386 talált cikk az üzemeltetés kifejezésre

Kérdés: A társaságunk tulajdonában lévő személygépkocsit káresemény miatt javítani kellett, a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás terhére. A szerviz a javításról szóló áfás számlát cégünknek állítja ki: szervizszolgáltatás és anyagköltség 150 000 Ft + 40 500 Ft áfa, összesen 190 500 Ft, társaságunk a szervizcégnek 20 250 Ft-ot, a biztosító a szerviznek 170 250 Ft-ot fizet a költségek + áfa címén. Az áfalevonást szabályozó rendelkezések a kárral kapcsolatosan tartalmaznak-e speciális elő­írást? A szerviz számlázott költségeit igénybe vett szolgáltatás költségeként kell elszámolni, vagy az egyéb ráfordítások között?

Kérdés: Ha a kft. székhelye egyben az ügyvezető lakóhelye, elszámolhatók-e, és ha igen, milyen arányban az ingatlanhoz kapcsolódó üzemeltetési díjak?

Kérdés: Kereskedelmi cégként a bel- és külföldi megrendelőinknek való áruszállítást elsősorban saját tehergépjárműveinkkel végezzük, de emellett fuvarvállalkozók szolgáltatását is igénybe vesszük. Autó­pálya-használat esetén külföldön és Magyarországon is útdíjat kell fizetnünk. Sőt, kisebb kapcsolt vállalkozásunk helyett, mint szerződött díjfizető, szintén mi fizetjük a kapcsolt vállalkozásunk gépjárművei magyarországi úthasználata utáni díjat (amit átszámlázunk számára). Az igénybe vett fuvarcégek a számlájukon külön szerepeltetik a magyar útdíj összegét. Mely esetekben csökkenthetjük az útdíj 7,5%-ával az iparűzési adó összegét, illetve közvetített szolgáltatásnak tekinthetjük-e a fuvarvállalkozó számlájában feltüntetett – vevőknek továbbszámlázott – útdíjat és a kapcsolt vállalkozásunk helyett fizetett (neki továbbszámlázott) útdíjat? Lehetséges-e mindez a külföldi vevőknek történő szállítások során, a külföldi autópályák használatáért fizetett útdíj esetén?

Kérdés: Az anyavállalatunktól bérelt ingatlanon végzett tevékenységünkhöz szükséges technológiai víz biztosítása érdekében az ingatlanon kutat fúrattunk közösen egy másik vállalkozással. Megállapodásunk szerint a kút kizárólagos tulajdonjoga társaságunkat illeti, a létesítés és az üzemeltetés költségeit 50-50%-ban viseljük. A kút létesítésének költségeit a kivitelezők és az engedélyezők a másik vállalkozásnak számlázták, amely annak 50%-át számlázta számunkra a beruházás befejezésekor, amit mi aktiváltunk, a másik 50%-át a partnercég. Szabályszerűen jártunk el?

Kérdés: Cégünk vásárolt egy lakásként bejegyzett ingatlant a Balaton partján. Az ingatlan 48 m2, összesen másfél szoba. Az ingatlant üdülőként szeretnénk használni, de – szerintünk – nem felel meg a 173/2003. Korm. rendeletben foglaltaknak. Hogyan kell az üdültetés és üzemeltetés költségeit elszámolni? Kinek kell adóznia és mennyit, illetve milyen jogcímen? Az ingatlanba vásárolt eszközök, anyagok áfáját nem igényeltük vissza.

Kérdés: Víziközmű-szolgáltató társaság az elmúlt években jogszabály alapján közműfejlesztési hozzájárulást kapott. A társaság a tevékenységét 2014. április 30-ával megszüntette, emiatt az üzemeltetéshez szükséges eszközeit értékesíti. A társaságnál vevői követelések, szállítói tartozások maradnak, és halasztott bevételként a közműfejlesztési hozzájárulás. A társaság a beszedett hozzájárulásból beruházást valósított meg, üzembe helyezés után a költségeknek megfelelő összeggel csökkentette a halasztott bevételt, de még maradt. Mi a teendő ebben az esetben a halasztott bevétellel? A hozzájárulásból megvalósult beruházás jogszabály alapján átadásra kerül az önkormányzatok részére.

Kérdés: 2008-ban vásároltak egy vontatót (traktort) 26 M Ft + áfáért. 2013-ban a leírással elérték a maradványértéket, a 4 M Ft-ot. Novemberben venni kellett hozzá, és beépíteni egy azonos típusú motort 8 M Ft-ért. A motorcsere miatt a várható használati idő 5 évvel meghosszabbodott. A motorcsere felújításnak vagy karbantartásnak minősül? Az értékcsökkenési leírást a 8 M Ft vagy a 26 + 8 M Ft (csökkentve a maradványértékkel) után kell számolni? Az erőgép motorját 1 M Ft + áfáért értékesítették. Ilyenkor részselejtezést kell csinálni?

Kérdés: A könyvviteli szolgáltatást nyújtó cég a 2013. 12. havi könyvelési díjat csak 2014 januárjában jogosult kiszámlázni. Ezt a számlát már a 2014. évi számlázóprogramjából állítja ki. Változtat-e a nyilvántartás tartalmán, ha ugyanazon adattartalommal kerül kiállításra a számla, de még a 2013. évi számlázóprogramból? Vevő vagy időbeli elhatárolás? Abban az esetben, ha tartalmát tekintve kimutatott 2013. évi és 2014. évi bevételt is egy adott számlán, hogyan változtatja a nyilvántartási kötelezettséget?

Kérdés: A kft. saját üzlethelyiséggel rendelkezik az egyik bevásárlóközpontban. Az üzlethelyiségben nem ő tevékenykedik, hanem bérbe adta azt bérleti díj fejében. A bevásárlóközpont az üzlettel kapcsolatos üzemeltetési, marketing-, energiadíjat közvetlenül a kft.-nek (a bérbeadónak) számlázza, amely költségeket azonnal, változatlan formában továbbszámlázza a bérbevevőnek. Helyesen értelmezi-e a kft., hogy egyszerre igénybevevője és nyújtója is a szolgáltatásnak, és ezt alvállalkozói szolgáltatásként könyveli? A kimenő számlán szerepel az, hogy "a számla közvetített szolgáltatást tartalmaz".

Kérdés: Társaságunk szakképzéssel foglalkozó nonprofit gazdasági társaság. Tulajdonosa 99%-ban az önkormányzat. Tevékenysége változatlan, fogadja a térség szakiskoláinak tanulóit elméleti és gyakorlati képzésre. 2013-tól megváltozott a finanszírozási rendszer, belépett a rendszerbe a KLIK, amellyel tárgyalásokat folytattunk az általuk igénybe vett szolgáltatás ellenértékének meghatározására és számlázására vonatkozóan. Számlázhatunk-e oktatási szolgáltatást adómentesen? Ha nem, mi lehet a megfelelő szolgáltatási címszó az oktatói bérköltség és az egyéb rezsiköltség számlázására? Az ingatlan- és gépberuházás EU-s támogatásból valósult meg, így bérleti díjat nem számlázhatunk. Üzemeltetési hozzájárulást számlázhatunk? És az áfamentes? A KLIK-nek számlázott összeg vállalkozási célú bevétel? A megváltozott finanszírozás kapcsán tekinthető-e még a társaság szakképzéssel foglalkozó társaságnak?