Lakóingatlan apportálása

Kérdés: Magyarországon bejegyzett egyszemélyes kft. (B1) 100%-ban EU-n kívüli gazdasági társaság tulajdonosa. A (B1) társaság egy új egyszemélyes kft.-t alapított (Ú1) Magyarországon. A korábban magánszemélytől vásárolt lakást apportként bevitte az (Ú1) társaságba. A (B1) társaság főtevékenysége ingatlanügynöki tevékenység, és megalakulása óta a lakóingatlan, illetve a lakóingatlannak nem minősülő ingatlan-bérbeadást és -értékesítést az általános szabályok szerint adókötelessé tette. A lakóingatlan apportálásával keletkezik-e áfafizetési kötelezettség? Az apportálást milyen bizonylattal kell alátámasztani? Keletkezik-e illetékfizetési kötelezettség? Ha az új (Ú1) társaság a későbbiek során értékesítené az apportként kapott lakóingatlant, megtehetné-e áfamentesen?
Részlet a válaszából: […] ...a vagyonszerzésiilleték-fizetési kötelezettség kiterjed a belföldi ingatlan vagyonnal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betét (üzletrész) megszerzésére is, mivel a vagyonszerző (Ú1 társaság) többségi tulajdonban álló gazdálkodó szervezet (100%-ban a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 4.
Kapcsolódó címkék:  

Üzletrészcsere adófizetési kötelezettsége

Kérdés: Gazdasági társaságok tagjai közötti üzletrészcsere esetén milyen adófizetési kötelezettségek keletkeznek? Pl. 4 magánszemélynek fejenként és társaságonként 25%-os tulajdonrésze van az "X" kft.-ben is, az "Y" kft.-ben is. Az "X" kft. törzstőkéje 4.000.000 Ft, az eszközök értéke 10.000.000 Ft. Az "Y" kft. törzstőkéje 4.000.000 Ft, az eszközök értéke 4.000.000 Ft. Megállapodásuknak megfelelően Ádám és Béla "X" kft.-ben lévő teljes részét, csereügylet keretében, a Cecil és Dia "Y" kft.-ben lévő teljes részére cseréli. Milyen feltételek mellett lehet ezt a csereügyletet véghezvinni, és kinek milyen adófizetési kötelezettsége keletkezik azokban az esetekben, ha a 25%-os "X" kft. részt egy az egyben cserélik "Y" kft.-re, és a 25%-os "X" kft. tulajdonrész átadása mellé még 1,5 millió Ft értékű eszközt kap "Y" kft. rész mellé?
Részlet a válaszából: […] ...Csere esetén az egyik fél elad, a másik fél vásárol, illetve a másik fél elad, és az egyik fél vásárol, az egyik fél által eladott üzletrész piaci értéke megegyezik a másik fél által eladott üzletrész értékével, azaz a csereérték azonos. A kérdésben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 4.
Kapcsolódó címke:

Üzletrészt terhelő illeték

Kérdés: A társaság az Itv. 18. §-a (2) bekezdésének h) pontja szerinti vagyoni betét megszerzésével 100% tulajdoni részesedést szerzett egy belföldi ingatlan vagyonnal rendelkező gazdasági társaságban. Az üzletrészt terhelő illeték értéke növeli-e a bekerülési értéket a részesedést szerző gazdasági társaságnál?
Részlet a válaszából: […] ...értékébe tartozó tételeket ismerteti. Így azok – értelemszerűen – minden eszköz megszerzéséhez kapcsolódhatnak. Így az üzletrész megszerzéséhez is. Mivel az Itv. 18. §-a (2) bekezdésének h) pontja szerint illetékfizetési kötelezettség terheli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 21.
Kapcsolódó címke:

