó megtámadta és felülvizsgálták. Emiatt 500 E Ft bírságot kaptunk, amit ki kellett fizetni a közbeszerzési eljárást felülvizsgáló szervezetnek. Ezen túlmenően még a hatósági eljárási díjat is át kellett utalnunk három külföldi cégnek, egyenként 450 E Ft-ot. A fenti bírság és a hatósági eljárás díja beszámítható-e majd megvalósuló beruházás értékébe? Aktiválható-e?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy nem számítható be, nem aktiválható!Az Szt. 47. §-ának (1) bekezdése szerint az eszköz bekerülési(beszerzési, előállítási) értéke az eszköz megszerzése, létesítése, üzembehelyezése érdekében az üzembe helyezésig, a raktárba történő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. február 10.
Kapcsolódó címkék:  
1
16
17
18
36