Könyvvizsgálat díjának elszámolása

Kérdés: A 2019. év választott könyvvizsgálójának éves díját 2019. évre vagy az azt követő évre kell elszámolni? Az elszámolás bizonylata lehet a könyvvizsgáló 2020 májusában kiállított számlája?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 155. §-ának (6) bekezdése alapján, ha kötelező a könyvvizsgálat, akkor az üzleti évről készített számviteli beszámoló felülvizsgálatára az előző évi számviteli beszámoló elfogadásakor kell könyvvizsgálót választani. A tárgyévi üzleti évre (a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 9.
Kapcsolódó címkék:  

Társasházépítés részszámlái

Kérdés: Építőipari vállalkozás új társasházat épít. A vevőkkel való megállapodás alapján részszámlákat állít ki az elvégzett munkákról. A lakások átadására csak 2020-ban kerül sor. Az anyagbeszerzés számláit készletre vettük, a vevők felé kiállított részszámlákat bevételként könyveltük. A bevétellel szemben a 2. számlaosztályból átvezethetők az anyagszámlák, csökkenthető-e az eredmény, annak ellenére, hogy az átadás csak 2020-ban lesz?
Részlet a válaszából: […] Feltételezzük, hogy a kérdező nem számviteli szakember. Néhány témát ezért pontosítani kell.Az építkezéshez szükséges anyagot természetesen indokolt készletre venni, de amikor azokat beépítik, a beépített anyagok beszerzési értékét anyagköltségként el kell számolni év...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 9.
Kapcsolódó címkék:    

Bérlő felújítja az épületet

Kérdés: Társaságunk bérlő egy önkormányzati épületben. Az általunk bérelt rész nem lakásként szerepel az ingatlan-nyilvántartásban, de vannak – magánszemélyek által bérelt – lakások is az épületben. Társaságunk vállalta az épület teljes homlokzata felújításának a pénzügyi fedezetét. Hogyan számolható el a teljes felújítás? Az áfa milyen módon igényelhető vissza?
Részlet a válaszából: […] A válasz alapvetően attól függ, hogy ki viseli a felújítás terheit. Ebben a vonatkozásban lényeges, hogy mit tartalmaz a bérleti szerződés.A Ptk. 6:335. §-a alapján a dolog fenntartásával járó kisebb költségeket a bérlő, a többi költséget és a dologgal kapcsolatos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 9.
Kapcsolódó címkék:  

Kamatozó értékpapírok hozama

Kérdés: Hogyan kell elszámolni a hitelviszonyt megtestesítő kamatozó értékpapírok hozamát?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 2016. június 16-ától eltérően szabályozza a befektetett pénzügyi eszközök, illetve a forgóeszközök között kimutatott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok kapott kamatának elszámolását, az előbbit a befektetett pénzügyi eszközökből származó bevételként,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. december 12.
Kapcsolódó címke:

Tüzelőanyag beszáradás miatti hiánya

Kérdés: Társaságunk biomassza-tüzelésű kazán telepítését tervezi. A kazán tüzelőanyaga faapríték vagy fásszárú növényi nyesedék lenne. Ezt a beszállító egy sávban meghatározott nedvességtartalommal fogja szállítani, az egységár is a nedvességtartalom függvényében meghatározott. Hosszabb ideig tárolni fogjuk a tüzelőanyagot a felhasználásig. Ezalatt nedvességtartalma, tehát súlya és térfogata változni fog. Mi a szokásos eljárás ilyenkor? Egyszerűen csak az eredeti mennyiséget adjuk fel felhasználásba, vagy a készletezés alatti veszteséget másként kell elszámolni? (Bár a szárazabb tüzelőanyag értékesebb tüzelőanyag.) A nedvességtartalom növekedését nem feltételezem.
Részlet a válaszából: […] A kérdésben leírtakra tételes előírás nincs, bár a készletek belső tulajdonságai folytán elkerülhetetlenül előállhat természetes mennyiségi csökkenés. A szakirodalom ezt kálónak nevezi, amelynek mértékét jellemzően a cég vezetésének kell meghatároznia, és alapvetően...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. december 12.
Kapcsolódó címkék:    