Társaságban lévő ingatlan apportálása

Kérdés: A magánszemély tulajdonosok tulajdonában lévő társaság (alapító kft.) könyveiben 18 éve szerepel az építési telek, amelynek jelenlegi értéke többszöröse a könyv szerinti értéknek. Nem jelentkezett be az ingatlanok áfakötelezettsége alá. A tulajdonos 3 millió forint törzstőkével – kapcsolt vállalkozásként – projekttársaságot alapítana. A projekttársaságba apportálná az alapító kft. az ingatlant, amellyel ott tőkét emelne. Ezt követően az alapító kft. az így megszerzett üzletrészét értékesíti, az üzletrész értékesítéséből származó nyereségét az alapító kft. tulajdonosai osztalékként kiveszik. Hogyan alakulnak az alapító kft., a projektcég, a magánszemély tulajdonosok adóterhei? Az apportálás milyen értéken történjen? Az apportálás áfa- és illetékmentes? Milyen befizetési kötelezettséggel kell az üzletrész vevőjének kalkulálnia?
Részlet a válaszából: […] ...évvel ezelőtti nyilvántartás szerinti értéke: T 8642 – K 11;– az apportált építési telek piaci értéke: T 366 – K 9642;– az üzletrész értéke a cégbejegyzést követően: T 171-172 – K 366;– az egyéb bevételként kimutatásra kerülő érték:...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 10.
Kapcsolódó címkék:    

Üzletrész ellenében kötelezettségátvállalás

Kérdés: Az anyavállalat a 100%-ban tulajdonolt kft.-jének a kft. 10 000 E Ft névértékű üzletrészét átadja azzal, hogy a kft. átvállalja tőle a garanciális kötelezettségeit 36 000 E Ft értékben. Ez esetben nem szokványos "csereügyletről" van szó. Hogyan kell az ügyletet elszámolni a kft.-nél, illetve az anyavállalatnál? Hogyan kell kimutatni a kötelezettséget az anyavállalatnál? Az átvállalt kötelezettséget el lehet-e időbelileg határolni, mivel a garanciális kötelezettség terhére elvégzendő munkák a jövőben jelentkeznek?
Részlet a válaszából: […] ...konkrét válasz előtt néhány dolgot tisztázni kell!Azzal, hogy a kft. az anyavállalattól kap 10 000 E Ft értékű üzletrészt, olyannak kell tekinteni, mintha a kft. a saját üzletrészét vásárolná vissza. A Ptk. 3:174. §-a (4) bekezdése szerint a társaság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 21.

Jegyzett tőke emelésével egyidejűleg a tőketartalék növelése

Kérdés: Az Szt. 36. §-a (1) bekezdésének a) és b) pontja eltérően fogalmazza meg a jegyzett tőke emeléséhez kapcsolódó tőketartalékba helyezést. Tartalmilag is van eltérés? Lehet-e ezen tőketartalékba helyezés bizonylata a tulajdonosok nyilatkozata? Miért kell a tőketartalékba helyezésnek a jegyzett tőke emeléséhez kapcsolódnia? Más esetekben nem lehet a tőketartalékba helyezni? Mikor kell könyvelni a tőketartalékba helyezést? Hol kell a befektetőnél kimutatni? Van-e korlátja a tőketartalékba helyezésnek?
Részlet a válaszából: […] ...általánosan használt az ázsióval történő jegyzés (az ázsió kerül a tőketartalékba), míg kft.-k esetében ritkán fordul elő az üzletrész (a törzsbetét) névértéke feletti jegyzési érték használata.]Mivel az Szt. 36. §-ának hivatkozott előírása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 11.
Kapcsolódó címke:

Üzletrész értékesítése a jövőbeni események függvényében

Kérdés: A kft. tagjai – a Ptk. előírásaira is tekintettel – értékesítik üzletrészeiket a hitelt folyósító hitelintézet részére oly módon, hogy az értékesítés ellenértékét az értékesítést követő jövőbeni események alakulása függvényében határozzák meg. Helyes ez így? Mikor kell az értékesítést elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...illetve legkésőbb a szerződés szerinti teljesítéskor a vételár egyértelműen számszerűsíthető.Véleményünk szerint az üzletrészek adásvétele esetén az alapul szolgáló szerződés hatálybalépésekor, illetve legkésőbb a szerződés szerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 27.
Kapcsolódó címke:

Végelszámolásnál garanciális visszatartás

Kérdés: Az "A" kft. 50%-a magánszemély, 50%-a "B" kft. tulajdonában van. Az "A" kft. saját tőkéje kevesebb, mint a jegyzett tőkéje. A társaság az "A" kft. végelszámolása mellett döntött. Az "A" kft.-nél jelentős összegű le nem járt garanciális visszatartás (követelés) van. Végelszámolásnál a garanciális visszatartással kiegyenlíthető-e a "B" kft. befektetési összeg követelése? Kell-e hozzá a kötelezett jóváhagyása? A leírtak alkalmazhatók-e magánszemélynél is? Ha hozzájut a követeléshez, utána eleget tenne adófizetési kötelezettségének? A végelszámolást szeretnénk mielőbb befejezni.
Részlet a válaszából: […] ...a végelszámolás befejezése előtt!)Elképzelhető esetleg más megoldás is. Például az "A" társaság visszavásárolja "B" társaságtól az üzletrészét. Ennek azonban alapvető akadálya az, hogy az "A" kft. nem rendelkezik a jegyzett tőkét meghaladó szabad eredménytartalékkal...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 30.
Kapcsolódó címkék:  

Kis- és középvállalkozás besorolása

Kérdés: Az alábbi kkv-besoroláshoz kérem szíves segítségüket:
Nagy Kft.-ben az üzletrészek:
– D magánszemély 51%
– H magánszemély 25%
– Más Kft. 20%
– K magánszemély 4%
Ügyvezető: D, H, K magánszemélyek
Kis Kft.-ben az üzletrészek:
– D magánszemély 31,9%
– H magánszemély 26,9%
– N magánszemély 20,2%
– Nagy Kft. 19,2%
– H.-né magánszemély (H édesanyja) 2%
Ügyvezető: D, H, K magánszemélyek
A Tao-tv. 4. § (23) bekezdésének f) pontja alapján az ügyvezető-egyezőség miatt fennáll a kapcsolt vállalkozás a két cég között. A 2004. évi XXXIV. Kis- és középvállalkozásokról szóló tv. alapján a Nagy Kft. és Kis Kft. 3. § szerinti besorolását külön-külön vagy összevontan kell elvégezni? Kapcsolódó vagy partnervállalkozása-e (vagy egyik sem) a Kis Kft. a Nagy Kft.-nek, és ha igen, mely tulajdonlás alapján? Nincs konszolidált beszámoló. A magánszemély tulajdonosok nem egyéni vállalkozók.
Részlet a válaszából: […] A Kkv. tv. alapján az ügyvezetés egyezőségére tekintettel nem lesz a két vállalkozás sem kapcsolódó, sem partner vállalkozás.Kapcsolódó vállalkozási viszony akkor merülhet fel a Kkv. tv. 4. § (5) bekezdése alapján,– ha közösen fellépő természetes személyek egy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 9.
Kapcsolódó címkék:  

Saját üzletrész utáni osztalék

Kérdés: A társaság 2018 augusztusában osztalékelőleget fizet tagjainak a könyvvizsgáló által ellenőrzött közbenső mérleg alapján. A kft. 2018. március 15-től visszavásárolt saját üzletrésszel rendelkezik. A Ptk. szerint a társaságot a saját üzletrész után osztalék nem illeti meg. Hogyan értelmezhető az az előírás, mely szerint a saját üzletrészre eső osztalékot az osztalékra jogosult tagok között kell törzsbetéteik arányában felosztani? Mi van akkor, ha az osztalékról való döntés időpontjában a saját üzletrészt a társaság már értékesítette, azaz nincs saját üzletrész?
Részlet a válaszából: […] ...az a tag jogosult, aki az osztalékelőleg-fizetés időpontjában osztalékfizetésre is jogosult lenne. Mivel a társaságot a saját üzletrész után osztalék nem illeti meg, a visszavásárolt saját üzletrész után a társaság osztalékelőleget sem kaphat....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. július 19.
1
13
14
15
49