1121 talált cikk az üzleti év kifejezésre

Kérdés: A vevői követelések, szállítói kötelezettségek év végi egyeztetésénél sok ellentmondás tapasztalható. A kiküldött egyenlegközlőkből derül ki, hogy a cégek eltérő módon könyvelnek, van, akinél a számla 2018. évi vevői követelés, a partnernél pedig 2019. évi szállítói kötelezettség. Az egyértelmű, hogy az árbevétel és a költség a felmerülés évének az eredményében kell, hogy szerepeljen. A követelés és kötelezettség mikor, milyen esetben és hogyan szerepel a beszámolóban? Mikor kell elhatárolásként könyvelni? Ezekhez kapcsolódik még a program korlátozottsága, hiszen van olyan, amelyik nem engedi meg a felhasználónak, hogy az előző időszakra rögzítse a számlát. A számviteli törvény értelmezése sem egyértelmű.

Kérdés: A kft. 2018. évi beszámolóját 2019. 02. 28-án fogadták el, a taggyűlés 10.000 E Ft osztalék kifizetéséről döntött. 2018. év folyamán 5000 E Ft osztalékelőleg került kifizetésre. 2019. 01. 01. és 2019. 02. 28. időszakban dönthet-e a társaság további 3000 E Ft osztalékelőleg kifizetéséről? Ha igen, milyen időpontra vonatkozó közbenső mérleg alapján? Ha nem dönthet, de mégis döntenek, akkor azt a 2018. évi beszámolóban elfogadott osztalék terhére kell elszámolni, vagy a 2019. évi várható osztalék terhére elszámolandó osztalékelőleg lesz?

Kérdés: A 365 napon túl ki nem egyenlített szállítói tartozásomat hogyan kezeljem a mérlegben? Kontírozása?

Kérdés: A cég saját tulajdonú lakás bérbeadásával foglalkozik. Minden negyedévet követő hó elején, az addig beérkező rezsiszámlák alapján elkészíti a bérlő számára a bérleti díjjal együtt a rezsi továbbszámlázását is. Emiatt év végén lesznek olyan számlák, melyek a számlázáskor még nem érkeztek meg, de még 2018. évet érintő időszak is szerepel azokon. A következő negyedév elején érkező számláknál mi a helyes eljárás? 2019. évi közvetített szolgáltatásként rögzítve, a 2018. évi részt pedig először elhatároljuk, majd nem számlázottként kimutatjuk? Vagy az előbbi mellett vegyes tételként elhatároljuk a kapcsolódó bevételt is? Vagy csak 2019-ben rögzítjük ezeket a költségeket közvetített szolgáltatásként? Ez utóbbi esetben nem teljesül a teljesség elve.

Kérdés: Cégünknél megmaradt a cafeteria-rendszer, de belekerült, hogy lehet "bérben" is kérni az összeget. Jól gondoljuk-e – habár bérként adózik –, hogy nem bérköltségként, hanem a személyi jellegű egyéb kifizetések között kell kimutatni az ilyen címen számfejtett összeget?

Kérdés: Adott egy bt. negatív saját tőkével az évek során felgyülemlett veszteség miatt, illetve jelentős összegű tagi hitellel (kötelezettséggel). Több internetes szakmai portál szerint a negatív saját tőke rendezhető a tagi hitel elengedésével. Ez rendben is van, mert az elengedett tagi hitel egyéb bevétel, a társasági adó megfizetése után mint adózott eredményt rendezi a saját tőkét. A szaklapok szerint illetékmentes, mert az elengedés nem ingyenes, hiszen a tag azzal, hogy elengedi a követelését, több részesedést szerez. Ez fennáll egy bt. esetében is? Máshol azt hangsúlyozták, hogy ajándékozásiilleték-köteles. Melyik a helyes?

Kérdés: Hogyan kell könyvelni a devizás tételek könyv szerinti értéke és a mérlegfordulónapi értékelésekor számított forintértéke közötti különbözetet?

Kérdés: Az Szja-tv. 66. §-a (1) bekezdés b) pontja alapján "osztalékelőleg az adóévi várható osztalékra tekintettel az adóévben kapott bevétel". Ennek fényében nem tudom értelmezni a 7340. kérdésszám alatt olvasható magyarázatot, miszerint a januárban vagy áprilisban fizetett osztalékelőleg nem lesz sem 2016, sem 2017 terhére kifizetett osztalékelőleg.

Kérdés: A 6196-os kérdésben írt válaszuk és a 4898-as kérdés szerinti válaszuk a tárgyévet követően megállapított jutalom tekintetében ellentmondásban van egymással. A 4898-as válasz szerint a jutalmat a tárgyévre nem kell, nem szabad elszámolni költségként, ezzel szemben a 6196-os válaszban erről nem tesznek említést, sőt éppen ellenkezőleg, azt írják, hogy a tárgyévre kell költségként elszámolni. Kérem, szíveskedjenek az ellentmondást feloldani!

Kérdés: Két kft. 2018. 12. 31-ével összeolvadással megszűnik (mindkettő könyvvizsgálatra kötelezett). A kft. állandó könyvvizsgálója auditálhatja-e a záró beszámolókat 2018. teljes évre? Az összeolvadás miatt egy másik könyvvizsgáló társaság a vagyonmérleg- és vagyonleltár-tervezetet már auditálta. Vele van szerződés a végleges vagyonmérleg és -leltár auditálására is. Szükség van ebben az esetben az állandó auditor könyvvizsgálatára is? 2018. évre kötelező a kettős könyvszakértés? Ez esetben milyen a munkamegosztás a két auditor cég között?