Találati lista:
121. cikk / 383 Bérbeadáshoz kapcsolódó számlázás
Kérdés: Cégünk bérbeadással foglalkozik, amelyhez kapcsolódóan, szerződéseink alapján, négyféle számlát bocsátottunk ki 2015-ben. A bérleti díjról, melyet minden hónap 5. napjáig 8 napos fizetési határidővel állítottunk ki, az áfa szerinti teljesítési időpont a számlán megegyezik a fizetési határidővel. Rezsiköltségekről a számlákat a rezsiszámlák beérkezését követően kb. 2 hónappal később állítottuk ki, és amelyen az áfa szerinti teljesítési időpont szintén a fizetési határidővel egyezik meg. Közösköltség-előlegszámlák, amelyeken az áfa szerinti teljesítési időpont megegyezik a bankszámlán történt jóváírás napjával. Közösköltség-elszámolási számlák, amelyeket évente egyszer a közös költségek körébe tartozó tételek teljes körű beérkezését követően állítjuk ki. Ebben elszámolunk a tárgyévre befizetett előlegek összegével, a tárgyévet követő 3. vagy 4. hónapban állítjuk ki úgy, hogy az áfa szerinti teljesítési időpont megegyezik a fizetési határidővel. 2016-tól ezeken a számlákon milyen dátumot szerepeltessünk áfa szerinti teljesítési időpontként?
122. cikk / 383 Önkiszolgáló autómosó üzemeltetése
Kérdés: Az egyik kft. önkiszolgáló autómosót kíván üzemeltetni. Milyen nyilvántartást szükséges vezetni? Van-e erre vonatkozóan valamilyen speciális előírás? A kft. tevékenységi köre a NAV-hoz be van jelentve. Ha mindezen tevékenységgel kapcsolatosan egyéb információ van a birtokukban, kérem, osszák meg velünk!
123. cikk / 383 Településüzemeltetési feladatok ellátása támogatás ellenében
Kérdés: 100 százalékban önkormányzati tulajdonú kft.-vel a tulajdonos 2016-tól a településüzemeltetési feladatok ellátására közszolgálati szerződést kötne, és az ellentételezést támogatás formájában nyújtaná. A közszolgáltatási szerződésben meghatározott feladatok ellátása mellett az önkormányzat eseti feladatokkal is megbízná a kft.-t, amely egyszerű szolgáltatásnyújtásnak minősülne, külön szerződésekkel. Az így kapott támogatás ellenértéknek minősül-e, szükséges-e a számla kibocsátása akkor, ha a feladat ellátását konkrétan, nagyon részletesen (mennyiség és egységár szerint) meghatározza az önkormányzat? Ha a támogatás nem minősülne ellenértéknek, a kft. visszaigényelheti-e teljes mértékben az e feladat ellátásával kapcsolatosan beszerzett termékek és igénybe vett szolgáltatások áfáját?
124. cikk / 383 Bérelt üdülő felújítása, berendezése
Kérdés: A kft. üdülőt bérel, alkalmazottak üdültetésére és tréning helyszínéül. Az üdülőt felújította, műszaki cikkeket, kondigépeket, matracokat stb. vett bele. Az önkormányzatnál egyéb szálláshely címén jelentkezett be. Elszámolhatók-e költségként a felsorolt beruházások, tárgyi eszközök, levonható-e az áfa, illetve béren kívüli juttatásként hogyan számoljam el?
125. cikk / 383 Magánszemély tagnak bérelt személygépkocsi
Kérdés: A gazdasági társaság magánszemély tagjának személygépkocsit bérel. A tag a személygépkocsit a társaság tevékenysége érdekében használja, amelyről útnyilvántartást vezet. A magánszemély nem ügyvezető, a társaság tevékenységében történő személyes közreműködésre tekintettel díjazásban nem részesül. Lehetséges ez? Elszámolható a gépkocsi költsége a társaságnál? Levonásba helyezhető a személygépkocsi bérleti díja az útnyilvántartás szerinti üzleti célú használat arányában?
