Követelésekhez kapcsolódó változások

Kérdés: 2004. május 1-jétől kiegészült az Áfa-tv. 16. §-a – többek között – azzal, ha a szolgáltatás ellenértékét a hatóság (bíróság) határozattal állapítja meg, a teljesítés időpontja a határozat jogerőre emelkedésének napja. Hogyan érinti ez a peresített követelés elszámolására vonatkozó előírásokat? Várható-e egyéb változás a követelésekhez kapcsolódóan?
Részlet a válaszából: […] Igen, az Szt.-nek a követelésekre, a követelésekhezkapcsolódó elszámolásokra vonatkozó előírásai a 2004. évi XCIX. törvény 7., 15.§-aiban, továbbá a 20. §-ának (1) és (3) bekezdésében foglalt módosításoknakmegfelelően változnak. A módosítás egyrészt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 11.
Kapcsolódó címke:

Elszámolás kilépő taggal (eva)

Kérdés: Jelenleg bevételi nyilvántartást vezető evás cég a társaságból kilépő taggal kíván elszámolni. Ebben az esetben milyen kötelezettség terheli a társaságot (eva, áfa, szja), illetve a kilépő tagnak milyen kötelezettsége keletkezik?
Részlet a válaszából: […] Az Eva-tv. az evaalanyiság megszűnésével kapcsolatosantartalmaz rendelkezéseket. A törvény 18. §-ának (10) bekezdésében foglaltakalapján, ha a jogi személy, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságadóalanyisága az adóévet követő üzleti évtől nem áll fenn, az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 11.
Kapcsolódó címkék:  

Szt. 2005. évi változásai

Kérdés: Változnak, módosulnak az Szt. előírásai 2005-től?
Részlet a válaszából: […] Igen.A 2004. évi XCIX. törvény (megjelent a Magyar Közlöny 166. számában) ismételten módosította az Szt. előírásait. Ezen módosítások jellemzően összefüggnek az Európai Unióban is végbemenő változásokkal, a számviteli irányelvek rendelkezéseinek, az 1606/2002. EK...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. december 9.
Kapcsolódó címke:

Áttérés a naptári évtől eltérő üzleti évre

Kérdés: Milyen feladatokkal jár a naptári évtől eltérő üzleti évre történő áttérés?
Részlet a válaszából: […] A naptári évtől eltérő üzleti évet nem minden adózó választhat. Erre annak van lehetősége, akia) a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, és az üzleti év a külföldi székhelyű vállalkozásnál is eltér a naptári évtől;b) a külföldi anyavállalat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. december 9.
Kapcsolódó címkék:    

Cég értéke cégvásárláskor

Kérdés: Szeretnénk vásárolni egy biztosítási brókercéget, amelynek az árbevétele 10-12 millió forint évek óta. A cég üzleti vagy cégértékét az eladó a meglévő 5 millió forint szavatolótőkével együtt 15 millió forintban határozta meg. A befektetésre jutó saját tőkén felüli üzleti érték az immateriális javak között nyilvántartásba vehető-e és 5 év alatt leírható-e?
Részlet a válaszából: […] A cégvásárlással kapcsolatos üzleti vagy cégérték kimutatásának szabályait az Szt. 3. §-a (5) bekezdése tartalmazza. Ezen (5) bekezdés 1/c pontja alapján, amikor az adott társaság részvényeit, üzletrészeit, vagyoni betéteit a vevő úgy szerzi meg, hogy ezzel a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 25.
Kapcsolódó címkék:  