Jogerőre emelkedett bírósági ítélet könyvelése

Kérdés: 2019 szeptemberében jogerős bírósági ítélet született, amely alapján tőke, hozzá tartozó késedelmi kamat, illetve perköltség illeti meg társaságunkat. Mikor és hogyan kell könyvelni ezeket az összegeket? A tőke összegét 2018. évre könyveltem, mivel az korábbi évet érint. A perköltséget és a késedelmi kamatot 2019-re könyvelném.
Részlet a válaszából: […] A kérdésben leírtak hiányosak. A leglényegesebb elem abban nem szerepel, nevezetesen az, hogy a cég milyen tartalmú követelése tárgyában hozott a bíróság jogerős ítéletet, azaz mit kell a megítélt tőkén érteni? Így többféle változat lehetséges, amelyből néhányat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 7.
Kapcsolódó címkék:  

Nem jelentős összegű hiba könyvelése

Kérdés: X kft. rendszeresen végzett cégünknél karbantartási tevékenységet. Belső ellenőrzésünk 2019-ben megállapította, hogy a k ft. 2016-2018. évi számlái – több esetben – el nem végzett munkákat is tartalmaztak. A kft. a túlszámlázásokat elismerte, az érintett számlákat helyesbítette. Hogyan könyveljük az egyik évben sem jelentős összegű helyesbítő számlákat?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 3. §-a (3) bekezdésének 3. és 4. pontja tartalmazza a jelentős és a nem jelentős összegű hiba értelmező rendelkezését. Ebből az következik, hogy ezen minősítésnél nem egy-egy hiba nagyságát (egy-egy helyesbítő számla szerinti korrekciót) kell figyelembe venni,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 10.
Kapcsolódó címke:

Devizaárfolyam megváltoztatása

Kérdés: Társaságunk számviteli politikája szerint 2019. 12. 31-ig a devizás tételeknél a számlavezető pénzintézet által meghirdetett devizavételi és devizaeladási árfolyamának átlagát alkalmazza. 2020. január 1-jétől az MNB által közzétett, hivatalos devizaárfolyamra térünk át. Az áttéréshez kapcsolódóan át kell-e értékelni a 2019. december 31-i devizás, devizaalapú követeléseinket, kötelezettségeinket a január 1-jétől használni szándékozott devizaárfolyamon?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 60. §-ának (4) bekezdése alapján a társaság a számviteli politikájában dönt arról, hogy a külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek [ideértve a (7) bekezdés szerinti devizaalapú tételeket is] forintértékének meghatározásakor milyen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 10.
Kapcsolódó címkék:  

Jelentős tulajdoni viszonyban lévő vállalkozás

Kérdés: Társaságunk három gazdasági társaság tulajdonosa, és mindháromban különböző mértékű, 20% feletti részesedése van. Egyikben sem többségi tulajdonos. Szállítói és vevői kapcsolat is van a három társaság és a tulajdonos társaság között. A mérlegben külön soron, a Rövid lejáratú kötelezettségek jelentős tulajdoni viszonyban lévő vállalkozással szemben, illetve a Követelések jelentős tulajdoni viszonyban lévő vállalkozással szemben kell szerepeltetni a fennálló egyenlegeket?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. szerint a jelentős tulajdoni részesedés értelmezése: más vállalkozások tőkéjében való, értékpapírban megtestesülő vagy más módon meghatározott jog, amelynek célja az említett vállalkozással való tartós kapcsolat kialakítása révén hozzájárulás annak a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 26.
Kapcsolódó címke:

Kft.-ből kilépett taggal való elszámolás

Kérdés: Egy kétszemélyes kft. egyik tulajdonosa 2017-ben eladta az üzletrészét a másik tagnak, és kilépett a kft.-ből. A kilépés időpontjában azonban elmaradt a tagsági viszonyát megszüntető taggal az eredménytartalékból őt megillető rész elszámolása és kifizetése. Ezt az elszámolást elvégezhetjük-e, illetve kötelező-e elvégezni 2019-ben? Mi a teendő akkor, ha a kilépő tag lemond a vagyonnövekmény őt megillető összegéről?
Részlet a válaszából: […] A kérdés ellentmondást tartalmaz (eladta az üzletrészét vagy kilépett), amelyet először fel kell oldani.A kft. tagja a tagsági viszonyát – a kérdéshez kapcsolódóan – kétféle módon szüntethette meg, a kettő együtt nem fordulhat elő.Az egyik az, hogy a tag az üzletrészét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 26.
Kapcsolódó címke:
1
24
25
26
113