126. cikk / 383 Hígtrágya, alomtrágya elszámolása
Kérdés: A környezetvédelmi előírásokkal összhangban megvalósított trágyaberuházás után keletkezett hígtrágya és alomtrágya számviteli elszámolásával kapcsolatosan kérdezném: Kell-e, kötelező-e a hígtrágyát, alomtrágyát melléktermékként hozamolni? Ha igen, milyen értéken és milyen mennyiségben, vagy hogyan lehet meghatározni a mennyiséget, illetve értéket? A hígtrágyát a kijuttatórendszeren keresztül kiöntözik a földekre. Az alomregenerált trágya egy része almolásra, más része a földre kerül, természetesen a megfelelő hatósági engedélyekkel. Kell-e készleten lenni akár hígtrágyának, akár alomregenerált trágyának? A valóságban van, de papíron is kell lennie? Lehet-e az, hogy csak annyit hozamolunk, amennyit kijuttatunk, illetve néha értékesítünk? Értékesítés csakis alomregenerált trágya esetében van. A hígtrágya-készletezés értelmetlennek tűnik, hiszen az ülepszik, párolog, mennyisége változik. A fentiek szerint szeretnék egy komplett választ kapni, ha lehetne az egész számviteli elszámolására vonatkoztatva, még azt is figyelembe véve, hogy meddig az állattenyésztés költsége, és mikortól lesz a növénytermesztés költsége. A kiöntözés miatti talajvizsgálat az állattenyésztés költsége még, vagy a növénytermesztésé?
127. cikk / 383 Hálózati csatlakozási díj – egyéni vállalkozó
Kérdés: Egyéni vállalkozó szoláriumozási tevékenységre hozza létre vállalkozását. A bérelt ingatlanon az áramteljesítmény nem elegendő a gépek működtetéséhez, emiatt bővítést kell kérnie. Megkapta, és kifizetett 700 ezer forintot. Miként számolhatja el – mint egyéni vállalkozó – a kifizetett összeget a nevére szóló számla és szerződés birtokában?
128. cikk / 383 Bérbe adott ingatlan mint telephely
Kérdés: A teljes egészében bérbe adott ingatlan helyszínén keletkezik-e a bérbeadónak "telephelye" az iparűzési adó szempontjából? (Az ingatlan helyétől eltérő helyen van a székhely.)
129. cikk / 383 Cégautó
Kérdés: Cégautóadóval kapcsolatos a kérdésem. Mely járműveket tekintjük személygépkocsinak a cégautóadó szempontjából? Erre a törvény az alábbi választ adja: "A négy, illetve három gumiabroncskerékkel felszerelt olyan gépjármű, amely a vezetővel együtt legfeljebb nyolc felnőtt személy szállítására alkalmas, azzal, hogy idetartozik a benzinüzemű, a dízelüzemű, a gázüzemű személygépkocsi, a versenyautó, az önjáró lakóautó. Személygépkocsinak minősül továbbá az a vegyes használatú, 2500 kg-ot meg nem haladó megengedett együttes tömegű, olyan gépjármű (nagy rakodóterű személygépkocsi), amelynek rakodótere gyárilag kialakítva kettőnél több utas szállítására alkalmas, de kézzel egyszerűen oldható ülésrögzítése révén a felhasználás szerinti terhek szállítására bármikor átalakítható a válaszfal mögötti rakodótér, ideértve azt az esetet is, ha az ülés eltávolítására visszafordíthatatlan műszaki átalakítással került sor. A kizárólag elektromos üzemű gépjármű nem tekinthető személygépkocsinak a cégautóadó szempontjából". Egy kft. rendelkezik egy olyan típusú gépjárművel, aminek az együttes tömege 3050 kg és 8 személyes. Besorolása M1, személyszállító gépkocsi. A kft. olyan szolgáltatást végez, ahol szerszámgépeket szállít a gépjárművel, illetve a partnereknél szerelési, karbantartási tevékenységet lát el. Jelenleg a nyolc ülés a gépjárműben van, de bármikor kivehetők. A kereskedőcég – ahonnan a gépjárművet vásárolta a kft. – azt az információt adta, hogy mivel a gépjármű meghaladja a 2500 kg-ot, nem szükséges cégautóadót fizetni. Fentiek alapján valóban nem kell erre a gépjárműre cégautóadót fizetni?
130. cikk / 383 Személygépkocsi nyílt végű lízingje
Kérdés: A Számviteli Levelek 316. számában a 6483. kérdésre adott válaszhoz több észrevétel érkezett, mely szerint a válasz harmadik bekezdése nem helytálló, azt az Áfa-tv. nem támasztja alá, nem helyes, ha a törlesztőrészletek számláira felszámított áfát 50%-ban levonhatónak, 50%-ban nem levonhatónak tekintjük.