Elhatárolt jutalom, prémium kifizetése

Kérdés: Az rt. 2001-ben kiemelkedő gazdasági évet zárt. A jó munka elismeréseként – az igazgatóság és a közgyűlés döntése alapján – prémiumot és jutalmat könyvelt. A prémium nevesítve volt, a feladatot meghatározták és azt teljesítették. A jutalmat nem nevesítették. A prémium 42 százalékát 2002-ben kifizették, a ki nem fizetett összeg a jutalommal a passzív időbeli elhatárolás számlán van. Meddig szerepelhet a ki nem fizetett összeg a passzív időbeli elhatárolások között? Esetleg önellenőrzéssel már meg kellett volna szüntetni?
Részlet a válaszából: […] A KSH-nak A munkaügyi statisztikai adatszolgáltatáshoz c. mű útmutatója szerint: a prémium az előre meghatározott feladatok teljesítése esetén a munkavállaló részére fizetett meghatározott összeg; a jutalom az egyéni teljesítményekhez kötődően, az elvégzett munka utólagos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 11.
Kapcsolódó címkék:    

Osztalékfizetés az eva előtti eredmény terhére

Kérdés: Evás cég 2003. évi eredményét teljes mértékben osztalékként kifizeti, az eredménytartalékban hozott összegből is osztalékkifizetésről döntöttek a tulajdonosok. Az eredménytartalék terhére történő kifizetés szja-számításánál figyelembe kell-e venni az evás kifizetés összegét, vagyis a két forrásból származó osztalékot kell viszonyítani a saját tőkerészhez, vagy az szja-számításnál csak az eredménytartalékból fizetendő összeget kell adózás szempontjából figyelembe venni, és viszonyítani a saját tőkéhez?
Részlet a válaszából: […] Az Eva-tv. arról rendelkezik, hogy az Szt. hatálya alá tartozó jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság adóalany az Szja-tv.-nek és az Art.-nek az osztalékból származó jövedelemre vonatkozó rendelkezéseit alkalmazza, ha adóalanyisága időszaka alatt az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 11.
Kapcsolódó címkék:  

Baleseti táppénz elszámolása

Kérdés: Baleseti táppénz fizetési meghagyással történő utólagos befizetésénél helyes-e az, ha a tételt a bankkivonat alapján közvetlenül a 8. számlaosztályban könyveljük?
Részlet a válaszából: […] A válasz az, hogy nem helyes. A baleseti táppénzt akkor is elsődlegesen az 5. számlaosztályban, a személyi jellegű egyéb kifizetések között kell elszámolni, ha annak fizetése utólag, fizetési meghagyással történt. A könyvelés bizonylata lehet a fizetési meghagyás,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 28.
Kapcsolódó címke:

Késedelmi kamat bizonylatolása

Kérdés: Késedelmi kamat felszámítása esetén a késedelmi kamatról kell-e számlát kiállítani?
Részlet a válaszából: […] A késedelmi kamatról a számviteli elszámoláshoz nem kell számlát kiállítania annak, aki (amely) a kamatot kapja. Elegendő a késedelmi kamat fizetésére felszólító levél, amely tartalmazza a késedelmi kamat összegét, kiszámításának módját, és természetesen hivatkozást a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 14.
Kapcsolódó címkék:  

Mezőgazdasági terület után kapott támogatás (áfa)

Kérdés: A 41/2004. FVM rendelet alapján a társaság mezőgazdasági terület után hektáronként 8000 Ft támogatásra jogosult. A támogatás az adóhatóságtól 2004. december 10-től igényelhető. A támogatást pénzügyi intézmény útján előfinanszíroztattuk. Ezen támogatást be kell-e vonni az Áfa-tv. 3. számú mellékletének 1. része szerinti arányosításba? Ha igen, akkor az arányosítást az előfinanszírozás időpontjában, vagy a támogatás tényleges igénylésének hónapjában kell figyelembe venni?
Részlet a válaszából: […] Mivel a mezőgazdasági támogatásra vonatkozó igényjogosultság 2004. január 1-je után kiadott hazai jogszabály alapján keletkezett, továbbá a támogatás nem tartozik a 2004. évi költségvetési törvény 122. §-ának hatálya alá, ezért az Áfa-tv. 38. §-ának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 14.
Kapcsolódó címkék:    
1
92
93
94
113